Első tanulási egység

 

    A mezőgazdaság  a nemzetgazdaság legősibb ága.  Őseink kezdetben a természet adta javakat fogyasztották csupán  s csak a későbbiekben  kezdték el az állattenyésztést és még később,  a honfoglalást követően sajátították el  a földművelést. 

 

              1. sz kép



Ma  a mezőgazdaság magában foglalja a növénytermelést, az állattenyésztést és a mezőgazdasághoz kapcsolódó elsődleges szolgáltatásokat (pl. gépüzemi szolgáltatások,  mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásához kapcsolódó szolgáltatások). A mezőgazdaság termékeinek jelentős részét az élelmiszeripar dolgozza fel. Ezen belül, többek között, a  gabonaipar, húsipar, a baromfiipar,  növényolaj ipar, tejipar, konzervipar,  szeszipar, édesipar stb, említendők.  Az élelmiszeripar által előállított végtermékeket  az élelmiszer-kereskedelem, illetve a vendéglátóipar  (nagy és kiskereskedelem, éttermek, gyors étkeztető láncok stb.) juttatja el a  fogyasztókhoz.  A mezőgazdaság az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem együttesen alkotja az élelmiszergazdaságot.  Ez utóbbihoz hozzávéve a mezőgazdaságot ellátó iparokat (mezőgazdasági gépipar, műtrágyaipar,  stb.) kapjuk  az  agrobizniszt,  amely sok országban  az egyik legtöbb munkahelyet biztosító nemzetgazdasági szektor. Az USA-ban az agrobizniszben dolgozik a foglalkoztatottak mintegy egy negyede. 

 Azt mondják sokan, hogy könnyű a mezőgazdasági termelő helyzete. Minden évben lényegében ugyanazokat a feladatokat kell elvégeznie. Kinn élni a szabad levegőn a természet közelben nagyon jó lehet. A farmer/mezőgazdasági termelő gyönyörű gyümölcsét, szép zöldségét örömmel vásárolják a kereskedők és a gyártók.  Ha csak nincs árvíz, vagy jégverés akkor a jó földeken csak vetni kell és az eredmény gazdag aratás lesz. Megannyi pozitív megállapítás. A másik oldalon a   termelő némiképpen más véleményen van. Azt mondja: ha rossz idő van  alacsony a termés, kevés a bevétel. Ha kedvező az időjárás, akkor a magas hozamok miatt túl sok árú lesz a piacon (túlkínálat), amelynek az eredménye  az alacsonyabb piaci ár.  Akkor van szárazság, amikor éppen nagyon kellene a csapadék a növényeknek. Más alkalommal akkor bő az égi áldás, amikor napfényre lenne szükség, hogy a növény fejlődni tudjon, illetve a földeken  dolgozni lehessen.    Ha szép az áru a kereskedő keveset ígér érte, ha a termelő magasabb árat kér a portékáért, akkor a nyakán hagyják a terméket. Ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy minden évben a farmer újra és újra szánt, vet   és arat. Akkor miképpen működik ez a rendszer, ha a számos probléma ellenére, újra, minden évben mozgásba jön és, még ha hullámszerűen is, de fejlődik?  

 

Második tanulási egység

    A farmer életformája sajátos. A természettel szoros egységben él.  Közben gazdálkodik, családjának munkát és megélhetést biztosít. Vásárol, termel, állatot tart, elad, hogy jövedelméből eltartsa a családját.  Az egyik terméke sikeresebb, a másik szerényebb eredményeket hoz. Azonban ritkán veszíti el kedvét. Azt reméli, hogy sok embernek tud élelmet termelni. Ugyanakkor velük csak ritkán kerül közvetlen kapcsolatba. Pl. akkor, amikor a frissen leszedett gyümölcsét a gyümölcsös szélén maga árulja a hétvégén  utazó autósoknak.

