MÁSODIK TANULÁSI EGYSÉG

Bevezető

    Az első csomagban foglalt kérdések végig gondolásával és  a kapcsolódó 1. sz. feladat sikeres megválaszolásával bizonyította, hogy tisztában van  a mezőgazdasági és élelmiszer termékek marketingjének nemzetgazdasági megközelítéséhez szükséges ismerettel.  Ebben a csomagrészben  arra vállalkozunk, hogy a korábbiakban elsajátított ismeretek alapján megpróbáljuk közös munkával feltérképezni, hogyan is néz ki az agrármarketing különféle nézőpontokból kiindulva. Ezzel mint egy  madártávlatból  tárul szemünk elé az a rendszer, amely működésével folyamatosan teszi lehetővé a mezőgazdasági és élelmiszertermékek  áramlását,  a tárolás, a raktározás, illetve a feldolgozás   idejére eső megszakításokkal.

A most  használt szemüvegünk háromféle. Egyrészt, minden rendszer, minden szervezet valamilyen funkció, illetve funkciók ellátására hivatott, azok teljesítésére törekszik, hiszen ez egyik fontos feladata.  Másrészt, képet alkotunk arról, hogy ezeket a funkciókat milyen szervezeti struktúra, pontosabban milyen szervezetek valósítják meg.  Harmadrészt,  a kérdés azon oldalát is végiggondoljuk, hogy egy, a rendszerben működő szervezetnek milyen  általános tulajdonságokkal kell rendelkezni, hogyan kell viselkednie ahhoz, hogy sikeres maradhasson, hogy a vele szemben támasztott, és saját maga által vállalt kötelezettségeknek is eleget tudjon tenni.

 

Első Blokk

Az eddigiekben felmerült kérdések újragondolásával próbálja most leírni, hogy milyen funkciók elvégzése szükséges ahhoz, hogy a búzából kenyér,  a paradicsomból a bolti polcról levehető kechup, vagy éppen a szőlőből egy kiváló minőségű villányi vörösbor legyen. Próbálja meg a feladatokat a szerint csoportosítani, hogy azokból mit kell elvégeznie a mezőgazdasági termelőnek, mit a kereskedelemnek (felvásárlásnak) és mit a feldolgozóipari vállalatoknak.  Természetesen ugyanazon jellegű feladat több szereplőnél is előfordulhat.  Segíti a feladat elvégzését az, ha arra gondol, hogy mi mindent kellene tennie, ha  az egész folyamatot egyedül kellene végig csinálnia  az alapanyag megtermelésétől (búza, szőlő stb.) egészen addig, hogy a bolt polcára teszi a végterméket, a kenyeret, a boros palackot stb. és ennek alapján összegeznie kellene  az elvégzendő feladatokat, rögzíteni a feladat végzéssel bekövetkező eseményeket.

 

            7. sz. kép

 

Pl. a  paradicsom paszírozás egy tevékenység, amelynek terméke a paradicsomlé, az  a paszírozási tevékenység eredménye, vagyis egy bekövetkezett esemény.

 

    A funkcióknál ne feledje: egy üzlethez mindig két félre van szükség. Az egyik eladni akar, a másik venni.  Ugyanakkor, a szóban forgó terméknek valahol mindig jelen kell lennie. Vagy éppen a raktárban található, vagy már éppen a szállítás folyamatában van, esetleg a feldolgozó üzemben   van betárolva és néhány óra múlva feldolgozásra kerül. A fogyasztói kiszerelésben lévő termék éppen csak lejött a csomagoló gépsorról, vagy éppen az élelmiszer üzletek közötti terítése van folyamatban. Netán már az áruházak polcain kínálja magát a vevőknek.  Mi mindennek kell megtörténnie, milyen tevékenységeknek  és eseményeknek  kell bekövetkezni ahhoz hogy az egész rendszer (egyesek  agrármarketing gépezetnek hívják)  harmónikus működése valósággá váljon. 

Itt felsoroljuk  az alábbi funkciókat:  kockázat viselés, eladás, vétel, raktározás, tárolás, szállítás, piaci információs rendszer, feldolgozás, standardizálás, finanszírozás. Az egyes funkciókat végülis három csoportba lehet sorolni: 1. A cserével kapcsolatos funkciók, 2. fizikai funkciók, 3. a rendszer működését  segítő funkciók.  A marketing csatorna mentén jelentkező feladatok  átgondolása után az előbb felsorolt funkciókat sorolja be az egyes funkció csoportokba és mindegyik csoportot 3-4 mondattal jellemezze.

