5. fejezet

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MUTATÓI

Célok:

Ön a fejezet megtanulása után:

• logikai kapcsolatot tud teremteni mindazzal, amit a korábbi anyagrészben tanult;
• felismeri, hogy az egyes társadalmi csoportok milyen lépéseket tehetnek fenntarthatóság érdekében;
• érti, hogy a fenntarthatóság fogalmának bármilyen értelmezésén túlmenően a kérdés az, hogy miképpen célozzuk meg a fejlődést, és annak mértékét, milyenségét hogyan jelezzük.
• képes lesz konkrét tevékenységet tervezni, melyekre szükség van a fenntarthatósághoz való közelítés során.

 

Bevezetés

Az előző fejezet egy helyi (önkormányzati) fenntartható fejlődési program létrehozásának alapdokumentumát ismertette meg.

Azonban arra is szükségünk van, hogy fogalmunk legyen arról, milyen irányba tartunk, hogy mit tekinthetünk fenntartható fejlődésnek. Gondot okozhat, ha különböző elképzelések léteznek a célt illetően. Természetes tehát, ha mérhető eredményekhez kötjük a célokat, olyan mutatókhoz, amelyek érzékeltetik a fejlődést. A mutatóknak felvilágosító szerepük is van. Jelentőségük nemcsak abból áll, hogy mérik a fejlődést, hanem segítenek a haladás irányának tisztázásában, valamint a források elosztásában és a fontossági sorrend meghatározásában.

 

GDP kontra ISEW

Kétséges, hogy az öko-hatékonyság (a ‘többet termelni kevesebből’ elve) önmagában meg tudja teremteni a fenntarthatóság feltételeit.

 

A fenntarthatóság nem környezetvédelem

Szükségesnek tűnik, hogy a gazdasági növekedés jelenleg uralkodó módja megváltozzon, bár e jövő körvonalai még nem világosak. Egyértelműnek látszik viszont az, hogy ez az út hosszú és nehéz lesz. Indulás előtt tisztázni kell, hogy a fenntarthatóság fogalma nem cserélhető fel a ‘környezetvédelem’, ‘környezetbarát’ vagy ‘zöld’ elnevezésekkel. A fenntarthatóság egyik alapgondolata, hogy a környezeti problémák nem kezelhetők társadalmi és gazdasági összefüggéseikből kiragadva, ha valóban fenntartható megoldásokra törekszünk. Az első tanulási egység arra a megállapításra jutott, hogyha a környezetet, helyesebben az ökoszférát mint egy összefüggésrendszer egészét fogjuk fel, amelyben gazdasági és társadalmi tevékenységeinket folytatjuk, akkor helyes értelmezési irányba mozdulunk el. A ‘természeti tőke’ korlátozottságának megállapításához jutunk el ezzel, ideértve a megújuló és a nem megújuló erőforrásokat, és azokat, amelyek az ökoszféra kielégítő működését, a keletkezett hulladék lebontásával együtt, fenntartják.

 

A GDP félrevezető mutató

GDP-t mint mutatót már jó ideje használják a médiában és pénzügyi körökben a nemzetek teljesítményének rangsorolására, az éves százalékos változását pedig a gazdasági növekedés vagy csökkenés mércéjeként. Ön talán tudja, hogy a GDP-t a következő tételek is növelik:

a fegyverkezésre fordított összegek;
a környezetszennyezések utáni tisztítási munkálatok;
mindaz a kár, ami a közlekedési balesetekből származik;
az egészségügy költségei, ideértve a stresszből és a munkahelyi betegségekből származó kiadásokat is;
a bűnözés, bűnmegelőzés;
a gyermekfelügyelet költségei, amennyiben a mindkét szülő dolgozik.

Felvetik időnként, hogy a GDP meglehetősen félrevezető mutató, mivel a jó és a rossz tényezőket (pozitív előjellel) összesíti, és fejlődésként tünteti fel.  Érdemes megfigyelni, hogy már maga a 'növekedés' szó pozitív értelmű, míg a gazdasági 'csökkenés' kedvezőtlen. Ki akarna 'csökkenést', és ki ne örülne a 'növekedésnek', különösen, ha azt 'fejlődésnek'  hisszük?

