Élelmiszerár-elemzés
Ebben a tanulási egységben az élelmiszer árakról azok alakulásáról és az azt meghatározó tényezőkről lesz szó. Annak megértését kívánjuk elősegíteni, hogy a különböző élelmiszerek ára a piacon miképpen alakul ki. Az élelmiszerek sajátos termékek, amely tulajdonságuk keresletükre és azon keresztül a kialakuló árakra is hatással vannak. Ezek az összefüggések azonban más - nem élelmiszerekkel összevetve - sajátosan érvényesülnek. A kereslet és a kínálat függvények segítenek annak megértésében, hogyan alakul ki az egyensúlyi ár rövid távon. A kereslet és a kínálat egyensúlyát dinamikus megközelítésben is kell értelmeznünk. Vagyis, ha valamely termékből időlegesen hiány lép fel, akkor annak ára megemelkedik, mire termelése kifizetődőbb lesz és ezért a termelői oldalon megindul termelésének növelése, ami a kínálat emelkedését eredményezi és a piaci egyensúly egy alacsonyabb ár mellett ismét létrejön. Végül hiány esetében az átmeneti egyensúlyt az árak emelkedése, túlkínálati szituációban pedig az ár esése teremti meg. Itt aggregált keresleti és kínálati görbékről beszélünk és nem egyedi fogyasztó kereslet és kínálati görbékről.
Az, hogy az ár hatására a kereslet milyen mértékben emelkedik vagy csökken azt az adott termék keresletének árrugalmassága mutatja meg. Ez azt fejezik ki, hogy a termék árának egy %-os változása a keresletét hány százalékkal változtatja meg. Ha az árváltozás hatására a kereslet azonos mértékben változik meg akkor azt mondjuk, hogy a termék kereslete egységnyi rugalmasságú. Ha azonban a keresletben mért változás nagyobb mértékű, mint az árváltozás volt, akkor rugalmas kereslettel állunk szemben. Ha viszont az árváltozás mértékétől a kereslet változás mértéke elmarad, akkor rugalmatlant keresletű termékről van szó. A magasabb ár a keresletet csökkenti, az árcsökkenés viszont keresletnövelő hatással bír. Néha előfordul, hogy egy termék árának emelkedése mégsem váltja ki a termék keresletének csökkentését. Ez speciális termékeknél figyelhető meg.
Az élelmiszerek kínálata rövid távon rugalmatlan. Ennek elsősorban biológiai okai vannak, illetve a mezőgazdasági termelés jellegéből adódnak. Az évenkénti egyszeri betakarítás a növénytermelésben, a szőlő- és gyümölcs termelésben nem teszi lehetővé, hogy pl. magas gyümölcs árak esetén a termelés növelésével azonnal emelni lehessen a kínálatot. Nem is beszélve a gyümölcsösök esetében, ahol a termelési felület növelése csak új gyümölcsfa telepítésekkel lehetséges, ahol a fák termőre fordulása, alkalmazott termesztési módoktól függően – 3-5 év is lehet. Amennyiben a fogyasztók a sertéshús fogyasztásukat növelik, akkor a termelők a malacnevelés fokozásával és a hízlalás bővítésével reagálnak. Ennek gyorsaságát a biológiai korlátok alapvetően meghatározzák.
A kínálatban elérhető növekedés hosszabb időt igényel, bár az kevesebb, mint pl. gyümölcstermelés esetében.
Tulajdonképpen azzal, hogy rövid távon a kínálat rugalmatlan a keresletben, illetve a kínálatban bekövetkező kisebb mérvű változások jelentősebb mozgásokat eredményeznek az élelmiszer áraiban. Ilyen kisebb (adott esetben még nagyobb) mérvű változás származhat a kedvezőtlen időjárási viszonyokból. Pl. a tavaszi fagykárok jelentősen lecsökkenthetik az adott évi gyümölcstermelés nagyságát. A megcsappant kínálat miatt az árak jelentősem megemelkednek, hogy az egyensúly létrejöjjön. Itt azonban hozzá kell tenni, hogy nyitott gazdaságban, ahol az export, illetve az import módot ad a keresletnek megfelelő kínálat gyors biztosítására, ez az áringadozás mérsékelhető rövid távon is. Igy pl. a hazai termés paradicsom termelés csökkenése különösebb gond nélkül pótolható azonnali importtal, és ezzel a megelőzhető a nagyobb mérvű piaci áringadozás, amit a fogyasztók is preferálnak..
