II. TANULÁSI EGYSÉG

Hogyan közelíthető a fenntartható fejlődés?

 

Célok

A II. tanulási egység elsajátítását követően:

ismerni fogja az ún. Helyi Agenda 21 programok létrehozását megalapozó egyezményt;
képes lesz megítélni, hogy a saját vagy a környezete jövőjéről alkotott nézetei a fenntarthatóság megvalósítását elősegítik-e vagy sem;
a megszerzett ismeretek segítségével képes lesz az Interneten fellelhető információs készlet segítségével újabb és újabb tényinformációkhoz jutni a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági összefüggéseivel kapcsolatban.

 

Az I. tanulási egység a fenntartható fejlődés gondolatát járta körül, a definíció nehézségét és az értelmezési lehetőségek sokféleségét. Miképpen érhető el tehát a fenntartható fejlődés? Hogyan tarthatjuk meg életmódunk már elért minőségi szintjét anélkül, hogy rontanánk  helyi, nemzeti és globális környezetünk minőségét, anélkül, hogy ezt mások életminőségének rovására tennénk. Tiszteletben tartva tehát azt, hogy egy sokkal nagyobb és összetettebb közösség részei vagyunk.

A II. tanulási egységben a fenti kérdésekre is igyekszünk választ keresni

 

4. fejezet

Fenntartható városok

Célok

Ön a fejezet megtanulása után:

megismeri az európai városokban végbemenő a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos változásokat;
tudni fogja, hogy a fenntarthatóság elvei miképpen járulhatnak hozzá a fenntartható városok kialakításához
képes lesz elkülöníteni a fenntartható és a nem fenntartható folyamatokat.

 

Bevezetés

Az előző fejezetben megismerte a környezeti költségek figyelembe vételének egy módját. Ebben a fejezetben a fenntartható városok  programmal ismerkedik meg. 

Kampányprogram 1994-ben kezdődött az Aalborgi Karta aláírásával Dániában. Mostanáig több száz kisebb-nagyobb európai város írta alá a dokumentumot, csatlakozva ezzel a Fenntartható Európai Városok kampányhoz, ami az európai Helyi Agenda 21 programnak is tekinthető.

Megjegyzés:

A Riói Konferencia ("Környezet és Fejlõdés ENSZ Konferencia" 1992) eredményeit összefoglaló dokumentum 28. fejezete felhívja a világpolitikai vezetõinek figyelmét arra, hogy kezdjenek párbeszédet országaik polgáraival  egy, a helyi közösségek által elfogadható fenntartható fejlõdéssel foglalkozó program, az ún. "Helyi feladatok a XXI. századra" (Local vagy Helyi Agenda 21) kialakítására.

 

A jövő városa

Az eddigiektől eltérően egy egyszerű feladattal kezdünk.

1. Feladat

A feladat arra szolgál, hogy megalkosson egy olyan várost ahol a jövőben élni szeretne. Nézze meg a nem fenntartható városról készült rajzot (1. rajz), amely túlzsúfolt, koszos, tele haldokló zöld területekkel. Ezután az üres városról készült másolatokat (2. rajz) ahol nincsenek emberek, autók stb.

Figyelje meg a ’fenntarthatatlan’ városról készült rajzot és írja le  mindazokat a problémákat, amiket egy rajz ki tud fejezni. Ezután az üres városról készült rajzot tetszése szerint töltse meg mindazokkal a dolgokkal, amik egy tartalmas élethez szükségesek.

Sorolja fel az elkészített rajz részleteit, s emelje ki jellegzetességeit.

1.    rajz.

Rajz egy nem fenntartható városról



2. rajz.

Rajz egy üres városról, amelyen csak olyan alapvető dolgok szerepelnek, mint az épületek, utak stb.