 

             2. sz.kép



Termékeinek zömét a feldolgozó, illetve kereskedő vásárolja fel. Többnyire a betakarítás után közvetlenül. Máskor tárolja az árut  és később akar túl adni rajta. Arra vár, hogy a piaci árak megemelkedjenek. Az alma tavaszi értékelése akár kétszeres eladási árat is eredményezhet. A raktározás költségekkel jár. A gyümölcs tárolásához a szabályozott légterű tárolók kínálják a legjobb lehetőségét. Egy ilyen beruházás azonban jelentős terhet jelent a gazdának. A termékek, mivel romlandók, részben tönkremennek.  10-15 % raktározási veszteség sem ritka. Az állatoknál, így a sertés esetében persze más a helyzet. Ha az állat eléri a 110-115 kg-os súlyt, akkor el kell adni, mert a feldolgozónak ilyen súlyú sertésre van szüksége. Továbbtartás esetén a túlsúlyos lesz az állat, amelynek  piaci ára, mivel elzsírosodik,  minősége romlik,  jelentősen csökken. Ez a fajta „tárolás” tehát csak kényszer esetén fogadható el, de akkor is jövedelem vesztéssel jár.

 

                    3. sz. kép

 

Válaszolja meg a következő kérdéseket:  A növényi termékek raktározása az egyszerűbb vagy az állatok, állati termékek hosszabb időn át való tárolása, a kívánatosnál hosszabb ideig való tartása?  Miért kap magasabb árat  a termelő az almáért márciusban, mint októberben? Gondolja végig mi történik az állatokkal ha tovább kell nevelni, mint tervezték! Fejtse ki véleményét, a két fő ágazat (növénytermelés és állattenyésztés) termékeinek tárolási lehetőségeiről, esetleges korlátairól!  A raktározás és egy későbbi értékesítés, miért lehet érdeke a termelőnek? Gondolja azt is át, hogy a raktározás során termékei egy része tönkremegy, eladni már nem tudja, de akkor mi motiválja, mégis?. Miért jelenthet előnyt egy márciusi almaértékesítés egy októberi eladással szemben. Sorakoztassa fel érveit! Keresse az összefüggést  a piacra vitt mennyiség és a piaci ár között!

 

Harmadik tanulási egység

    A farmer dilemmái. Egyik év jobban sikerül a gazdálkodásban, a másikban szenvedni kell.  A kedvezőtlen évek  okai eltérők lehetnek.  A túlságosan jó termés eladási nehézségekhez vezet, s ugyanakkor a termék minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja.  Az őszi, betakarítást közvetlenül megelőzően az  esőzés penészedést és rothadást indít meg a szőlőben. A termés mennyisége csökken  és minősége romlik. A fogyasztó azonban minden éven ugyanazt a minőséget várja el a termelőtől. 

 

                       4. sz. kép

A paradicsomot szedés után közvetlenül érdemes-e eladni, vagy előbb paradicsomlének  célszerű feldolgozni?  A sertést élőállatként adja el-e a termelő, vagy vigye a közös vágóhidra s onnan adja el a húsiparnak? Számtalan kérdés, amelyek hatással vannak a termelő előtt álló kérdések pontos megválaszolására. A  mezőgazdasági termelő előtt álló legfontosabb kérdések tehát: Mit termelni? Mennyit termelni? Hol eladni a terméket, melyik piacon?  Mikor vigye piacra a portékát a termelő? Ősszel vagy tavasszal? Hogyan bővíthető a piac? Milyen eladási árral elégedjen meg? Mindig a legmagasabb árra törekedjen vagy részesítse előnyben az alacsony, de biztonságosan elérhető árat ajánló partnert?  Feladja-e a gazdálkodást, ha rossz évek járnak, vagy várjon ki, élje túl a nehéz szakaszt, s akkor minden jóra fordul. Milyen stratégia mellett maradjon? Lehet, hogy a helyzet változása maga is új stratégiát követel a túléléshez?

