Első tanulási egység
A mezőgazdaság a nemzetgazdaság legősibb ága. Őseink kezdetben a természet adta javakat
fogyasztották csupán s csak a
későbbiekben kezdték el az
állattenyésztést és még később, a honfoglalást
követően sajátították el a
földművelést.
1. sz kép

Ma a mezőgazdaság magában foglalja a növénytermelést, az állattenyésztést és a mezőgazdasághoz kapcsolódó elsődleges szolgáltatásokat (pl. gépüzemi szolgáltatások, mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásához kapcsolódó szolgáltatások). A mezőgazdaság termékeinek jelentős részét az élelmiszeripar dolgozza fel. Ezen belül, többek között, a gabonaipar, húsipar, a baromfiipar, növényolaj ipar, tejipar, konzervipar, szeszipar, édesipar stb, említendők. Az élelmiszeripar által előállított végtermékeket az élelmiszer-kereskedelem, illetve a vendéglátóipar (nagy és kiskereskedelem, éttermek, gyors étkeztető láncok stb.) juttatja el a fogyasztókhoz. A mezőgazdaság az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem együttesen alkotja az élelmiszergazdaságot. Ez utóbbihoz hozzávéve a mezőgazdaságot ellátó iparokat (mezőgazdasági gépipar, műtrágyaipar, stb.) kapjuk az agrobizniszt, amely sok országban az egyik legtöbb munkahelyet biztosító nemzetgazdasági szektor. Az USA-ban az agrobizniszben dolgozik a foglalkoztatottak mintegy egy negyede.
Azt mondják sokan, hogy könnyű a mezőgazdasági
termelő helyzete. Minden évben lényegében ugyanazokat a feladatokat kell
elvégeznie. Kinn élni a szabad levegőn a természet közelben nagyon jó lehet. A
farmer/mezőgazdasági termelő gyönyörű gyümölcsét, szép zöldségét örömmel
vásárolják a kereskedők és a gyártók. Ha
csak nincs árvíz, vagy jégverés akkor a jó földeken csak vetni kell és az
eredmény gazdag aratás lesz. Megannyi pozitív megállapítás. A másik oldalon
a termelő némiképpen más véleményen
van. Azt mondja: ha rossz idő van
alacsony a termés, kevés a bevétel. Ha kedvező az időjárás, akkor a
magas hozamok miatt túl sok árú lesz a piacon (túlkínálat), amelynek az
eredménye az alacsonyabb piaci ár. Akkor van szárazság, amikor éppen nagyon
kellene a csapadék a növényeknek. Más alkalommal akkor bő az égi áldás, amikor
napfényre lenne szükség, hogy a növény fejlődni tudjon, illetve a földeken dolgozni lehessen. Ha szép az áru a kereskedő keveset ígér
érte, ha a termelő magasabb árat kér a portékáért, akkor a nyakán hagyják a
terméket. Ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy minden évben a farmer újra és újra
szánt, vet és arat. Akkor miképpen működik
ez a rendszer, ha a számos probléma ellenére, újra, minden évben mozgásba jön
és, még ha hullámszerűen is, de fejlődik?
A farmer életformája sajátos. A természettel
szoros egységben él. Közben gazdálkodik,
családjának munkát és megélhetést biztosít. Vásárol, termel, állatot tart,
elad, hogy jövedelméből eltartsa a családját.
Az egyik terméke sikeresebb, a másik szerényebb eredményeket hoz.
Azonban ritkán veszíti el kedvét. Azt reméli, hogy sok embernek tud élelmet
termelni. Ugyanakkor velük csak ritkán kerül közvetlen kapcsolatba. Pl. akkor,
amikor a frissen leszedett gyümölcsét a gyümölcsös szélén maga árulja a
hétvégén utazó autósoknak.
2. sz.kép