 

Második blokk

 

Minden  marketing feladatot valamilyen szervezetnek el kell végezni. Ezek a szervezetek egymással szoros kapcsolatban állnak. Egyesek csak arra szakosodnak, hogy az alapanyagokat felvásárolják. Mások a termékfeldolgozásra specializálódnak.  Az üzletkötők, ügynökök megbízásra vagy saját kockázatra vesznek és adnak el alapanyagot, készterméket.   Egyesek nagy tételben vásárolnak és lesznek tulajdonosok és adnak el, mások szintén nagy tételben  vásárolnak de kis tételekben értékesítenek.

 

                                   8. sz. kép

 

Van aki arra spekulál, hogy a későbbiekben az ár emelkedik, ezért most veszi meg az árut és akkor adja el, amikor magasabb lesz az ár. Mások árcsökkentésre számítanak, ezért most adnak túl a terméken a tőzsdén, hogy az áresést megelőzzék. Mindenki számít, kalkulál és tervez. A gyártók azért szerzik be az alapanyagot hogy feldolgozva adják tovább.  Megint mások  információ adással, vagy hitel nyújtással segítik a piaci szereplőket abban, hogy meg tudják kötni a tervezett üzleteket. Van aki a boltban vásárol, mások a tőzsdén szerzik be az adott évre szükséges kukorica mennyiséget.

A piaci szereplők csoportját a következők alkotják. Mezőgazdasági termelő, élelmiszer nagykereskedő, élelmiszer feldolgozók, ügynök/megbízott, pénzintézetek,  piackutató szervezetek,  felvásárló, kiskereskedő, tőzsdei bróker.

 

2.1. sz. Feladat:  a korábban leírtak, illetve az olvasott irodalom alapján  milyen homogén csoportokba sorolná be az egyes piaci szereplőket? Jellemezze az egyes csoportokat! Miért fontos e csoportok megkülönböztetése?  Próbálja megindokolni, ha  egy szervezet, bármelyik csoportból a valóságban kiesik, és egy másik szervezet a helyére lép, akkor mi is történt valójában marketing szempontból. A feladatokat maximum 2 oldal terjedelemben írja le, illetve fűzzön hozzá kommentárt!

 

2.2. sz. feladat: Egy vállalkozó azzal a feladattal bízza meg Önt  térítés ellenében, hogy tegyen javaslatot számára, hogy hol érdemes befektetni: Egy közepes méretű savanyító (konzerv) üzemet érdemes-e felépíteni, vagy inkább 4 zöldségbolt nyitása  az előnyösebb  a főváros budai  negyedében? A megbízási díj   nagyobbik részét kitevő mozgó része attól függ, hogy mennyire meggyőző a javaslat és a hozzá kapcsolódó érvelés.  Fogalmazza meg, hogy milyen kérdéseket vizsgálna meg mindkét esetében és végül melyek lennének azok a kritériumok, amelyek alapján javasolná megbízójának, hogy döntse el (mert hiszen ő dönt, övé a pénz és ő adta a megbízást), hogy melyik mellett marad. Ne talán egy harmadik  ötlettel állna elő? Ne feledje: javaslata csak akkor meggyőző ha stabil érveken nyugszik, és  azt is tartsa fejben, hogy megbízója csak kifogástalan logikai érveléssel győzhető meg!

 

