Az Európai Unió politikai integrációja (POL)
POL 211-212 Az Európai Unió felépítése és mûködése
POL 213-214 Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai, kül- és biztonságpolitikája
POL 215-216 Az európai jog története
POL 221-222 Nyelvpolitika Európában
POL 223-224 Nemzetiségi és kisebbségi kérdés Európában a második világháború után
POL 225-226 Magyarország és az Európai Unió
POL 227-228 Identitás és tolerancia
POL 231-232 Az európai uniós információforrások
POL 233-234 Az Európai Unió gazdasági és politikai döntési mechanizmusai
POL 211-212 Az Európai Unió felépítése és mûködése
A modul felelõse: dr. Rozgonyi Ibolya
A modul célja, hogy bemutassa az európai integrációt Maastrichttól napjainkig: az Európai Unió jogi alapjait biztosító öt alapvetõ szerzõdést, a három közösséget létrehozó alapokmányt (ESZAK, EGK, EURATOM), valamint az Egységes Európai Okmányt és a Maastrichti Szerzõdést, továbbá az Európai Bíróságot, valamint a szubszidiaritast mint az Unión belüli hatáskörök elosztását szabályozó elvet. Foglalkozik az Európai Unió székhelye(i)vel, nyelvével, polgárságával, az Unió vezetésével, az Unió soros elnökségével. Megismertet az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament mûködésével.
POL 213-214 Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai, kül- és biztonságpolitikája
A modul felelõse: dr. Bereczki József
A modul célja, hogy bemutassa a Közösség nemzetközi kapcsolatait; a közös kül- és biztonságpolitika kialakulását és jogi alapjait; a külpolitikai kérdésekben megnyilvánuló érdekviszonyokat és a belsõ ellentéteket az egyes tagállamok között; az integráció külpolitikai mérlegét; az Unió társulási és bõvítési politikáját. Foglalkozik a bevándorlás, a mozgás, a letelepedés, a menedékjog és a menekültügy kérdésével. Bemutatja a schengeni megállapodás lényegét és biztonságpolitikai jelentõségét; az Unió kapcsolatait más nemzetközi intézményekkel és szervezetekkel (ENSZ, OECD, NATO, stb.). Foglalkozik Európa és az USA viszonyával; Európának Japánnal, a távol-keleti térség feltörekvõ államaival és Kínával kialakított kapcsolatával; a Lomé-i Megállapodással; az afrikai, a Karibi-, a Csendes-óceáni és a dél-amerikai kapcsolatokkal; a Közel- és Közép-Keleten elszenvedett kudarcokkal és az ott elért sikerekkel az arab-izraeli konfliktus és az Öböl-háború kapcsán. Elemzi Európa belsõ külügyeit, az Unió kapcsolatait más európai integrációs intézményekkel (Nyugat-Európai Unió, Európa Tanács, stb.); az Unió bõvülésének folyamatát és hatását a közös külpolitikára. Bemutatja Európa kettészakadását és a "keleti politiká"-t; az európai biztonság és együttmûködés folyamatát; a Közösség viszonyát a Szovjetunióval és a KGST-vel; a kelet-európai rendszerváltás hatását; az EBEÉ-EBESZ szerepét a balkáni háborúban; valamint a keleti bõvítés körül kialakult vitákat és ellentéteket.
POL 215-216 Az európai jog története
A modul felelõsei: Szabó Béla és dr. Fazekas Judit
A modul célja, hogy megismertesse a hallgatókat az európai jog kialakulásának történetével. Végigvezeti a hallgatóságot a különbözõ korok jogalkotási rendszerén, melynek szakaszai a következõk: klasszikus római jog, a justinianusi kodifikáció, a ius commune alapjai, a római jog, a humanizmus jogi gyakorlata, az Usus Modernus Pandectarum, a természetjog, a nacionalizmus és a liberalizmus kora, a nagy kodifikációk [a bajor kodex, a porosz ALR, a Code Civil, az osztrák ABGB], a pozitivista jogtudomány; a jogösszehasonlítás születése és elsõ eredményei; a modern kodifikációk [a német BGB, a svájci ZGB, az olasz Codice Civile]; a kodifikáció nélküli különutak; a magánjog európai fejlõdése a II. világháború után; az európai integráció és a magánjog.
Röviden bemutatja az Európai Unió kialakulását és intézményrendszerét, a Római Szerzõdés tárgykörét és az EU alapokmányokat, a közösségi jogforrásokat, a közvetlen alkalmazhatóság és közvetlen hatályosság elvét és az általános jogelveket, az áruk szabad mozgását az EU-ban; az EU versenypolitikáját; a személyek szabad mozgását az EU-ban; a környezet- és fogyasztóvédelmet, valamint az Európai Bíróság mûködését és jogorvoslati gyakorlatát.