Termékeinek
zömét a feldolgozó, illetve kereskedő vásárolja fel. Többnyire a betakarítás
után közvetlenül. Máskor tárolja az árut
és később akar túl adni rajta. Arra vár, hogy a piaci árak
megemelkedjenek. Az alma tavaszi értékelése akár kétszeres eladási árat is
eredményezhet. A raktározás költségekkel jár. A gyümölcs tárolásához a
szabályozott légterű tárolók kínálják a legjobb lehetőségét. Egy ilyen
beruházás azonban jelentős terhet jelent a gazdának. A termékek, mivel
romlandók, részben tönkremennek. 10-15 %
raktározási veszteség sem ritka. Az állatoknál, így a sertés esetében persze
más a helyzet. Ha az állat eléri a 110-115 kg-os súlyt, akkor el kell adni,
mert a feldolgozónak ilyen súlyú sertésre van szüksége. Továbbtartás esetén a
túlsúlyos lesz az állat, amelynek piaci
ára, mivel elzsírosodik, minősége romlik, jelentősen csökken. Ez a fajta „tárolás”
tehát csak kényszer esetén fogadható el, de akkor is jövedelem vesztéssel jár.
3. sz. kép

Válaszolja
meg a következő kérdéseket: A növényi
termékek raktározása az egyszerűbb vagy az állatok, állati termékek hosszabb
időn át való tárolása, a kívánatosnál hosszabb ideig való tartása? Miért kap magasabb árat a termelő az almáért márciusban, mint
októberben? Gondolja végig mi történik az állatokkal ha tovább kell nevelni,
mint tervezték! Fejtse ki véleményét, a két fő ágazat (növénytermelés és
állattenyésztés) termékeinek tárolási lehetőségeiről, esetleges
korlátairól! A raktározás és egy későbbi
értékesítés, miért lehet érdeke a termelőnek? Gondolja azt is át, hogy a
raktározás során termékei egy része tönkremegy, eladni már nem tudja, de akkor
mi motiválja, mégis?. Miért jelenthet előnyt egy márciusi almaértékesítés egy
októberi eladással szemben. Sorakoztassa fel érveit! Keresse az
összefüggést a piacra vitt mennyiség és
a piaci ár között!
A
farmer dilemmái. Egyik év jobban sikerül a gazdálkodásban, a másikban szenvedni
kell. A kedvezőtlen évek okai eltérők lehetnek. A túlságosan jó termés eladási nehézségekhez
vezet, s ugyanakkor a termék minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. Az őszi, betakarítást közvetlenül megelőzően
az esőzés penészedést és rothadást indít
meg a szőlőben. A termés mennyisége csökken
és minősége romlik. A fogyasztó azonban minden éven ugyanazt a minőséget
várja el a termelőtől.
4. sz. kép

A paradicsomot szedés után közvetlenül érdemes-e eladni,
vagy előbb paradicsomlének célszerű
feldolgozni? A sertést élőállatként adja
el-e a termelő, vagy vigye a közös vágóhidra s onnan adja el a húsiparnak?
Számtalan kérdés, amelyek hatással vannak a termelő előtt álló kérdések pontos
megválaszolására. A mezőgazdasági
termelő előtt álló legfontosabb kérdések tehát: Mit termelni? Mennyit termelni?
Hol eladni a terméket, melyik piacon?
Mikor vigye piacra a portékát a termelő? Ősszel vagy tavasszal? Hogyan
bővíthető a piac? Milyen eladási árral elégedjen meg? Mindig a legmagasabb árra
törekedjen vagy részesítse előnyben az alacsony, de biztonságosan elérhető árat
ajánló partnert? Feladja-e a gazdálkodást,
ha rossz évek járnak, vagy várjon ki, élje túl a nehéz szakaszt, s akkor minden
jóra fordul. Milyen stratégia mellett maradjon? Lehet, hogy a helyzet változása
maga is új stratégiát követel a túléléshez?
5. sz. kép

Válaszolja meg ezeket a kérdéseket, ha már kellően elgondolkodott a közöttük fennálló összefüggéseken. Milyen stratégiát ajánlana a mezőgazdasági termelőnek, ha tőle a fentebb említett kérdéseket kapná? Legyen ön a tanácsadója. A konkrét feladat pedig: a termőterülete nagy részén kukoricát termelő farmer értékesítési gondokkal küzd. Befektetett költségei nem térülnek meg, mivel az alacsony piaci ár nem nyújt fedezetet a költségekre. Mit tanácsolna részére, hogyan próbáljon túljutni e nehéz szakaszon. Vegyen fel hitelt? Adja el termékeit az olcsóbb áron s jusson mielőbb a bevételhez? Keressen partnereket az eladáshoz? De ha talál, akkor milyen előnye származhat belőle? Tárolja a termék egy részét és a többit értékesítse a betakarításkor? Ezek valós lehetőségek. A döntésnél azonban fontosak az érvek megalapozottsága és súlya. Gondoljon arra, hogy jó tanácsaival kisegítheti a bajból az elbizonytalanodott termelőt, esetleg meg tudja mutatni neki a kilábalás helyes irányát. Szinte már érezheti is, hogy ha a farmer az ön tanácsát követi, akkor lépésről, lépésre ki tud kerülni a pénzügyi csapdájából. Nagyon hálás lenne Önnek, bizonyára.
Negyedik tanulási egység
A mezőgazdaság egy nagyobb rendszer része, a nemzetgazdaság azon belül az agrobiznisz szerves tartozéka. Éppen ezért mindazok a tevékenységek,
amelyeket elvégez gazdálkodása során szükségesek az ország
élelmiszerellátásához és élelmiszer exportjához. Madártávlatból nézve a földeken folyó termelést, a betakarítást,
raktározást, a kereskedelemnek, vagy a feldolgozóiparnak való értékesítést,
majd az élelmiszeripar termelését és a
kész élelmiszerek kiskereskedelemben való eladását azt láthatjuk, hogy ezek
egymással szorosan összekapcsolódó tevékenységek.
Monieson (1990) szerint az
agrármarketing gyökerei messzebbre nyúlnak vissza, mint az üzleti (kereskedelmi) marketing. A század
20-as éveiben a marketing az alkalmazott agrárgazdaságtan része, amely a
mezőgazdasági termék piacok viselkedésével és funkcióival, valamint az
agrárpolitikának a mezőgazdasági marketing ellenőrzésével, a marketing
szervezetekkel (marketing board) foglalkozik. A marketing, mint az üzleti menedzsment része csak a XX. század második
felében jelenik meg.
6. sz. kép

Kohls (1987) szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek marketingje magában foglalja mindazokat a tevékenységeket és szolgáltatásokat, amelyek annak érdekében merülnek fel, hogy a mezőgazdasági termékek a végső fogyasztóig eljussanak. Ezt az utat egyébként szokták vertikumnak, illetve marketing csatornának is nevezni (agolul: marketing chain).
Fontos azonban
figyelembe venni a mezőgazdasági termékek sajátosságait, amelyek az alábbiak:
1.
minden embernek folyamatos élelmiszerellátásra van
szüksége.
2.
a legtöbb mezőgazdasági termék és élelmiszer romlandó.
3.
a helytelenül kezelt élelmiszerek betegséget okozhatnak a
fogyasztóknak.
4.
az élelmiszer szektor egy nagy elosztó rendszer.
5.
a fejlett országokban ez a szektor a termékdifferenciálás
magas szintjére jutott szemben más fogyasztási termékeket előállító
iparágakkal.
1.1. számú
feladat: 1,5-2 oldal terjedelemben válaszolja meg az alábbi
kérdéseket! Miért sajátos ágazata a mezőgazdaság a nemzetgazdaságnak és miben
különböznek az élelmiszerek a többi terméktől? Foglalja össze mi tartozik az agrobizniszbe! Magyarázza meg
az agrobiznisz egyes elemeinek
tartalmát! Írjon néhány gondolatot
arról, hogy az agrobiznisz elemeinek kapcsolat rendszere miért törvényszerű,
hogy létezzen? Végül milyen érdekek alapján valósulhat meg a vertikum
szereplőinek együttműködése, miközben érdekeik eltérőek!