AIB 1021

Bevezetés a nyelvtudományba

 

 

1.      A nyelv alapvető sajátosságai, funkciói – A nyelvek egyenrangúsága – A nyelv eredete – A nyelv mint rendszer – Nyelvi szintek

2.      A nyelv megjelenési formái – nyelv és beszéd, szóbeli-, írásbeli forma; Az írásbeliség kialakulása;

3.      A beszéd és a gondolkodás kapcsolata – a nyelv fejlődése – gyermeknyelv; Nyelvi univerzálék, nemzeti sajátosságok;

4.      A kommunikáció elmélete; A nyelvi kommunikáció modellje. A nyelvi jelentés vizsgálata – jel, jelölés, jelentés;

5.      Az indoeurópai nyelvcsalád. Az indoeurópai nyelvek története, felosztása, beszélőik földrajzi elhelyezkedése.

6.      A világ nyelvei – nyelvcsaládok, világnyelvek. A finnugor nyelvcsalád, rokonaink. A nyelv és az etnikai, nemzeti hovatartozás;

7.      A nyelv földrajzi és  társadalmi rétegződése, dialektusok; Irodalmi nyelv, köznyelv; A stilisztika kérdései;

8.      A nyelvtudomány tárgya, területei

9.      Nyelvészeti iskolák – főbb kutatási területek, kiemelkedő tudományos eredmények;

10.  A nyelvtipológia tárgya, feladata, az areális nyelvészeti kutatás és a lingvokulturológia jelentősége; A nyelvi kontaktusokról – nyelvváltozás;

11.  A világ nyelvi képének megjelenítése és a nemzeti kulturális hagyományok kapcsolata; A frazeológia, paremiológia tárgya, kérdései;

12.  Egynyelvűség, többnyelvűség – fordítás és tolmácsolás;

13.  A nyelvtanulás, nyelvoktatás szerepe a társadalomban; A nyelvoktatás fejlődése;

14.  Mesterséges nyelvek – természetes nyelvek;

15.  A nyelv és más kommunikációs rendszerek, az emberi és az állati kommunikáció.


OUB 1114

Szláv összehasonlító nyelvészet

 

 

 

  1. A szláv nyelvek helye az indoeurópai nyelvcsaládban. A szláv nyelvek felosztása. A balti–szláv egység kérdése.
  2. A szlávok őshazájával kapcsolatos elméletek
  3. A szláv nyelvek hangváltozásai. A nyílt szótagos törvény hatásai.
  4. A szláv nyelvekben végbement palatalizációs folyamatok hatása a szláv fonetikára
  5. A szláv nyelvek kutatásának, összehasonlító vizsgálatának története.
  6. A keleti és nyugati szláv nyelvek eltérő hangtani sajátosságai, morfológiai jegyei
  7. A keleti és nyugati szláv nyelvek dialektológiai problémái az orosz és szlovák dialektusok tükrében
  8. A szláv írásbeliség kialakulása. Cirill és Metód szerepe a szláv ábécé létrehozásában. Élettörténetük ismertetése.
  9. A szláv írásbeliség korai emlékei. A glagolita és a kirillica eltérő vonása. Az egyházi szláv nyelv szerepe a szláv népek irodalmi nyelvének kialakulásában.
  10. A szláv irodalmi nyelvek kialakulásának folyamata, jellegzetességeik
  11. A szláv nyelvek frazeológiai sajátosságai
  12. Az orosz és szlovák folklórban megjelenő népnyelv sajátos vonásai.

 

 

 

 

 


OUB 2130

Szláv nyelvtörténet

 

 

  1. Az indoeurópai nyelvek eredete. Az indoeurópai népek őshazájával, migrációjával foglalkozó elméletek. A szláv nyelvek indoeurópai származásának bizonyítékai
  2. A szlávok nyelvi rokonsága. A szláv népek földrajzi elterjedése, lakóhelye
  3. A szláv ősnyelv nyelvjárásokra, nyelvekre való tagozódása. Alapvető különbségek a nyugati, keleti és déli csoport között.
  4. A szláv népek kapcsolata a szomszéd népekkel. A létrejött nyelvi kapcsolatok szerepe a nemzeti nyelvek kialakulásában
  5. A szláv hangtan és az indoeurópai nyelvek hangtani jellegzetességei. Az ősszláv nyelv legrégebbi korának hangrendszere
  6. A szláv fonetikai rendszer fejlődési folyamata. A nazalitás megszűnése, a mássalhangzók változása.
  7. Az ősszláv korszak morfológiai sajátosságai
  8. A szláv névszók ragozási paradigmái. A kettős szám, a jelzős kapcsolatok nem szerinti egyeztetése
  9. A szláv nyelvek névmási rendszere. A mutató, személyes, kérdő, birtokos névmások kialakulása
  10. A szláv nyelvek számnévi rendszerének indoeurópai gyökerei. A fejlődési folyamat jellegzetességei
  11. A szláv nyelvek igei rendszere. Az igeidők kifejezésének változásai
  12. Az ősszláv nyelv szerepe a mai szláv nyelvek kialakulásában
  13. Az Igor-énekben megjelenő óorosz nyelvi vonások
  14. Az orosz népnyelv fonetikai, morfológiai szintaktikai vonásai