Helyi Agenda 21

A Fenntartható Európai Városok kampány kísérlet arra, hogy olyan átfogó és messze ható programot hozzanak létre a fenntartható fejlődés érdekében, amely kielégíti a városok igényeit, de szem előtt tartja a jelen és a jövő generáció szükségleteit is. Ez a dokumentum nem arra szolgál, hogy minden kérdésre választ adjon, hanem hogy elősegítse egy olyan stratégia kialakulását, amely segítségével az emberek elgondolkodhatnak arról, milyen városban szeretnének élni, és ezzel kapcsolatban mik a számukra fontos dolgok. Az európai városok a tapasztalatszerzés és a sikeres helyi példák alapján közelíthetnek a fenntarthatóság felé. Hosszú távú helyi cselekvési programok kialakítására ösztönözhetik egymást (Helyi Agenda 21 vagy Helyi Feladatok a XXI. Századra), s ezáltal erősíthetik az önkormányzatok közötti együttműködést, kapcsolódhatnak az Európai Unió akcióihoz a városi környezetfejlesztés területén. A Helyi Agenda 21 rámutat, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti kérdések szorosan összekapcsolódnak, és harmóniába kell  rendeződjenek a mai széttöredezett állapothoz képest.

 

AZ AALBORGI KARTA

A Fenntartható Európai Városok Kartája

(Az 1994  május 27-én a Dániában Aalborgban a fenntartható városokról megrendezett európai konferencia résztvevői által elfogadott formában.)

I. fejezet

Az egyezmény nyilatkozata: az Európai városok a fenntarthatóság felé

I.1. Az európai városok szerepe

Mi, európai városok, e karta aláírói a történelem során birodalmakat, nemzetállamokat és különböző politikai rendszereket éltünk túl, maradtunk meg az emberi élet központjainak, a gazdasági élet szereplőinek, a kultúra, a történelmi hagyomány és örökség védelmezőinek. A családokkal és azok szélesebb társadalmi környezetével együtt mi voltunk országaink és államaink alapvető egységei, az ipar, a kereskedelem, az oktatás és a közigazgatás központjai.

Belátjuk, hogy a városi életmód jelenlegi berendezkedésével, különös tekintettel a munka- és feladatmegosztásra, a terület- és földhasználatra, a közlekedésre, az ipari termelésre, a mezőgazdaságra, a fogyasztásra és a szabadidős tevékenységek kialakult formáira, illetve életmintáink fenntartására, alapvetően felelősek vagyunk sok olyan környezeti problémáért, amelyek már az egész emberiséget fenyegetik. Különösen fontos megállapítás ez azért, mert Európa lakosságának már 80 %-a él urbanizált területeken.

Fel kellett ismernünk, hogy az ipari országok lakóinak forrás-felhasználási mértéke a természeti tőke pusztítása nélkül, már ma sem érhető el minden ember számára, a jövő generációkról nem is beszélve.

Meggyőződésünk, hogy a Földön nem érhető el fenntartható emberi élet fenntartható helyi közösségek nélkül. Így az önkormányzatok azok, amelyek igazán közel vannak a környezeti problémák forrásához, a közösség polgáraihoz, akiknek osztozniuk kell a kormányzat minden más szintjével együtt az emberi és a természeti egészség iránti felelősségvállalásban. A különböző nagyságú városok ezért kulcsfontosságú szereplők az életmód, a termelés, a fogyasztás, a város és környéke területrendezése és használata jelenlegi állapotának  megváltoztatásában.

 

I.2 A fenntarthatóság fogalma és alapelvei

Mi, városok, tisztában vagyunk azzal, hogy a fenntarthatóságra törekvés segít minket abban, hogy életmódunkat a természet teherbíró képességének megfelelő alapra helyezzük. Törekszünk a társadalmi igazságosságra, a fenntartható gazdaságra és környezeti állapotra. A társadalmi igazságosság szükségszerűen épül a gazdasági fenntarthatóságra, valamint a társadalmi egyenlőségre és méltányosságra, amelyekhez viszont környezeti fenntarthatóság szükséges.

A környezeti fenntarthatóság a természeti tőke megőrzését jelenti. Azt kívánja meg tőlünk, hogy a megújuló anyagok, a víz és energia fogyasztásának mértéke ne haladja meg azt az ütemet, ahogy a természeti rendszerek azokat pótolni tudják; a nem megújuló források fogyasztásának mértéke pedig ne haladja meg azt az ütemet, ahogy azok megújítható energiaforrásokkal kiválthatók illetve pótolhatók. A környezeti fenntarthatóság azt is jelenti továbbá, hogy a szennyező anyagok kibocsátásának mértéke ne haladja meg azt a szintet, ahogy azokat a levegő, a víz és a talaj megkötni és feldolgozni képes.