 

                       5. sz. kép

    Válaszolja meg ezeket a kérdéseket, ha már kellően elgondolkodott a közöttük fennálló összefüggéseken. Milyen stratégiát ajánlana a mezőgazdasági termelőnek, ha tőle a fentebb említett kérdéseket kapná?  Legyen ön a tanácsadója.  A konkrét feladat pedig: a termőterülete nagy részén kukoricát termelő farmer értékesítési gondokkal küzd. Befektetett költségei nem térülnek meg, mivel az alacsony piaci ár nem nyújt fedezetet a költségekre. Mit tanácsolna részére, hogyan próbáljon túljutni e nehéz szakaszon.  Vegyen fel hitelt? Adja el termékeit az olcsóbb áron s jusson mielőbb a bevételhez?  Keressen partnereket az eladáshoz? De ha talál, akkor milyen előnye származhat belőle? Tárolja a termék egy részét és a többit értékesítse a betakarításkor?  Ezek valós lehetőségek. A döntésnél azonban fontosak az érvek megalapozottsága és súlya.  Gondoljon arra, hogy jó tanácsaival kisegítheti a bajból az elbizonytalanodott termelőt, esetleg meg tudja mutatni neki a kilábalás helyes irányát.  Szinte már érezheti is, hogy ha a farmer az ön tanácsát követi, akkor lépésről, lépésre ki tud kerülni a pénzügyi csapdájából. Nagyon hálás lenne Önnek, bizonyára.

 

Negyedik tanulási egység

 

    A mezőgazdaság egy nagyobb rendszer része,  a nemzetgazdaság azon belül az agrobiznisz  szerves tartozéka.  Éppen ezért mindazok a tevékenységek, amelyeket elvégez gazdálkodása során szükségesek az ország élelmiszerellátásához és élelmiszer exportjához.  Madártávlatból nézve  a földeken folyó termelést, a betakarítást, raktározást, a kereskedelemnek, vagy a feldolgozóiparnak való értékesítést, majd az élelmiszeripar termelését és  a kész élelmiszerek kiskereskedelemben való eladását azt láthatjuk, hogy ezek egymással szorosan összekapcsolódó tevékenységek.

Monieson (1990) szerint az agrármarketing gyökerei messzebbre nyúlnak vissza, mint  az üzleti (kereskedelmi) marketing. A század 20-as éveiben a marketing az alkalmazott agrárgazdaságtan része, amely a mezőgazdasági termék piacok viselkedésével és funkcióival, valamint az agrárpolitikának a mezőgazdasági marketing ellenőrzésével, a marketing szervezetekkel (marketing board) foglalkozik. A marketing, mint az üzleti menedzsment része csak a XX. század második felében jelenik meg.

 

                    6. sz. kép

 

Kohls (1987) szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari  termékek marketingje magában foglalja mindazokat a tevékenységeket és szolgáltatásokat, amelyek annak érdekében merülnek fel, hogy  a mezőgazdasági termékek a végső fogyasztóig eljussanak. Ezt az utat egyébként szokták vertikumnak, illetve marketing csatornának is nevezni (agolul: marketing chain).

Fontos azonban figyelembe venni a mezőgazdasági termékek sajátosságait, amelyek az alábbiak:

1.     minden embernek folyamatos élelmiszerellátásra van szüksége.

2.     a legtöbb mezőgazdasági termék és élelmiszer romlandó.

3.     a helytelenül kezelt élelmiszerek betegséget okozhatnak a fogyasztóknak.

4.     az élelmiszer szektor egy nagy elosztó rendszer.

5.     a fejlett országokban ez a szektor a termékdifferenciálás magas szintjére jutott szemben más fogyasztási termékeket előállító iparágakkal.

 

1.1. számú feladat: 1,5-2 oldal terjedelemben válaszolja meg az alábbi kérdéseket! Miért sajátos ágazata a mezőgazdaság a nemzetgazdaságnak és miben különböznek az  élelmiszerek  a többi terméktől? Foglalja össze mi  tartozik az agrobizniszbe! Magyarázza meg az  agrobiznisz egyes elemeinek tartalmát!  Írjon néhány gondolatot arról, hogy az agrobiznisz elemeinek kapcsolat rendszere miért törvényszerű, hogy létezzen? Végül milyen érdekek alapján valósulhat meg a vertikum szereplőinek együttműködése, miközben érdekeik eltérőek!