 

A környezet állapotára is reflektál az ISEW

A fejlettséget részleteiben is értelmező mutató, amely a környezet állapotát is figyelembe veszi, a fenntartható gazdasági jóléti index (Index of Sustainable Economic Welfare – ISEW). Ez egy olyan átfogó  mutató, amelynek értéke az átlagos fogyasztáson, az eloszlási egyenlőtlenségeken, a természeti környezetben okozott károk költségein (hosszú távú környezeti károsodás figyelembe vétele: pl. globális felmelegedés, ózon koncentráció csökkenés, stb.) alapul. Gyenge pontja ugyanakkor, hogy nehezen kalkulálható az adatok hiánya miatt pl. közepesen vagy alacsonyan fejlett országok esetében.

Természetes, ha ugyanarra az országra kiszámítjuk a különböző mutatókat, akkor  ezek  más  és  más  képet fognak  festeni  annak  a jólétéről. Pl.        az Amerikai Egyesült Államok esetében nagyon jól látható, hogy amíg nő a gazdaság a GDP szerint, addig csökken a jólét az ISEW szerint.    

Az ISEW 19 mutatót használ a GDP módosítására. Ezek közül néhány hozzáadódik a GDP-hez, míg mások kivonódnak belőle. A Friends of the Earth web helyen megtalálható a 8 legjellemzőbb mutató.

Itt negatív előjellel szerepelnek a következők:

Növekvő egyenlőtlenségek
Légszennyezés növekedése
Az erőforrások fogyatkozása
Klímaváltozás
Az ózonréteg ritkulása

A következő webhelyen lehet többet megtudni ezekről a mutatókról: http://www.foe.co.uk/campaigns/sustainable_development/progress/

(Nyelvi nehézségek esetén ajánlott: Gyulai Iván: Elmélkedés a fenntarthatóságról (Ligetvári Ferenc /1999/: Környezetünk és védelme című könyvben)

Dabóczi Kálmán: Fogalmak által megcsalatva: http://korny10.bke.hu/kovasz/kov4/novkalm.html

A http://www.foe.co.uk/progress/java/ServletISEW  címre való csatlakozással ön aktívan alakíthatja az ISEW indexet, összehasonlíthatja az eredményt az ISEW-re és a GDP-re vonatkozó bizonyos feltevések változása mellett. Az ISEW/GDP összehasonlítása általában igen tanulságos dolog. Az Egyesült Királyságnak például az 1970-es évek óta csökkenő ISEW indexe van a jelentős gazdasági növekedés ellenére. Ebből pedig az következik, hogy a növekedés hátrányai nagyobbak az előnyeinél, ezért irányváltásra van szükség.

A http://www.foe.co.uk/campaigns/sustainable_development/progress /international.html web oldalon nemzetközi példák is szerepelnek.

1. Önellenőrző feladat

Gondoljon végig néhány mutatót ( pl. légszennyezés mértéke), amelyek a fenntartható gazdasági jólét jellemzői között szerepelnek, és amelyek hitelesebb képet kívánnak adni a gazdaság állapotáról

Ezt követően írjon le a közfelfogásra, a kormányzati politikára vagy az üzleti életre gyakorolt esetleges hatásokat, ha a GDP helyett az ISEW index kerülne elfogadásra.

 

A jólét ismérvei

A GDP kontra ISEW vita egy kicsit elvontnak tűnhet. Most viszont már személyre szabottabb: egyes, a társadalmi, a gazdasági, a természetes és a mesterséges környezettel kapcsolatos dolgokat kell végiggondolni. Arra keressük a választ néhány kategória alapján, hogy mik a ‘jó’ élet ismérvei. Az említett kategóriák a későbbiekben alapjául szolgálnak a fenntartható fejlődés helyi mutatóinak kidolgozásához.

