Tételsor

a magyar alapszakos hallgatók részére

 

 

lEÍRÓ MAGYAR NYELVTAN v.                                            MAB1044 / MAB1044L

SZINTAGMATAN ÉS MONDATTAN

 

1.            A szókapcsolatok fajtái. A szintagma fogalma, általános jellemzői; elhatárolása a morfológiai természetű szókapcsolattól. (P.L.I.)

2.            A hozzárendelő szintagma jellemzői: az alany–állítmány kapcsolatának problémája (P.L.I.)

3.            Az alárendelő szintagma, a bővítmény szerepe szerinti osztályozás (a viszonyítás és az egyeztetés), az alaptag szófaja szerinti osztályozás (a bővítmények osztályozása) (P.L.I.)

4.            A mellérendelő szintagma általános jellemzői, fajtái (P.L.I.)

5.            A szintagmacsoportok. Szinteződés a mondatban. (P.L.I.)

6.            A mondatszint, a mondat fogalma, a különböző mondatmeghatározások (P.Cs.K.)

7.            A rendszermondat és a szövegmondat jellemzése (P.Cs.K.)

8.            A mondatok szerkezet szerinti osztályozása (P.Cs.K.)

9.            A modalitás és a mondatok osztályozása a mondatfajták szerint (P.Cs.K.)

10.        Az egyszerű és az összetett mondat határsávja (P.Cs.K.)

11.        Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák (P.Cs.K.)

12.        A)  Az állítmány, az igei és a névszói-igei állítmány a minősítő és az azonosító viszony; a kettős állítmány. (P.L.I.)

         B)  Az állítmányi mellékmondat. (P.Cs.K.)

13.        A)  Az alany, az alany mondatbeli funkciója, szófaja, az összetett alany (segédigenevek az összetett alanyban), az alany fajtái, az alany hiányának kérdései. (P.L.I.)

         B)  Az alanyi mellékmondat. (P.Cs.K.)

14.        A)  A tárgy, a tárgy mivolta, szófaja, az összetett tárgy, a tárgy alakja, a tárgy és a határozó összefüggése, a tárgy fajtái, a tárgy és az igei állítmány kapcsolata. (P.L.I.)

         B)  A tárgyi mellékmondat. (P.Cs.K.)

15.        A határozók általános kérdései, a határozós szerkezet, a határozó szófaja, a határozó alakja, a kettős határozó, az összekapcsolt határozó. A határozó fajtái, a komplex szerkezetek. (P.L.I.)

16.        A)  A helyhatározó, a helyhatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  A helyhatározói mellékmondat. (P.Cs.K.)

17.        A)  Az időhatározó, az időhatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  Az időhatározói mellékmondat. A számhatározói mellékmondat. (P.Cs.K.)

18.        A)  Az állapothatározó, a belső állapothatározó alakja, kifejezőeszközei, a külső állapothatározó alakja, kifejezőeszközei, az essivusi állapothatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  Az állapothatározói mellékmondat (a számállapot is!). (P.Cs.K.)

19.        A)  A módhatározó, a módhatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  A módhatározói mellékmondat. (P.Cs.K.)

20.        A)  Az eredet- és eredményhatározó, az eredet- és eredményhatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

B)  Az eredet- és eredményhatározói mellékmondat. (P.Cs.K.)

21.        A)  Az eszköz- és társhatározó, az eszköz- és társhatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

      B)  Az eszköz- és társhatározói mellékmondat. (P.Cs.K.)

22.        A)  A fok-mértékhatározó, a fok-mérték határozó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  A fok-mérték határozói mellékmondat. (P.Cs.K.)

23.        A tekintethatározó, a tekintethatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

24.        A)  Az okhatározó, az okhatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  Az okhatározói mellékmondat. (P.Cs.K.)

25.        A)  A célhatározó, a célhatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  A célhatározói mellékmondat. (P.Cs.K.)

26.        A)  A részeshatározó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  A részeshatározói mellékmondat. (P.Cs.K.)

27.        A)  A hasonlító határozó alakja, kifejezőeszközei (P.L.I.)

         B)  A hasonlító határozói mellékmondat. (P.Cs.K.)

28.        A)  A minőség- és mennyiségjelző fogalma kifejezőeszközei, fajtái (P.L.I.)

         B)  A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat. (P.Cs.K.)

29.        A)  A birtokos jelző, a birtokos szerkezet (P.L.I.)

         B)  A birtokos jelzői mellékmondat. (P.Cs.K.)

30.        A)  Az értelmező (P.L.I.)

         B)  Az értelmező jelzői mellékmondat. (P.Cs.K.)

31.        A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok (P.Cs.K.)

32.        A mellérendelő összetett mondatok általános jellemzése (P.Cs.K.)

33.        A kapcsolatos mellérendelő mondatok. (P.Cs.K.)

34.        Az ellentétes mellérendelő mondatok. (P.Cs.K.)

35.        A választó mellérendelő mondatok. (P.Cs.K.)

36.        A következtető mellérendelő mondatok. (P.Cs.K.)

37.        A magyarázó utótagú mellérendelő mondatok. (P.Cs.K.)

 

 

              Peténé dr. Csige Katalin                                                 Pállné dr. Lakatos Ilona

                      főiskolai tanár                                                                főiskolai tanár