A környezeti fenntarthatósághoz tartozik ezen felül a biológiai sokszínűség megőrzése, az emberi egészség, a levegő, a víz- és talajminőség olyan szinten tartása, amely elégséges az emberi életminőség, az állat- és növényvilág fenntartásához és megőrzéséhez a jelenben és a jövőben egyaránt.

 

I.3 A fenntartható fejlődés irányába vivő helyi stratégiák

Meggyőződésünk, hogy a városok azok a legnagyobb egységek, amelyek még kezelni tudják a társadalom, a gazdaság, a politika, a városépítészet, valamint a természeti és környezeti erőforrások terén jelentkező, modern világunknak kárt okozó súlyos egyensúlyi problémákat; és a legkisebb olyan egységek, ahol a problémákra már integrált, holisztikus és fenntartható módon lehet értelmes válaszokat adni. Mivel minden város különböző adottságokkal bír, a nekik megfelelő sajátos utat kell megtalálni a fenntarthatóság felé. Integrálni kell tehát ez utóbbi elveit a célkitűzések meghatározáskor, és a kínálkozó lehetőségeket a helyileg megfelelő stratégiák alapjává kell tenni.

I.4. A fenntarthatóság mint helyi, kreatív egyensúlykereső folyamat

Mi, városok felismertük, hogy a fenntarthatóság nem puszta víziója a jövőnek, változatlan állapot, hanem egy helyi, kreatív egyensúlykereső folyamat, amely a helyi döntéshozatal minden területére kiterjed. Folytonos visszacsatolási lehetőséget ad a város vezetésének, hogy milyen módon tudjuk a városi ökoszisztémát az egyensúly felé terelni, illetve milyen tekintetben távolodunk el attól. Azzal, hogy a város vezetése a szerzett információk figyelembevételével szerveződik, a város organikus egészként jelenik meg, és a lényegesebb tevékenységek hatásai világosan jelentkeznek. Egy ilyen folyamatban a város szervezetei és lakói jól előkészített és megalapozott döntéseket tudnak hozni. A fenntarthatóság alapján álló városvezetési stílus nyomán olyan döntések születhetnek, amelyek nemcsak a jelenben élők, de a jövő generáció érdekeit is képviselni tudják.

 

I.5. Problémamegoldás kívülre irányuló, tárgyalásos kapcsolat fenntartásával

Tudatában vagyunk annak, hogy mi, városok nem engedhetjük meg magunknak, hogy problémáinkat a tágabb környezetre vagy a jövőre hárítsuk. Bármilyen helyileg felmerülő problémát vagy egyensúlytalanságot ezért saját magunknak kell megoldani, vagy lehetővé tenni, hogy valamilyen regionális vagy országos szintű program keretében orvosolhassuk őket. Ezt az elvet nevezzük kívülre irányuló, tárgyalásos kapcsolat fenntartásnak. Megvalósítása nagyfokú szabadságot ad minden egyes városnak ahhoz, hogy tevékenységei természetét meghatározza.

I.6. Egy fenntartható városi gazdasági élet felé

Mi, városok belátjuk, hogy városaink gazdasági fejlődésének határt szabó tényezői az olyan természeti adottságok, mint a légkör, a talaj, a vizek és az erdők.

Ezekre az adottságokra pedig áldozni kell, kíméletesen gazdálkodva velük. Fontossági sorrendben a következőket követeli ez meg:

intézkedések a megmaradt természeti tőke megőrzésére, ideértve a talajvízkészletet, a talajt és a ritka állat- és növényfajok élőhelyeit;
a természeti tőke megerősítése a fogyasztás jelenlegi szintjének visszafogásával, a nem megújuló energiaforrások kitermelésének csökkentésével;
olyan eljárások, befektetések, amikkel csökkenthető a természeti környezetre nehezedő nyomás, például a kikapcsolódásra is alkalmas belvárosi parkok létrehozásával tehermentesíthetők a városkörnyéki természetes erdők.
a termékek és eszközök használati hatékonyságának növelése, így például az energiahatékony épületeké és a környezetbarát városi közlekedésé.