 

2. Feladat

Egy egyszerű feladat segíti a továbblépést.

Az a feladata, hogy határozza meg a jövőre vonatkozó elvárásait, illetve hogy ezzel kapcsolatban gondolkodjon el arról a környezetről, amelyben él. Gondolatébresztőnek vehető ehhez John Steinbeck Egerek és emberek című művének egy részlete, ahol George és Lennie arról beszélgetnek, hogy milyen jövőt képzelnek el maguknak az 1930-as években, Amerikában.

El lehet gondolkodni, hogy mennyiben más, ha valóban más elvárásaink lehetnek ma, mint George-nak és Lennie-nek volt jó hatvan évvel ezelőtt …

John Steinbeck Egerek és emberek című, az 1930-as évek Amerikájában játszódó művében George, egy mezőgazdasági munkás beszél így értelmi fogyatékos barátjával, Lennie-vel:

"- Beszélj arról a tanyáról! - mondta Lennie.

 - Hiszen beszéltem már, éppen tegnap este.

 - Azért csak beszélj megint, George!

 - Nohát, tíz hold föld van ott - mondta George. - Van egy kis szélkerék. Egy kis sertéshizlaló meg egy baromfiudvar. Van konyha, gyümölcsöskert, cseresznye, alma, őszibarack, nyári barack, dió, meg egy pár szederbokor. Van egy lucernás, és bőséges víz, ami a földjét nedvesen tartja. Csővezeték is van…

- És tengeri nyulak, George.

- Tengeri nyulaknak most nincs hely, de könnyen építhetnék egy-két ketrecet, te meg lucernával tarthatnád a tengerinyulakat.

- Bizony - mondta Lennie -, bizony tarthatnám.

George keze nem dolgozott már a kártyával. Hangja melegebb színt kapott.

- Aztán tarthatnánk egy-két disznót is. Építenénk egy füstölőházat, amilyen nagyapámnak volt, s ha leölünk egy disznót, megfüstöljük a szalonnát meg a sonkát, s kolbászt készítünk, meg miegymást. Aztán amikor a lazac feljön a folyón, fogunk vagy százat, és besózzuk vagy füstöljük. Azt esszük reggelire. Nincs jobb a füstölt lazacnál. Amikor a gyümölcs megérik, befőzzük - meg a paradicsomot is, azt is könnyű eltenni. Minden vasárnap csirkét vagy tengerinyulat ölünk. Lesz talán tehenünk vagy kecskénk is, s a tejföl olyan iszonyúan vastag, hogy az ember késsel vágja, és kanállal szedegeti ki.

Lennie tágra nyílt szemmel figyelte, s figyelte az öreg Candy is. Lennie halkan szólalt meg:

- És a föld zsírjából élünk.

- Bizony - mondta George. - Lesz mindenféle zöldség a kertben, s ha egy kis whiskyre szottyan kedvünk, eladunk egypár tojást vagy valamit, vagy egy kis tejet. Ott lakunk majd. Odavalósiak leszünk."

(John Steinbeck: Egerek és emberek, fordította Benedek Marcell)

 

Elvárások, kilátások

Mit szeretnénk és mit nem szeretnénk a jövőre vonatkozóan?

a) pozitív jellemzője egy olyan helynek, ahol ön vagy a gyermeke élni szeretne;

b) negatív jellemzője annak a helynek, ahol ön vagy a gyermeke nem szívesen élne.

Egy táblázat a “kategóriák” és “elvárások/kilátások” főcímeivel segíti a gondolatok rendszerezését.

A válaszokat a táblázat megfelelő oszlopába vezesse.




Kategóriák	elvárások	kilátások
	JÓ	ROSSZ
1.  Otthon
2.  Oktatás
3.  Egészség
4.  Életmód
5.  Környezet
6.  Kikapcsolódás
7.  Vásárlás
8.  Természet
9.  Munka
11. Közösség
12. Források
13.
14.
15.
16.




Fogalmi kérdések

A környezeti, a gazdasági és társadalmi mutatók összekapcsolódnak

A fenntartható fejlődés mutatói a fenntarthatóságot illetve a fenntartható fejlődési teljesítményt mérik. Mivel a legtöbb környezeti mutató valamilyen fenntartható fejlődési keretben létezik, amelyben a környezeti, a gazdasági és társadalmi mutatók összekapcsolódnak, ezért ezeket is idevettük.

A fenntartható fejlődés mérésének olyan mutatókon kell alapulnia, amelyek jelzik és értelmezik:

1. azt a terhelést, amelyet egy társadalom a környezetre gyakorol (környezetszennyezés és forrásfelhasználás formájában);

2. a környezetnek az igénybevételt követően kialakult állapotát (különös tekintettel az elszenvedett változásokra) összehasonlítva a kívánatos (fenntartható) környezeti állapottal;

3. az emberi tevékenységek által a problémákra és kihívásokra adott válaszokat, amelyek főleg politikai és társadalmi döntések, intézkedések és cselekvési programok formájában jelennek meg.

Egy előzetes megállapodás született az ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottsága, az ENSZ Koordinációs és Fenntartható Fejlődési Osztálya, az UNSTAT és az ICSU a Környezeti Problémákkal Foglalkozó Tudományos Bizottsága közreműködésével, hogy nyomást lehessen gyakorolni az ilyen mutatók kidolgozására és használatára. Az OECD és a Világbank is fontolgatja hasonló mutatók használatát.

A változás idő és hely függvényében

Ha megszámoljuk egy autópályán az elhaladó autókat vagy egy buszt igénybevevő utasokat, akkor egy bizonyos számot kapunk.

Ez valamilyen információ. Ha ezt táblázatba rendezzük, vagy valamilyen módon számszerűsítjük, akkor az már adatként követhető információ. Ez még azonban mindig csak egy szám. Ha ezt a korábbi évek adataihoz viszonyítjuk, akkor már mutatóvá válik, amely kifejezi a változást idő és hely függvényében egyaránt.

1995-ben az ENSZ adott a kormányzatoknak egy 141 tételt tartalmazó mutató listát, hogy mérni tudják a fejlődést az Agenda 21 kívánalmainak megfelelően. A kormányok közül igen kevesen mutattak érdeklődést és alkalmazták ezt a hosszú listát. A Rescue Mission nevű szervezet leegyszerűsítette és csökkentette a mutatók számát 141-ről 16-ra.

A következő területek jelentek meg az egyszerűsítést követően:

Biotérkép
Víz és atmoszféra
Biodiverzitás
Mezőgazdaság és egyéb célú földhasználat
Életminőség
Települések
Fogyasztás
Hulladékképződés és szennyezés
Egészség
Oktatás és kultúra
Foglalkoztatás
Ipar és gazdaság
Közlekedés és kommunikáció
Biztonság
Emberi jogok
Az Agenda 21 hatása

A fenntartható fejlődés mutatói egy EU tagállamban

A célok elérését illetően gyakran használnak különböző mutatókat, amelyekkel a haladás mérhető. Néhány (13) olyan fenntartható fejlődési mutató amelyet az Egyesült Királyság egyik önkormányzatánál dolgoztak ki és alkalmaznak a döntések meghozatalakor.

 

1. Az erőforrásokat hatékonyan használjuk, a hulladékképződést minimális szinten tartjuk a körforgási ciklusok zárásával.

2. A szennyezést olyan szintre korlátozzuk, amely nem károsítja a természeti rendszereket, ideértve az emberi egészséget is.

3. Az emberek egészségét biztonságos, tiszta és kellemes környezet fenntartásával védjük, olyan egészségügyi szolgáltatás biztosításával, amely a beteg megfelelő ellátásán kívül a megelőzésre is hangsúlyt fektet.

4. A természet sokféleségét értékeljük és óvjuk.

5. A helyi igényeket, ahol csak lehet, helyileg elégítjük ki.

6. Igyekszünk biztosítani, hogy mindenki elérhető áron jusson hozzá jó minőségű élelemhez, ivóvízhez, otthonhoz és üzemanyaghoz.

7. Mindenkinek legyen lehetősége, hogy egy sokszínű gazdaságban megfelelő munkát vállalhasson! Ismerjük el az egymásért és a közösségért végzett munka értékét is, miközben a munkavégzésért tisztességes fizetés is járjon.

8. Az áruk, szolgáltatások és a különböző tevékenységi lehetőségek ne a környezet megterhelésével legyenek elérhetők, illetve ne csak azok számára, akik rendelkeznek autóval!

9. Az embereknek ne kelljen félniük a bűnözéstől, vagy bármilyen zaklatástól személyes meggyőződésük, faji, nemi hovatartozásuk vagy szexuális szokásuk miatt!

10. Mindenki megszerezhesse azokat az ismereteket, információkat, tudást és készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a társadalom teljes értékű tagjai legyenek.

11. A társadalmi közösség minden rétegének lehetősége legyen a döntéshozatali folyamatokban való részvételre!

12. A kulturális, a kikapcsolódási és a pihenési lehetőségek mindenki számára elérhetők legyenek, de ne a környezet rovására!

13. Az emberek által használt terekben, helyekben és tárgyakban egyszerre legyen jelen a szépség és a hasznosság! A települések legyenek emberléptékűek, nagyságukban és formájukban egyaránt! A sokféleséget és a helyi sajátosságokat tiszteljük és óvjuk!

Ezek általánosan megfogalmazott mutatók a döntések meghozatalához. Ha ezek teljesülnek, elmondható, hogy a meghozott döntések a fenntartható fejlődés irányába mutatnak.

Megjegyzés:

Nyíregyháza város önkormányzata számára javasolt konkrét indikátorok egy része megtekinthető: http://www.nyf.hu/karok/ttfk/kornyezet/mm/ff/FenntarthatoFejlodes/IndikatorNYH.htm

 

3. Önellenőrző feladat

Idézze fel a korábban megfogalmazott vágyakat, elvárásokat, szempontokat, amelyek személyes célokként is megfogalmazódhattak.

Miképpen viszonyulnak a mutatók (13) a korábban vázolt (elvárások/kilátások) listához? Létezik-e valamilyen közös alap a jövőbe tekintését illetően vagy 'igyekezzünk továbbra is jól érezni magunkat az adott világban' életérzést fogalmazott meg?

Ha a 13 pont nagyjából megvalósul, 'jobb'-nak tekinthető-e a társadalom? Vagy túl bizonytalan és utópisztikus a felsorolt 13 pont ahhoz, hogy komolyan lehessen venni őket?

 

Összefoglalás

Ön ebben a fejezetben megtanulta, hogy a fenntarthatóság utján való haladást milyen jelzők, mutatók segíthetik. Egyértelművé vált, hogy nem a régi úton kell egy kicsit lassabban, gyorsabban, vagy másképp haladni, hanem egy új utat kell keresni. Erről az útról annyit biztosan lehet tudni, hogy hosszú és nehéz lesz. Ez az út  új célok eléréséhez segít. A célok eléréséhez azonban olyan mutatókra, jelzőkre van szükség, melyek segítenek a haladás irányának tisztázásában. Ebben a fejezetben megtanulta, hogy a GDP a ma általánosan használt gazdasági mutató félrevezető adat, hiszen a negatív környezeti állapotra is pozitívan reagál. Azonban már létrehoztak olyan mutatót is, amely a káros jelenségeket negatívan veszi figyelembe. Ilyen a fenntartható gazdasági jólét indexe (ISEW). Megismert egy olyan indikátor (mutató) sort is, melyet az Egyesült Királyság egyik önkormányzatánál dolgoztak ki és a gyakorlatban alkalmaznak az önkormányzati döntések meghozatalakor.   

 

Ellenőrző feladat

Gondolkozzon el 5 mutatón  a 13 közül és adjon legalább egy, de lehetőleg több hozzájuk kapcsolódó konkrét javaslatot:

idevágó önkormányzati lépésekre;
központi kormányzati szabályozásra;
lehetséges egyéni akciókra;
önsegítő lakossági, közösségi tevékenységekre;
a gazdálkodó szervezetek lépéseire vonatkozóan.

A fenntarthatóság kiválasztott mutatóit (rövidített formában) a baloldalra vezesse a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket és akciókat középre, a társadalom, gazdaság és környezet érintkezési pontjait pedig a jobb oldalra.

A szennyezés elleni pontra (2.) vonatkozóan például egy, a központi kormány által kiszabandó jövedelem-független energiaadót lehet javasolni (ami ugyan az adók átrendezését jelentené ugyanazon nagyságú bevétel érdekében, viszont fokozottan ösztönözne az energiatakarékosságra). (Maximum 5. oldal.)

Tekintettel arra, hogy az utolsó beküldendő feladat az eddig tanult összes fejezet ismeretét igényli, továbbá a terjedelme az eddigi legnagyobb, ezért 3 segédanyagot mellékelünk a sikeres megoldás érdekében.

 

1. Segédanyag

Mutatók	Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre	Érintkezési pontok más területekkel
1. Az erőforrások hatékony felhasználása…	A termékgyártó felelősségének kiterjesztése, amely ugyanakkor a beszállítókra és a fogyasztókra is vonatkozik – a termék okozta környezeti hatás csökkentése érdekében. E felelősség a termék útjának minden szakaszára vonatkozik, a nyersanyagok felhasználásától és elosztásától, a terméktervezésen és előállításon keresztül a termék célba juttatásáig és élettartamának lejárta utáni elhelyezéséig.	Arra ösztönözni a gazdaságot, hogy jelentős változtatásokat hajtson végre a termékek előállítási módjában, tekintettel az abból fakadó mindenféle környezeti hatásra. Csökkenti a társadalom által termelt hulladékot.
2. A szennyezés korlátozása…	Energiahatékonysági programok bevezetése, melyek csökkentik a fogyasztást és a meglévő természeti erőforrások károsodását, miközben azért lehetőséget adnak a gazdaságnak a további fejlődésre. E programok takarékoskodnak az energiával és a pénzzel, javítják a levegő minőségét. Növelik ugyanakkor a fogyasztó tudatosságát is, hogy miképpen takarékoskodjon az energiával, amely aztán kedvező hatással van az energia hatékony technológiák elterjedésére.	E tevékenységek segítik a társadalmat abban, hogy meg tudja érteni a létező problémákat, hogy helyes irányt mutasson a gazdaság számára, és óvja a környezetet is.

 

2. Segédanyag

A 13 pont tömör értelmezése

1. Az erőforrásokat hatékonyan használjuk, a hulladékképződést minimális szinten tartjuk a körforgási ciklusok zárásával.

(Az igénybe vett anyagok mennyiségének csökkentése, ismételt felhasználása, javítása és újrahasznosítása a cél, a jelzett fontossági sorrendben).

2. A szennyezést olyan szintre korlátozzuk, amely nem károsítja a természeti rendszereket, ideértve az emberi egészséget is.

(Egyes iparágakban elmozdulás tapasztalható a nulla káros anyag kibocsátás irányába. Az üzleti tevékenységben terjednek az európai uniós és globális szabványok).

3. Az emberek egészségét biztonságos, tiszta és kellemes környezet fenntartásával védjük, olyan egészségügyi szolgáltatás biztosításával, amely a beteg megfelelő ellátásán kívül a megelőzésre is hangsúlyt fektet.

(Idetartozik egy jobb, a környezeti állapotot figyelő rendszer fenntartása, a hatékonyabb felvilágosítás és az emberek segítése, hogy problémáikat maguk is meg tudják oldani. Az ipari tevékenység szabályozásában az egészségügyi és biztonsági rendelkezések tökéletesítése is szerepel).

4.  A természet sokféleségét értékeljük és óvjuk.

(Egy olyan gyakorlatot kell kidolgozni, ami a művelés alá vont területeket, a vizes és egyéb természetes állapotú területeket jellegüknek megfelelően szabályozza. Elegendő mértékben kell biztosítani természetvédelmi területeket, ahol tudományos alapon gondoskodnak a vadon élő állat- és növényvilágról. Elejét kell venni az olyan ártalmas szokásoknak, mint az egzotikus állatok tartása, vagy a vadállatok szerveinek, például a tigris csontjának gyógyászati célú felhasználása).

5. A helyi igényeket, ahol csak lehet, helyileg elégítjük ki.

(Fontos a helyi termékek népszerűsítése az európai kereskedelmi vásárokon. Ezek az akciók elősegítenék, hogy több helyi terméket használjunk. Arra is ösztönöznek, hogy az emberek helyileg mind több terméket állítsanak elő. A helyi önkormányzatok „vásároljunk helyben” propagandát folytathatnának az iskolákban).

6. Mindenki elérhető áron jusson hozzá jó minőségű élelemhez, ivóvízhez, otthonhoz és üzemanyaghoz!

(A helyi önkormányzatok kis földterületeket adnának el alacsony áron, hogy akik akarják, maguk termelhessék meg zöldségüket és gyümölcsüket, ugyanakkor külön adót vetnének ki arra az energia-felhasználásra, ami az élelmiszeripari áruk nagy távolságú szállítására pazarlódik. Mindez arra ösztönözné az embereket, hogy helyben vásárolják vagy akár termeljék – esetleg vegyszer felhasználása nélkül – a saját élelmiszerüket).

7. Mindenkinek legyen lehetősége, hogy egy sokszínű gazdaságban megfelelő munkát vállalhasson! Ismerjük el az egymásért és a közösségért végzett munka értékét is, miközben a munkavégzésért fizessenek tisztességesen!

(A nyugdíjas embereknek lehetőségük nyílhat, hogy segítséget nyújtsanak az iskolákban. A helybeli munkanélküliek képzésének egyik fő célja lehet, hogy olyan szaktudást alapozzon meg, amelyre szükség van a környezetbarát technológiák kialakításához).

8. Az áruk, szolgáltatások és a különböző tevékenységi lehetőségek ne a környezet megterhelésével legyenek elérhetők, illetve ne csak azok számára akik rendelkeznek autóval!

(Jó minőségű helyi létesítmények, például Internetes oktatási központok kialakítása. Az információt kell mozgatni és nem az embereket. Vissza kell térni a korábban jól működő helyi struktúrákhoz. Olyan adópolitikát kell folytatni, amelyben a szállítás és a közlekedés tényleges költségei kifejeződnek, de nem akadályozzák az ésszerű kereskedelmet).

9. Az embereknek ne kelljen félniük a bűnözéstől, vagy bármilyen zaklatástól, személyes meggyőződésük, faji, nemi hovatartozásuk vagy szexuális szokásuk miatt.

(A lakosok együtt dolgozhatnak az önkormányzati és rendőrségi szakemberekkel, hogy megállapítsák, közbiztonsági szempontból melyek a veszélyes területek, és kidolgozzák azokat a módokat, amelyekkel azok biztonságosabbá tehetők. Például tüskés növényzet telepítésével az alacsony ablakok alatt, vagy jobb közvilágítás kialakításával).

10. Mindenki megszerezhesse azokat az ismereteket, információkat, tudást és készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a társadalom teljes értékű tagjai legyenek.

(Az oktatási központok lehetőséget biztosítanak a helyi közösségek számára, hogy, az autonóm tanuláson keresztül is elősegítsék a gazdasági élet átalakulását, megvitassák a fenntarthatóság különböző kérdéseit, és mindehhez felhasználhassák az Internetet is).

11. A helyi közösség minden rétegének lehetőséget kell biztosítani a döntéshozatali folyamatokban való részvételre.

(Több hatalmat kell adni a legalsó döntéshozatali szinteknek, összhangban a szubszidiaritás elvével. Általánossá kell válnia annak, hogy a környezet és a fejlődés kérdéseit helyileg vitatják meg és döntik el. E megbeszélések elősegíthetik, hogy a környezet védelmében a köz- és magánszféra együtt működjön).

12. A kulturális, a kikapcsolódási és pihenési lehetőségek mindenki számára elérhetők legyenek, de ne a környezet rovására.

(Több közterületet kell a lakosság használatára bocsátani. Ápolni kell a helyi kultúrát, támogatni a helyi termékeket a közösségi együttlétek felelevenítésével és fejlesztésével. Ösztönözni kell a polgárokat arra, hogy helyben dolgozzanak. Ez kevesebb utazással és környezetszennyezéssel jár, miközben élénkíti a helyi kisvállalkozásokat is).

13. Az emberek által használt terekben, helyekben és tárgyakban egyszerre legyen jelen a szépség és a hasznosság. A települések legyenek emberléptékűek, nagyságukban és formájukban egyaránt. A sokféleséget és a helyi sajátosságokat tiszteljük és óvjuk.

(Fontos az ismeretterjesztés, a helyi kutatás és részvétel a történelmi értékű környezet védelmében. A környezeti kérdésekben aktív csoportokat ösztönözzük, hogy ismerkedjenek meg történelmi környezetükkel is).

3.  Segédanyag              

Kik lennének a nyertesei, és kik a vesztesei, ha megvalósul a javaslata.

A válaszait szedje pontokba – a mutatóknak megfelelően- a kitöltött táblázat után.

 Az eredményességet segítendő a következő lehetséges területeket vázoljuk (például egy városban):

 

Házak

Milyen típusú házak vannak a városban?

Kinek a tulajdonában állnak?

Folynak-e felújítási vagy építési munkálatok?

Milyen az energiahatékonyságuk?

 

Boltok, áruházak

Milyen bevásárlóközpontok léteznek a városban?

Hogyan közelíthetők meg?

 

Nyitott terek, például parkok

Van-e sok zöld terület?

Kik használhatják ezeket a területek?

 

Közlekedés

Mik a fő közlekedési eszközök?

Kinek a birtokában állnak?

Milyen hatást gyakorolnak a környezetre?

 

Ipar

Gyakorol-e hatást a környezetre?

Sok gyár van-e a városban vagy a környékén?

Miképpen termelnek?

 

Energiahasználat

Milyen fajta energiát használnak leginkább?

Honnan érkezik?

Milyen hatást gyakorol a környezetre?

 

Oktatás

Tekintettel van-e a szociális, képességbeli különbségekre?

Rugalmas-e?

Nyitott-e a közösség minden tagja számára?

Milyen kapcsolata van a társadalmi és természeti környezettel?

 

E kérdések végiggondolása segíthet a mérlegelésben. (Természetesen a felsorolt kérdések bővíthetők.) A résztvevők listát készítenek a nyertesekről és a vesztesekről két oszlopban.

Források

Daly H.E., Beyond Growth : the Economics of Sustainable Development (1996) Boston USA, Beacon Press
Farago T. and Nemes Cs. Strategy Plans, Initiatives and Actions for Sustainable Development. (1997) Budapest, KTM,.
Disinger J. F. and Monroe M.C. Defining Environmental Education. (1994) Michigan, NCEET
Bakkes, J.A. and others. An overview of environmental indicators: state of the art and perspectives. Environment assessment technical reports. (1994) New York: United Nations Environment Programme
World Commission on Environment and Development. Our Common Future. Oxford University Press, (1987) Oxford
Corson, Walter H. ’Changing course: an outline of strategies for a sustainable future.’ Futures 26, 206-223. 1994.
Gosselin, Pierre and others. ’Indicators for a sustainable society.’ Canadian Journal of Public Health 84. 197-200. 1993.

Internet források:

Fenntartható fejlődési mutatók: http://www.iisd/iisd.ca
Fenntartható fejlődés: http://www.shs.net/rescue/sd.htm
Fenntartható fejlődés az oktatási projektekben: http://educa.kpnet.fix/kokkola/kiviniityn_ukio/Air.htm