CUL 411-412   Európai kultúra – magyar kultúra
 

CUL 413-414   Köz- és szakoktatás az Európai Unió tagországaiban

(A felõoktatás rendszere és a tudományos élet)


CUL 421-422   Magyar irodalom — európai irodalom
 

CUL 423-424   Mûvészeti élet az Európai Unió tagországaiban  (A filozófiai kultúrák párbeszéde a XX. században)


CUL 411-412 Európai kultúra - magyar kultúra
 

A modul felelõsei: dr. N. Szabó József, dr. Barabás László és dr. Pankovits József
A modul célja, hogy bemutassa Magyarország kulturális kapcsolatait az európai országokkal 1945 és 1990 között. Részletesen foglalkozik Magyarország II. világháború utáni kulturális kapcsolataival, különös tekintettel a magyar-francia, magyar-olasz, magyar-svéd, magyar-osztrák kulturális és tudományos kapcsolatokra 1945 és 1948 között. Bemutatja a magyar irodalom európai kapcsolatait 1945 és 1948 között, a magyar zene és képzõmûvészet nyugat-európai kapcsolatait, a nyugat-európai magyar szellemi életet. Foglalkozik a hidegháborúnak a kulturális kapcsolatokra gyakorolt hatásával, a detente utáni magyar-francia kapcsolatokkal, a magyar-olasz kulturális kapcsolatokkal az 1960-as évektõl napjainkig, a magyar-német kulturális kapcsolatokkal a keleti politika meghirdetése után, a magyar-angol kulturális és tudományos kapcsolatokkal az 1960-as évektõl a magyarországi demokrácia kiépítéséig, Magyarország finn kapcsolataival 1960 és 1990 között. Rámutat a rendszerváltozásnak a tudományos kapcsolatokra gyakorolt hatására, továbbá a magyar kultúrdiplomácia és kultúrpolitika európai uniós felkészülésére.
 

Vissza a lap elejére


 
CUL 413-414 Köz- és szakoktatás az Európai Unió tagországaiban
 
 

A modul felelõsei: dr. Venter György, Daróczi Mária, dr. Máté Éva, dr. Pornói Imre, dr. Szabó Antal, dr. Szerencsi Katalin, dr. Vraukó Tamás és dr. Barabás László
A modul célja, hogy felvázolja a tankötelezettség és az általános képzés európai tapasztalatait, a nevelési-oktatási intézményrendszer európai modelljeit, az iskolai curriculumot, a különbözõ iskolafokok közötti átmeneteket, az integrált nevelést az európai országokban, valamint a vizsgarendet. Képet ad az EU-tagországok szakképzési modelljeirõl, a szakmai át- és továbbképzésekrõl, valamint a pedagógusok helyzetérõl. A továbbiakban részletezi Németország felsõoktatását és tudománypolitikáját a II. világháború után, a francia tudománypolitika jellemzõit, a fõiskolai és egyetemi életet Angliában és az olasz tudományos élet sajátosságait. Végül bemutatja a közös európai tudománypolitika kialakulását.


 
 
Vissza a lap elejére




 
CUL 421-422 Magyar irodalom - európai irodalom
 
 

A modul felelõsei: dr. Révay Valéria, dr. Karádi Zsolt, Joó Etelka, dr. Újszászi Zsuzsa és dr. Jeney István
A modul célja, hogy bemutassa a magyar-francia, magyar-német, magyar-angol és magyar-olasz irodalmi kapcsolatokat, valamint az európai finnugor népeket és kultúrájukat  a XX. században. A magyar és az európai országok irodalmi kapcsolataiban rövid történeti áttekintés után kiemeli azokat a magyar és európai írókat és költõket (Ady, Illyés, József Attila, Pók Lajos, Vajda György Mihály, Karinthy Frigyes, Vass István, Cs. Szabó László stb.), akik fontos szerepet játszottak a XX. századi magyar és európai irodalmi kapcsolatok alakításában. A hallgatók megismerhetnek tudós- és fordítóportrékat (Hankiss János, Benedek Marcel, François Gachot, Gara László), hungarológusokat és hungarológiai intézeteket (Gragger Róbert, Bécs: Collegium Hungaricum, Berlin: Humbold Universität), akik a nyugat-európai országokban terjesztették a magyar kultúrát, jeles nyugat-európai írókat és költõket (Thomas Mann, Kaffka, Ted Hughes), akik nagy hatással voltak a magyar irodalmi és kulturális élet alkaulására. Végül röviden bemutatja az 1945 utáni finn és észt irodalmat.
 

Vissza a lap elejére


 
CUL 423-424 Mûvészeti élet az Európai Unió tagországaiban

A modul felelõsei: dr. Karádi Zsolt, Fehérné Székely Ildikó, L. Menyhért László és dr. Kiss Lajos András
A modul célja, hogy bemutassa az európai mûvészeti élet egyes ágait. Foglalkozik az európai film 1945 utáni történetével és jellemzõ korszakaival (olasz neorealizmus,  francia új hullám, a kelet-európai film (csehszlovák, lengyel, magyar), angol free cinema, a német és a svéd film). A hallgatók megismerhetik néhány kiemelkedõ európai filmrendezõ portréját (Fellini, Pasolini, Truffaut, Godard, Varda, Resnais, Menzel, Forman, Wajda). A zenemûvészeti elõadásokon foglalkoznak a XX. sz. második felének zenekultúrájával, a zenei intézményrendszerrel, az országos és nemzetközi hálózatokkal, az iskolai és iskolán kívüli zeneoktatással és különbözõ zenei irányzatokkal. Megismerik néhány EU-s ország zenepolitikáját, és hallhatnak zeneszerzõ politikusokról és politikus zeneszerzõkrõl. A képzõmûvészeti elõadások keretében képet kapnak a neoavantgarde mozgalmakról, a tudományos és technicista irányzatokról, a pop artról és rokon jelenségeirõl, a konceptual artról, a nemzetközi Fluxus mozgalomról, valamint a poszt-modern tendenciákról.
A filozófiai kultúrák kapcsán tárgyalják az életfilozófia és a tudományfilozófia kettéválásának folyamatát a század elsõ évtizedeiben, a “fin de siecle” jelenséget  a közép-európai filozófiában, a XX. század elsõ évtizedeinek válságfilozófiáit. Megismerkednek a Frankfurti Iskolával, Heidegger és Sartre filozófiájával, a francia-német filozófiai vitákkal, az angolszász analitikus filozófiával, a francia és az olasz posztmodernnel, az ökológiai filozófiával a '70-es, '80-as években, valamint a Globális filozófiával és az Európa-gondolattal.

Vissza a lap elejére