POL 221-222 Nyelvpolitika Európában
A modul felelõse: dr. habil. Mihalovics Árpád
A modul célja, hogy megismertesse a hallgatóságot az Európa országaiban alkalmazott nyelvpolitikával. Bemutatja a nyelv és a politika kapcsolatát; a politikai nyelvhasználatot; a nemzetközi és világnyelveket; Európa nyelvi térképét, a nyelvi és kultúrális areákat Európában. Foglalkozik a nyelvi tervezés és a kétnyelvûség kérdésével; a különbözõ európai államok nyelvtörvényeivel; a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájával; az idegennyelv-oktatás helyzetével és feladataival Európa országaiban, a nemzetközi szervezeteknek, intézményeknek, fórumoknak e tevékenységben betöltött szerepével, valamint a "Le Monde Bilingue" (Besançon) ajánlásaival (La paix par les langues).
POL 223-224 Nemzetiségi és kisebbségi kérdés Európában a második világháború után
A modul felelõse: dr. Vinnai Gyõzõ
A modul célja, hogy tisztázza a nemzet, a nemzetiség, a kisebbség, az államnemzet-kultúrnemzet, nemzetállamok, többnemzetiségû országok és kultúrrégiók fogalmát Európában; a nyugat-és kelet-európai nemzetiségeket és kisebbségeket. Foglalkozik a baszk kérdéssel Spanyolországban és a flamandokkal Belgiumban; Finnország kisebbségi jogaival; Franciaország nemzetiségeivel; a Kelet-Európában kisebbségben élõ németekkel; a kisebbségek kollektív jogainak érvényesülésével; Kelet-Európa kisebbségi problémáival és konfliktusaival; az Európai Unió nemzetiségi politikájával és az Európa Parlament kisebbségvédelmével.
POL 225-226 Magyarország és az Európai Unió
A modul felelõse: Bányász Jánosné dr.
A modul elõadásai alapján a hallgatók megismerik Magyarországnak az Európai Unióhoz való viszonyát és történetét a 60-as évektõl. Képet kapnak az együttmûködés fokozatairól: technikai megállapodások, multilaterális kapcsolatok, ágazati megállapodások, nyitás, kereskedelmi együttmûködési megállapodás, PHARE-program, társulási megállapodás. Feltárja Magyarország EU-tagságának kritériumrendszerét és ennek értékelését a koppenhágai csúcsértekezlet döntése alapján. Foglalkozik "integrációérettségünk" aktuális helyezetével, a mai politikai rendszer európaizálásával; a jogharmonizációval kapcsolatos tennivalókkal; a piacgazdaság kiépítésével és a versenyképességre való felkészüléssel. Vizsgálja a társadalom és az EU-csatlakozás konfliktuslehetõségeit és lehetséges mozgásirányát; a biztonságpolitika törekvéseinek (NATO csatlakozás) összefüggéseit az EU-integrációval, valamint a magyarországi idegennyelvtudás helyzetét az EU-csatlakozás szempontjából.
POL 227-228 Identitás és tolerancia
A modul felelõsei: dr. Schmercz István és dr. Hadházy Jenõ
A modul célja, hogy tréning formájában ismertesse meg a hallgatókat a tolerancia elvével és a pszichológia alapjaival; a szocializmus, a hatalom és identitás kérdésével Európában. Feltárja a kategorizálás, a sztereotípia és az elõítélet mibenlétét; a 20-as évek németországi eseményei alapján a konformitás, az alkalmazkodás és az engedelmesség jellemzõit. Rámutat a 30-as évek Európájának társadalmi változásaira, a nemzeti szocializmus megerõsödésének szociál-pszichológiai vonatkozásaira. Foglalkozik az emberi gonoszságot kiváltó körülményekkel, a holocausttal, illetve a mai Magyarországon megjelenõ elõítélettel és diszkriminációval.
POL 231-232 Az európai uniós információforrások
A modul felelõsei: dr. Szerafinné Szabolcsi Ágnes, Eszenyiné Borbély Mária és Tanyiné Kocsis Anikó
A modul célja, hogy gyakorlati oktatás keretében megismertesse a hallgatóságot az információtechnológiai alapokkal, az információs rendszerekkel; a jogi, a pénzügyi, az oktatási és vállalkozói információforrásokkal; bemutassa a hazai és külföldi nyomtatott és elektronikus európai uniós információforrásokat.
POL 233-234 Az Európai Unió gazdasági és politikai döntési mechanizmusai
A modul felelõse: dr. Barbás László
A modul célja, hogy bemutassa az EU politikai intézményrendszerének kompetenciáit, a döntéselõkészítés fázisait, az érdekegyeztetés fórumait és eszközeit, a döntéshozatal különbözõ szintjeit, a döntési mechanizmus szabályozását és a visszacsatolást, valamint az EU bõvítésébõl fakadó új kérdéseket és a várható megoldásokat.
Foglalkozik a gazdasági érdekek megjelenítésének formáival és fórumaival, a tõke- és munkaerõmozgás szabályozásával, a mezõgazdasági érdekegyeztetéssel, az EU regionális politikájával és a pénzügyi unióval.