I.7. Társadalmi egyenlőség a város fenntarthatóságáért

Mi, városok világosan látjuk, hogy a szegényeket érintik leginkább a környezeti problémák (a közlekedésből származó zaj és légszennyezés, az egészségtelen lakáshelyzet, a megfelelő komfortfokozat és a szabad terek hiánya), és ezekkel kapcsolatban ők a leginkább tehetetlenek. Az anyagi javak egyenlőtlen eloszlása egyfelől a fenntarthatósággal összeegyeztethetetlen viselkedést eredményez, másrészt annak megváltoztatását nehezebbé teszi. Az a célunk, hogy az emberek alapvető szociális szükségleteinek, egészségügyi, foglalkoztatási és lakás igényeinek kielégítését a környezetvédelmi és- megőrzési programokkal összhangban, azokkal együtt valósítsuk meg. Szeretnénk felhasználni a fenntartható életmód tapasztalatait, hogy tenni tudjunk a polgárok életminőségének javításáért, de nem csak a fogyasztás növelése érdekében. Megpróbálunk olyan állásokat teremteni, amelyek hozzájárulnak a közösség fenntarthatóságának fokozásához, és amikkel hosszabb távon csökkenthető a munkanélküliség. Amikor munkahelyeket próbálunk teremteni, a szóban forgó üzleti tevékenységek hatásait a fenntarthatóság szempontjából mérlegeljük, és hosszú távú munkahelyteremtést, hosszú életű termékek előállítását ösztönözzük, a fenntarthatóság elveivel összhangban.

 

I.8. Fenntartható föld- és területhasználat

Mi, városok tisztán látjuk a célravezető föld- és területhasználat fontosságát, helyi önkormányzataink tervezéspolitikájának jelentőségét, amelyhez minden terv környezeti stratégiája is szükséges módon hozzátartozik. Ki kell használnunk azokat az előnyöket, amelyeket a tömegközlekedés és energiahasználat hatékonyabbá tételének eredményeként a magasabb népsűrűség kínál, miközben azért megtartjuk a fejlődés emberi léptékét. A belvárosi rehabilitációs programok és új lakónegyedek építésekor a városműködés funkcióit igyekszünk úgy tervezni, hogy csökkenjen a közlekedés szükséglete. A kiegyenlített területi egymásrautaltság szemléletével igyekszünk egyensúlyban tartani a nagyváros és a vidék közötti közlekedés mértékét és megakadályozni, hogy a nagyvárosok kizsákmányolják a környező területek természeti tartalékait, erőforrásait.

 

I.9. Fenntartható városi közlekedési rendszerek

Mi, városok igyekszünk javítani területeink bejárhatóságát, kevesebb közlekedési eszközzel fenntartani a városi életmódot és a polgárok jólétét. Tudjuk, egy fenntartható város számára nagyon fontos és szükséges, hogy csökkenjen az utazgatás, a nélkülözhető motorizált közlekedési eszközök használatát pedig nem kell támogatni. Elsőbbséget kívánunk adni az ökológiailag ártalmatlan közlekedésnek (különösen a gyaloglásnak, a kerékpározásnak és a tömegközlekedési eszközöknek), megpróbáljuk ezek kombinációját a várostervezés egyik fontos szempontjává tenni. A motorizált, egyéni közlekedési eszközöknek a városban kiegészítő funkciót kell megjelölni a szolgáltatások elérése, a város gazdasági tevékenységének biztosítása érdekében.

 

I.10. Felelősségvállalás a globális klímáért

Mi, városok tisztában vagyunk azzal, hogy a globális felmelegedés okozta veszélyek, amelyek a természeti és mesterséges környezetet, a jövő generáció is fenyegetik, sürgős és hathatós intézkedéseket kívánnak az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése érdekében. Hasonlóképpen fontos a globális biomassza források, az erdők és növényi planktonok védelme, amelyek alapvető fontosságú szerepet játszanak a szénkörforgásban. A fosszilis tüzelőanyagból származó gázkibocsátás csökkentése olyan célkitűzéseket és kezdeményezéseket kíván meg, amelyek a fellelhető alternatíváknak és a városi környezetnek, mint energiarendszernek a felismerésén kell alapuljanak. Az egyetlen ténylegesen fenntartható változat a megújuló energiaforrás.

 

I.11. Az ökoszisztémák mérgezésének megakadályozása

Mi, városok tisztában vagyunk vele, hogy egyre több mérgező, káros anyagot bocsátunk a levegőbe, a vizekbe, a talajba és az élelmiszerekbe, és ezzel egyre nagyobb veszélyt jelentünk az emberek és az ökoszisztémák egészségére. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a további szennyeződést megállítsuk, már a forráshelyénél kiküszöböljük.

 

I.12. A helyi önkormányzatiság, mint alapfeltétel

Mi, városok bízunk abban, hogy megvan hozzá az erőnk, a tudásunk és a kreativitásunk, hogy az élet fenntartható formáit kialakítsuk, városainkat a fenntarthatóság irányába vezessük. Helyi közösségeink demokratikusan megválasztott képviselőiként készen állunk városainknak a fenntarthatóság érdekében történő átszervezésére. Hogy a városok mennyire képesek a kihívásnak megfelelni, az attól függ, hogy kapnak-e megfelelő jogokat az önigazgatáshoz a szubszidiaritás elvével összhangban. Alapvető fontosságú,hogy megfelelő igazgatási eszközök maradjanak helyi szinten, és hogy az önkormányzatok szilárd anyagi alapon álljanak.

 

I.13. A polgárok mint a közösségi szerepvállalás kulcsszereplői

Mi, városok ígérjük, hogy megfelelünk annak a megbízatásnak, amelyet a rio de janeirói Föld Csúcstalálkozón elfogadott Agenda 21 kulcsfontosságú egyezményétől kaptunk, hogy a helyi Agenda 21 tervezet összeállításakor együttműködünk helyi közösségeinkkel, a polgárokkal, üzleti vállalkozásokkal és különböző érdekcsoportokkal egyaránt. Szem előtt tartjuk az Európai Unió V. környezeti és fenntarthatósági akcióprogramjának felhívását, hogy a megvalósításban a közösség minden csoportjának jusson feladat és felelősség. Munkánkat ezért az összes érintett fél együttműködésére fogjuk alapozni. Biztosítani fogjuk, hogy minden polgár és társadalmi csoport hozzájuthasson az információkhoz, hogy részt vehessen a helyi döntéshozatali folyamatokban. Keresni fogjuk a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási és képzési lehetőségeket, nemcsak a civil lakosság, de az önkormányzat választott képviselői és hivatalnokai számára is.

 

I.14. A városvezetés eszközei a fenntarthatóság érdekében

Mi, városok fogadjuk, hogy élünk a rendelkezésre álló politikai és technikai eszközökkel, hogy az irányítói munkában érvényesülhessenek a városnak, mint egyfajta ökoszisztémának a szemléleti megfontolásai. Kihasználjuk az olyan eszközök és módszerek kínálta lehetőségeket, mint a környezettel kapcsolatos adatok gyűjtése és feldolgozása, valamint az olyan környezettervezési, adminisztratív, gazdasági és kommunikációs eszközökét, mint az adók, járulékok és különböző rendelkezések, hogy a lakosság figyelmét fel tudjuk kelteni, szerepvállalását elő tudjuk segíteni. Igyekszünk olyan új környezeti költségvetési és elszámolási rendszereket kidolgozni, amelyek arra késztetnek minket, hogy természeti erőforrásainkkal ugyanolyan takarékosan bánjunk, mint mesterséges forrásunkkal, a pénzzel.

 

Világos számunkra, hogy célkitűzéseinket és azok megvalósítását, valamint igazgatási feladatainkat különböző mutató számokra és felmérésekre kell alapoznunk, különösen a környezeti monitoring és auditálás, a hatásvizsgálat, a számvitel és a beszámolórendszerek tekintetében.

 

E jelzőszámok kitérnek a városi környezet minőségére, a város működési folyamatainak és rendszereinek nyomon követésére, de főképpen arra, hogy azok mennyire fenntarthatók.

Tisztában vagyunk vele, hogy rengeteg olyan célkitűzés és tevékenység valósult meg már sok városban Európa-szerte, amelyek ökológiailag szép eredményeket hoztak. Bár ezek alkalmas eszközök arra, hogy a fenntarthatatlanság ütemét és erejét fékezzük, önmagukban nem képesek a társadalmat a helytelen irányból visszafordítani. E városok határozott ökológiai szemlélete azonban kitűnő lehetőséget ad számukra, hogy egy átfogó fenntarthatósági folyamatban döntő lépéseket tegyenek céljaik és tevékenységeik integrálására a városigazgatás folyamatában. Ebben pedig az a mi szerepünk, hogy kialakítsuk a magunk egyéni stratégiáit, próbáljuk azokat megvalósítani, és osszuk meg a velük kapcsolatos tapasztalatokat.

 

II. fejezet

 A fenntartható európai városok kampánya

Mi, európai városok, e karta aláírói együtt haladunk a fenntarthatóság irányába egy olyan folyamat során, ahol a tapasztalatokból és a sikeres helyi példákból igyekszünk tanulni. Ösztönözni fogjuk egymást, hogy hosszú távra szóló helyi cselekvési programokat állítsunk össze (helyi Agenda 21), és ezzel erősítsük az önkormányzatok közötti együttműködést, kapcsolódva az Európai Unió akcióihoz a városi környezet kialakítása terén.

 

Megindítjuk ezennel a fenntartható európai városok kampányát, hogy bátorítsuk és támogassuk a városok törekvését a fenntarthatóság irányába. E kampány első szakasza két év, amelyet követően az eredményeket egy, a fenntartható városokról szóló II. európai konferencián értékeljük majd, várhatóan 1996-ban.

 

Felhívunk minden városi vagy más települési helyi önkormányzatot, illetve az önkormányzatok bármilyen európai hálózatát, hogy a karta elfogadásával és aláírásával csatlakozzanak a kampányhoz. Arra kérünk minden jelentős önkormányzati szövetséget Európában, hogy vegye ki részét a kampány koordinálásának feladatából. E hálózatok képviselőiből egy koordinációs bizottságot alakítunk ki azon helyi önkormányzatok számára, amelyek nem tagjai semmilyen csoportosulásnak.

A kampány főbb tevékenységeinek a következőket látjuk:

Az európai városok közötti kölcsönös támogatói tevékenység elősegítése a fenntarthatóság irányába vivő tervezés, fejlesztés és megvalósítás terén.
Információgyűjtés és - terjesztés a helyi szinten kialakult bíztató eredményekről.
A fenntarthatóság elveinek propagálása más helyi önkormányzatoknál.
További aláírók toborzása a Karta számára.
Egy minden évben kiosztásra kerülő fenntarthatósági díj megszervezése.
Irányelvi ajánlások benyújtása az Európai Bizottságnak.
Információk és tanácsok szolgáltatása a Városi Környezet Szakértői Csoportnak a fenntartható városokról szóló beszámolójához.
A helyi döntéshozók támogatása az Európai Uniótól származó ajánlások és törvények megvalósításában.
Egy kampány-hírlevél szerkesztése.

 

E tevékenységekhez egy kampány koordinációs csoportot kell felállítani. A kampány támogatására más szervezeteket is megkérünk.

 

III. fejezet

A helyi Agenda 21 folyamatában való részvétel: helyi akció tervek

A fenntarthatóság irányába

Mi, európai városok e karta aláírásával és csatlakozásunk alkalmával fogadjuk, hogy a helyi Agenda 21-gyel kapcsolatban 1996 végére közmegegyezést alakítunk ki polgáraink körében. Ezzel teljesítjük az Agenda 21 28. fejezetének programját, ahogy az a rio de janeirói Föld Csúcson elfogadásra került 1992-ben. A magunk helyi cselekvési programjával hozzájárulunk az Európai Unió V. "A fenntarthatóság irányában" elnevezésű környezeti akcióprogramjához. A helyi Agenda 21 folyamatát e karta I. fejezetének alapján alakítjuk ki.