Itt megjegyezzük, hogy a nagymértékű piaci áringadozás nem ad egyértelmű jelzést a mezőgazdasági termelőknek. Figyelembe véve azt a tényt is, hogy a termelő mindig az előző évi piaci árra reagál, ennek az lesz a következménye, ha a múlt évben pl. természeti károk következtében alacsony kínálat volt és ennek következtében magas piaci árak alakultak ki, akkor a termelő a következő évben fokozza ezen termékek termelését. Minél magasabb volt a piaci ár a szokásos szinthez képest annál több termelő gondolja úgy, hogy érdemes a növelni ezen termék termelését. A következmény pedig egy jelentős kínálat növekedés a következő évben, aminek természetszerű következménye lesz a számottevő piaci árcsökkenés. Vagyis a termelők pontosan annak az ellenkezőjét tapasztalják a piacon, mint amire számítottak. A nemzetközi kereskedelem lehetősége ezt az összefüggést a gyakorlatban számottevően módosítja. Magyarország EU csatlakozásával pedig az ilyen országon belüli kínálati ingadozások szülte piaci árváltozásokra a szomszédos országokból való azonnali szállításokkal lehet reagálni, hiszen egységes piacról van szó, ahol a termékek szabadon áramolhatnak. Hazai viszonylatban ez azt jelenti, hogy az adott év kedvezően magas piaci árakat az EU más tagországának termelői illetve kereskedői is kihasználhatják és ki is használják. Természetesen a magyar mezőgazdasági termelők, élelmiszeripari vállalatok és kereskedők előtt is nyitva lesz a lehetőség, hogy az EU más tagországainak piacain az ilyen jellegű áringadozásokból maguknak kovácsoljanak előnyt. Ezt megtehetik abban az esetben, ha rendelkeznek megfelelő mennyiségű és minőségű árualappal.
Árviszonyok
Az ár mindig egy adott helyen és időben, meghatározott termékre vonatkozik, amelynek fennmaradása függ a szállítástól, tárolástól és a feldolgozástól. Ezek azok a tevékenységek, amelyek a termék hasznosságát növelik a fogyasztók szemében. Ugyanakkor a termék árak a vertikum különböző szintjein (mezőgazdasági termelői ár, nagykereskedelmi ár, kiskereskedelmi ár) egymástól jelentősen eltérnek. Az ármegfigyelő szolgálat a tényleges árakat eltérő rendszerességgel rögzíti. Vannak olyan termékek ahol az árfigyelő szolgálat napi, máshol heti, vagy havi rendszerességű.
20. kép
Az árak időben is változnak és ez az élelmiszerek egy csoportjára különösen igaz. Elsősorban a friss termékek esetében, mint zöldség, gyümölcs áruk ugyanannak a terméknek az azonos vertikumi szintű ára maga is változó. Gondoljunk csak arra, hogy a fóliasátorban termelt áprilisi fejes saláta sokkal drágább, mint a szabadföldön május végén szedhető saláta. Ugyanez vonatkozik az üvegházban termelt paradicsomra, paprikára és más zöldségfélékre. A gyümölcsök esetében a szezon előtti kínálat importból lehetséges, amelynek nyilvánvalóan költségei is magasabbak ezért a termék maga is drágább. Az árakban egy éves ciklus figyelhető meg. A cikluson belül a kínálat hullámzó. Gondoljunk csak arra, hogy ősszel milyen bőséges a gyümölcs ellátás, van elegendő alma, szilva stb. A magasabb kínálat az árakat lefelé viszi, viszont a szűkös kínálat magas árakat eredményez. Itt a termelés alakulása a természeti feltételek miatt egy ciklusú. Általában egy adott földterületről egy évben egy termést takarítanak be. Más a helyzet az állattenyésztés ágazataiban. Bizonyos termékek kínálata itt is ingadozik szezonálisan, de kisebb mértékben és így ennek az árakra gyakorolt hatása is mérsékeltebb. Oka pedig az, hogy az állattenyésztés egész éven át folytatható, de a termelés költsége, elsősorban az energia költségek miatt télen magasabb, nyáron alacsonyabb Ettől még a termelés többnyire folyamatos. De pl. a kistermelők esetében a nyúltartással foglalkozók egy jelentős része a téli termelést mellőzi és az évnek csak a kedvezőbb klímájú időszakát használja ki.
6.1.
feladat. Magyarázza meg miért fontos a piaci élelmiszer árak elemzése a
vertikum különböző szakaszain elhelyezkedő piaci szereplőknek, illetve a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak?