A tanszék rövid története és a képzésének jelene

    A gyorsírás és gépírás szakot 1975-ben alapították a Nyíregyházi Főiskola jogelőd intézményében, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, azóta is egyedül csak a Nyíregyházi Főiskolán folyik gyorsírás-gépírás, a 2002/03. tanévtől ügyviteli szakos tanárképzés Magyarországon.

    Az eltelt több mint 30 év alatt több száz gyorsírás-gépírás szakos tanár került ki a főiskoláról, akik az ország különböző részein - többnyire - középiskolákban (közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskolákban, ügyviteli szakképzést folytató szakképző iskolákban) tanítják az ügyviteli szakmai tantárgyakat, ezek: gyorsírás, gépírás (magyar és idegen nyelvű), szövegszerkesztés, üzleti-szakmai kommunikáció, titkári, ügyviteli, levelezési és jegyzőkönyv-vezetési ismeretek. A gyors- és gépírás, majd az ügyviteli szak képzéséért felelős tanszék országosan is tudományos és szakmai központja lett az ügyviteli képzésnek, valamint ügyviteli szakterületnek.

 

    A gyorsírás és gépírás, majd az ügyviteli szak az indulásától kezdve különleges képzési területe lett nemcsak a Nyíregyházi Főiskolán folyó képzésnek, de országosan, sőt nemzetközileg is egyedülivé tette különleges jellege. Az itt dolgozó oktatók és itt tanuló hallgatók tudatában voltak e különlegességnek, s kötelességüknek, sőt küldetésüknek tekintették a szakterület színvonalas képviseletét. Ennek köszönhetően is számos hazai és nemzetközi szakmai megmérettetésen vettek részt hallgatóink, igazán szép sikereket tudva magukénak. Az elmúlt 30 év során a szakterületünkön (pl. gyorsírás, gépírás, levelezés és jegyzőkönyvvezetés, szövegszerkesztés) több országos és világbajnok is a főiskola hallgatói közül került ki. (Például 1993-ban Amszterdamban, 2003-ban Hannoverben a Nyíregyházi Főiskola hallgatója lett az ifjúsági világbajnok, de a háromszoros magyar gyorsírás világbajnok is – Lestár Éva – a főiskolánk hallgatója volt, aki a Parlament Gyorsírószolgálatának tagja.) A hall-gatóink jelenleg is az utánpótlás bázisát jelentik a Parlament Gyorsírószolgálatának, ahol a gyorsírók jegyzik 300-350 szótagos percenkénti sebességgel az országgyűlési képviselők beszédeit, és készítik a jegyzőkönyveket a képviselők és az állampolgárok nagy megelégedésére.

Az ügyviteli szak – befogadó – szakja lett a 2002-ben indult Titkárságvezető felsőfokú szakképzésnek. Az itt tanulmányokat folytató és eredményes szakképesítő vizsgát tett hallgatók – ha az ügyviteli szakon eredményes felvételi vizsgát tettek – élhetnek bizonyos tantárgyak (kreditek) beszámításának jogával. 2004-től tovább bővült a beszámítható felsőfokú szakképesítések köre, a Gazdasági idegen nyelvű levelező szakképzés tanulmányai is beszámíthatók, ha a végzettek az ügyviteli szakon folytatják tovább tanulmányaikat.