Azt javasoljuk, hogy a helyi akcióterv elkészítésének folyamata a következő állomásokat foglalja magába:

A meglévő tervezői és pénzügyi keretek, valamint más tervek és programok elismerését.
A problémák és azok okainak módszeres meghatározását széles körű, közérdekű tárgyalások során.
A feladatok fontossági sorrendbe állítását a meghatározott problémák kezelésére.
A fenntartható közösség arculatának kialakítását a helyi közösség minden csoportjának bevonásával.
Alternatív stratégiai választási lehetőségek mérlegelését és értékelését.
Egy hosszú távú helyi cselekvési program kialakítását a fenntarthatóság érdekében, amely a célok mérhető teljesítését is magába foglalja.
A terv kivitelezésének programozását, ideértve a határidők meghatározását és a résztvevő partnerek közötti feladatmegosztást.
Nyomon követő és beszámoló rendszerek, eljárások létesítését a terv megvalósítására.

Szükségünk lesz annak áttekintésére, hogy a helyi önkormányzataink belső szervezete alkalmas és elég hatékony-e arra, hogy a helyi Agenda 21 folyamatait elősegítse, ideértve azt a hosszú távú cselekvési programot, amely a fenntarthatóság irányába vezet. Erőfeszítésekre lesz szükség, hogy javítsunk a szervezet teljesítő képességén, idegondolva a politikai és adminisztratív eljárások áttekintését, a testületi és szakmaközi együttműködést, a rendelkezésre álló emberi erőforrást, az önkormányzatok közötti együttműködést, a szövetségek és hálózatok partneri kapcsolatait.

Aláírás a dániai Aalborgban, 1994 május 24-én.

Megjegyzés

A fenntartható városokról szóló esettanulmányok megtalálhatók a További információk címszó alatt felsorolt Internet helyeken.

 

Önellenőrző feladat

Ez a tevékenység arra szolgál, hogy összevesse Önnek a jövő városáról alkotott elképzelését (1. Feladat) egy már létező, a fenntartható városokért folytatott kampány programjával.

Írja le az összehasonlítás eredményét.

 

Összefoglalás

Ebben a fejezetben ön megismerte azt az európai uniós kísérletet, amely a Fenntartható Európai Városok címet viseli. Ez az 1992-es Riói Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia egyik ajánlásának megvalósítására ad alapot. Ez a dokumentum segít egy olyan stratégia kialakításában, melynek segítségével az európai városok megalkothatnak egy olyan programot, amely közelebb visz a fenntarthatóság megvalósításához. Elősegíthetik az önkormányzatok közötti együttműködést és az Európai Unió által támogatott városi környezetfejlesztési terveket. Ez a dokumentum is kiemeli, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti kérdések csak harmóniában kezelhetők sikeresen.

 

Források

Sally Inman and Phil Champain  Thinking Futures, WWF-UK, 1996
Prue Poulton and Gillian Symons Eco School , WWF-UK, 1998
European Eco-Schools: http://www. feee.org/html/Eco-Schools.htm
Eco-Schools : http://www.gfg.iclnet.co.uk./eco_schools/sites.htm
Charter of European Cities and Towns Towards Sustainability (The Aalborg Charter): http://www.iclei.org/europe/echarter.htm

További információk:

Case studies on the LA 21 Prcess: http://www.iclei.org/csdcases/la21int.htm
The road to sustainable development: a shapshot of activities in the United    States: http://www.webi.org/resources/pcsd/Snapshot.htlm
Local Agenda 21 Initiaative: http://www.iclei.org./iclei/la21.htm
The Earth Network for Sustainable Development: http://www.ecouncil.ac.cr
Environment: http://www.bcn.es/english/medi/imedi.htm