TÖRTÉNELEM ALAPSZAK (BA)

Az oklevélben szereplő szakképzettség:

Történelem alapszakos bölcsész

Az alapszakon belül választható szakirány:

történelem szakirány

Képzési idő:

6 félév

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma:

180 kreditpont

Az oklevél megszerzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmény:

Egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú C típusú, ill. azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Az alapszak képzési célja:

Olyan szakemberek felkészítése, akik egyetemes és magyar történelemből, a rokon és segédtudományokból korszerű tudást kapnak, valamint a történelem alapszakhoz tartozó szakirányokon szerzett levéltári, muzeológiai, régészeti ismeretekkel rendelkeznek, és képesek történelmi, illetve általános társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására, rendszerezésére Az oktatást segítő kutatómunka témakörei igen változatosak. A tanszéken dolgozó oktatók kutatási témái többek között a késő antik római társadalomtörténet forrásai, Urartu története, hurri és urartui filológia és vallástörténet, a modernizációs elméletek és a közvélemény XIX. századi kapcsolata, a középkor és újkori államelméletek kutatása, az életmód és életvitel XIX. századi hazai alakulása, a nemzetközi és hazai migráció Északkelet-Magyarországot érintő hatása, valamint a magyar-jugoszláv kapcsolatok 1945 utáni változása. Az érdeklődő hallgatók tudományos diákköri munkával kapcsolódhatnak ezekhez a kutatási területekhez.

Elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségek:

a történelem alapszakos képzés három éve után lehetőség nyílik a továbbtanulásra, amely vagy egy másik alapszakos képzést jelenthet, vagy a már megszerzett alapszak kiegészítését történelem mesterszakos képzéssel. A jobb elhelyezkedés segíti a három év alatt elvégezhető szakterületi specializáció, így az irattáros és az idegenvezető képzés.

Gondolatok a történelem alapszakos bölcsészképzésről

A Nyíregyházi Főiskola egyik jogelőd intézménye, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola alapító tanszékei közé tartozik a Történettudományi Tanszék. A keleti régióban tapasztalható pedagógushiány hívta életre a történelem szakos tanárképzést. A hatvanas évek elején sajátos képzési modell alakult ki. A tanár szakos hallgatók tanulmányi idejük felét töltötték nappali tagozaton az intézmény falai között, azután pályakezdőként levelezőn fejezték be tanulmányaikat.

1967-től indult a nappali tagozatos négyéves képzés. Az első két évtizedben átlagban 60-70 hallgató végzett. Az 1990-es években az évfolyamonkénti hallgatói létszám meghaladta a 100 főt. Az utóbbi években folyamatosan növekedett a Nyíregyházi Főiskola történelem szakára első helyen jelentkezettek és a felvett hallgatók száma.

Az 1998-tól az új tanári képesítési követelményekből fakadóan minden végzett hallgató történelem szakból is írt szakmai vagy módszertani kérdéssel bővített szakmai témájú szakdolgozatot. A legtehetségesebb hallgatók sikerrel szerepeltek az országos tudományos diákköri találkozókon. A tanszéki munka elismerését jelentette a diákköri munkák patronálásáért odaítélt mestertanári cím.

Az 1967-től immár nappali tagozatos történelem szakos tanárképzés tovább növelte az igényt a szűkebb és tágabb környezet tudományos műhelyeivel való szorosabb kapcsolattartásra. A magyar szellemi élet folyamatos figyelemmel követése vitaülések egész sorát eredményezte. Szakmai visszhangot kiváltott kötetek, tanulmányok szerzői látogattak Nyíregyházára, hogy új megközelítéseket, eredményeket tartalmazó munkájukról a főiskolai hallgatóság előtt véleményt cseréljenek. Így például a Magyarország története szintézis valamennyi kötetének megjelenésük utáni vitájára sor került neves történészek részvételével. Hasonlóan emlékezetes kötetvitát szenteltünk a Debreceni Egyetem történészei tollából született Európa története című monográfiának. A régióban meghatározó szerepet játszó Debreceni Egyetem mellett a Nyíregyházán és a megyében működő kulturális intézményekkel – így a megyei levéltárral, a TIT megyei és városi szervezetével, a múzeumi hálózattal – épített ki a Történettudományi Tanszék oktatást és tudományos kutatást segítő kapcsolatokat. Ezzel párhuzamosan a Magyar Történelmi Társulat megyei szervezetének köszönhetően elsősorban a középiskolákban tanító történelemtanárok tanszéki kötődése erősödhetett. A Történettudományi Tanszék szerepet vállalt és vállal a széles szakmai érdeklődésre számot tartó vitaülések, konferenciák rendezésében. A nyíregyházi Történettudományi Tanszék közel négy évtizedes fennállása során tudományos vándorülések házigazdájaként is bemutatkozott a szakmai közvélemény előtt. A Gödöllőn, majd Szegeden rendezett országos agrártörténeti konferenciák után az 1986. októberében tartott, Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között című konferenciával Nyíregyháza is feliratkozott a sorba. A kilencvenes években bontakozott ki a tanszék kapcsolata az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolával és a Miskolci Egyetemmel. Korok – életutak címmel többször került sor tudományos rendezvényekre, melyeknek előadásai kötetekbe szerkesztve megjelentek. A nemzetközi kapcsolatok ápolása tette lehetővé, hogy a nappali tagozatos történelem szakos tanárképzés 30. évfordulójára emlékezve a tanszék W. Forstman-t, a Majna-Frankfurti Egyetem professzorát lássa vendégül. A kilencvenes évek második felének tudományos kapcsolatteremtő törekvéseire részben a honfoglalás millecentenáriumi rendezvényei, majd a magyar államalapítás millenniumi megemlékezései hatottak. Az államalapítás millenniumára 2000-ben előadássorozattal emlékezett a tanszék. Az oktatást segítő kutatómunka témakörei igen változatosak. A tanszék oktatóit foglalkoztatja többek között a modernizációs elméletek és a közvélemény XIX. századi kapcsolata, a középkori és újkori államelméletek kutatása, az életmód és életvitel XIX. századi hazai alakulása, a nemzetközi és hazai migráció Északkelet-Magyarországot érintő hatása, valamint a magyar-jugoszláv kapcsolatok 1945 utáni alakulása és Szabolcs-Szatmár-Bereg tanügye.

A tehetséges hallgatók kutatási ambícióinak erősítését szolgálja a történelem alapszakhoz kötődő tudományos diákkör, a házi felolvasások, az intézmények közötti diákkörös találkozók. A praxisorientált részterületi specializációk (levéltári asszisztens, muzeológus asszisztens, idegenvezető, honismereti szakelőadó) részben az oklevelet szerző hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit növelik, másrészt felkészítik őket az MA képzésben való részvételre.

A történelem szakon végzett szakemberek már évtizedek óta a kulturális, közművelődési, idegenforgalmi, igazgatási és kommunikációs területen hasznosíthatják ismereteiket, ez az elhelyezkedési lehetőség a történelem alapszakon végzettek számára is adott. A történelem alapszakos szakképzettség lehetővé teszi a történelem master szintű tanárképzésbe való belépést, a tanulmányok folytatását a Nyíregyházi Főiskolán.