Ötödik tanulási egység

 

Kapcsolati marketing

Kapcsolati marketing a szervezetek közötti  kapcsolatok marketing alapú kezelését jelenti a vevő szempontjából. (Lásd részletesebben: Sibelka György: A kapcsolati marketing  és alábbi szerepe az  állami beszerzésekben. Marketing and management 2001/1.) A kapcsolati marketing eszközrendszere nem tér el  lényegileg  az eredeti marketing eszközöktől a különbség az irányultságban van. Fontos szerepet játszik az állami  vállalatok, intézményeik beszerzésében. Ilyen esetekben az eladó és a vevő között egyfajta hosszabb távú összefonódás alakul ki, amely esetenként az egyik fél érdekeinek sérüléséhez is vezethet.

 

                        19. sz. kép



A lobbi (angolul lobby)  egyes érdekcsoportok  céljainak intenzív képviseletét jelenti. Célja, hogy a döntéshozókat a végső döntések meghozatalában befolyásolja.  Három szereplője van: Az érdekcsoport, amely meghatározott üzleti célokat szeretne  elérni (pl. állami megbízások, koncessziós jogok megszerzése stb.). A lobbista, aki az előbbi érdekében szorgosan tevékenykedik és befolyásolni igyekszik a döntést hozó(ka)t és végül maguk a döntést hozók, akiknek feladata és egyben felelőssége is a az egyes ajánlatok mérlegelése és a közöttük való választás. A lobbizás a piacgazdaságban elfogadott, és meglehetősen elterjedt tevékenység.  Ez tehát azt jelenti, hogy az állami szervezetek (pl. honvédség, rendőrség, kórházak  vagy önkormányzati iskolák) az   élelmiszerek beszerzésében jelentős értékű és általában tartós időre szóló megrendeléseket adhatnak.  Témánk szempontjából ennek abban van jelentősége, hogy az élelmiszer beszerzések esetében az eladók más eszközökkel próbálják meg elérni a piac megszerzését, sőt  az előnyök megszerzése érdekében éppen a vevő a kezdeményező és fejt ki marketing tevékenységet. A lobbista tevékenysége  egyrészt  személyes eladásnak  tekinthető  másrészt az a reklám egyfajta speciális megjelenési formája.

Az agrobiznisz vállalatainak marketing kapcsolatrendszere meglehetősen sokágú. Az esetek többségében önálló, vállalaton belüli marketing szervezet látja el a feladatokat, más esetekben ezt a munkát külső szervezetekre bízzák. Ez utóbbit befolyásolja a partnerek száma. Sok partnerrel rendelkező vállalatok esetében szinte megoldhatatlan feladatnak tűnik azok marketing szempontból megfelelő, de mégis egyedi kezelése. Ezért a vállalkozások (vállalatok) ezt a feladatot térítés ellenében átengedik ilyen tevékenységet folytató szervezeteknek, ügynökségeknek. (lásd bővebben: Komáromi Nándor-Papp János: A marketing szervezetek és az agrobusiness vállalatok közötti kapcsolatrendszer. Marketing and management, 2001/5-6.)

 

A közösségi és a magánszféra együttműködése

A közösségi szféra magánszférával való  együttműködése  elsősorban a tudományos kutatás és a technológia fejlesztés területén figyelhetők meg.  Témánk szempontjából ebben ennek a kapcsolatrendszernek csak azon oldalát vizsgáljuk, hogy  ezen együttműködésben miképpen jelenik meg a marketing szemlélet a közösségi szervezeteknél, s hat ki  az élelmiszergazdaságra.

Valójában a közösségi és  magánszféra különböző területeken való szélesebb vagy szűkebb    kooperációja mögött a közösségi szervezetek céljainak elérése húzódik meg,  a társadalmi költségek egy adott szintje mellett.  Vagyis a közszféra is, bár nem olyan intenzíven, mint  a magánszféra, de törekszik erőforrásait hatékonyan felhasználni, és szervezetei működését olyan irányba terelni,  hogy segítse az  együttműködést  azokban az esetekben, amikor abból a közösség javára előnyök származtathatók. Az élelmiszerellátásban ez tehát azt jelenti, hogy az adott költségvetési kerettel gazdálkodó közösségi intézmények (szervezetek) élelmiszer beszerzéseiknél maguk is igyekeznek a legolcsóbb megoldásokat felkutatni és ezáltal a versenyt  erősíteni a kínálati oldalon megjelenő, egymással versenyző szervezetek között. (Lásd bővebben: Drávavölgyi Tibor: A marketingszemlélet szükségessége a közigazgatási szervezetekben. Marketing and management, 2001/2). Ugyanakkor az üzleti szféra pl. a kutatások területén  maga is megrendelő lehet állami intézmények (pl. egyetemek, kutatóintézetek) irányában. Ezek a kutatások irányulhatnak  pl. új élelmiszerek kifejlesztésére is. 

 

5.1. feladat. Miért fontos  a szervezetek számára  a kapcsolati marketing? Van e ebben különbség a profit alapon és a non-profit alapon működő szervezetek között? Ha igen magyarázza meg  a különbséget!

5.2. feladat. Hol lát hatékony együttműködési lehetőséget a közszféra és a magánszféra között az élelmiszer-gazdaságon belül?