Harmadik blokk

A szervezetek munkájuk, működésük során alakulnak, változnak. Új részlegeket hoznak létre, nagyobb forgalmat bonyolítanak, átszervezik az  osztályokat.  Egyes esetekben a főnők (tulajdonos) katonai irányítással működteti a céget, mások a decentralizált irányítás hívei, s több önállóságot adnak a középszintű vezetőknek. A gazdálkodás környezetében  folyamatos változások következnek be. Az egyik legutóbbi hír azt jelzi, hogy az egyik legfontosabb alapanyag beszállítója, amellyel  a cég évek óta kapcsolatban áll, csődbe jutott. Van még két további hasonló szállító, de azok részben távolabb helyezkednek el, másrészt nagyobb mennyiségekben hajlandók csak szállítani. Igaz azonban, hogy az egyik beszállító vállalat  értékesítési felelőse  befolyásolható, meggyőzhető ember, legalábbis egy időre talán rá lehetne venni a kisebb tételű szállításokra, hiszen számukra is fontos egy új partner megszerzése.  Ez egyben piaci terjeszkedésüket is jelenti, s meggyőzéssel rávehető lenne a kisebb tételekben való szállításra is. Ez utóbbi azonban csak rövid távon kivitelezhető. Egy félév  múlva valószínűleg a cég mindenképpen kénytelen lesz áttérni a nagyobb tételek rendelésére és ezzel magasabb raktározási költséggel kell dolgoznia, ami drágítja termelését s rontja némiképp  versenyképességét.

Azt mondják a szakemberek, hogy  csak az a szervezet életképes, amely képes mind a piaci, mind  pedig a vállalaton belüli változásokhoz igazodni, megújulni, a szervezetét, s azon belül az ellátandó  funkciókat újrarendezni és ismételten hatékonnyá tenni. 

 

            9. sz. kép

Egyesek  fontosnak tartják, hogy a vállalat egész kollektívája érdemben vegyen részt a döntések előkészítésében és a végrehajtásban is. Ezzel  ugyanis a dolgozók komolyabban veszik a feladatukat és sokkal nagyobb teljesítményekre képesek. Az egyik belső szakember azt hangsúlyozza, hogy át kell alakítani a cég információs rendszerét, mert nem jelzi időben a problémákat. Sem a piaci változásokat sem pedig a partnerekkel való kapcsolatok tényleges  napi gyakorlati helyzetét.  A főnök viszont mindig azzal érvel, hogy a befektetéseknek (inputoknak) meg kell térülniük, vagyis az outputnak nagyobbnak  kell lennie, mint az inputnak egyébként a cég tönkremegy. Azt is hozzáteszi, hogy mindig a főnök szava a döntő, és a beosztottaknak végre kell hajtaniuk a főnök döntéseit.

A mindennapi életben folyamatosan mennek csődbe cégek. Ez a piacgazdaság velejárója.  A lényeg az, hogy milyen szervezet tudja elkerülni a csődöt? Jellemezze azt a szervezetet röviden, amelyik az  Ön véleménye szerint képes az alkalmazkodásra?

 

2.3. Feladat: A korábbi anyagok és az irodalom olvasása, valamint saját önálló gondolkodása alapján jellemezze az agrármarketing gépezetet (a mezőgazdasági termelőtől a végső fogyasztóig tartó pályát) háromféle szempontból. Először írja le azt funkcionális megközelítésben, hogy milyen feladatokat lát el.  Majd  adja meg, hogy ezeket a feladatokat milyen típusú szervezetek látják el, s melyek a jellemzőik ezen szervezeteknek!   Végül ismertesse, hogy egy piacgazdaságban egy szervezetnek milyen általános tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy  megőrizze  versenyképességét és  hosszabb távon életben maradjon!

2.4. feladat. Az 1.sz. ábra a mezőgazdaságból kiindulva mutatja  az élelmiszertermékek értéknövekedését. Fejezze be az ábrát. Rajzolja be nyíllal honnan milyen irányban halad a folyamat.  Majd pedig rajzolja be, hogy mi történik az előállított, a kereskedelemnek átadott terméktömeggel! Hol és milyen fő irányokban realizálódhatnak a termékek?

10. kép



 

2.5. számú feladat: 1,5-2 oldal terjedelemben válaszolja meg az alábbi kérdéseket! Miért sajátos ágazata a mezőgazdaság a nemzetgazdaságnak és miben különböznek az  élelmiszer félék  a többi terméktől? Foglalja össze mit  tartozik az agrobizniszbe! Magyarázza meg az  agrobiznisz egyes elemeinek tartalmát!  Írjon néhány gondolatot arról, hogy az agrobiznisz elemeinek kapcsolat rendszere miért törvényszerű, hogy létezzen? Végül milyen érdekek alapján valósulhat meg a vertikum szereplőinek együttműködése, miközben érdekeik eltérőek!