6. Magyarország teljes jogú tagságának távlatai

             

      A teljes jogú tagság lehetőségétől az EU kezdetben igyekezett elzárkózni

      Az EU a jövőbeli teljes jogú tagságot illetően csak bizonytalan kötelezettségvállalásra volt hajlandó

      Az EU tartózkodó magatartását ellentmondásos politikai – stratégia érdekei magyarázzák.

      Az EU nem akarta magát elkötelezni a bizonytalan nemzeti, szociális és politikai konfliktusokkal terhelt régió iránt.

      1993 júniusában Koppenhágában az EU hivatalos kötelezettséget vállalt a „visegrádi országok” csatlakozásában (ők az első jelöltek)

       

    Tagsági kritériumok:

        • Demokrácia, emberi és kisebbségi jogok
        • Versenyképesség
        • A politika, gazdasági és a monetáris unió céljainak elfogadása
        • Az EU intézményi és jogrendszerének teljes elfogadása

       

    Harmonizációs feladatok teljesítése

      Versenyszabályok, vám-nomenklatúra, agrárrendtartás, minőségbiztosítás, jog  statisztika, számvitel stb.

      Az EU-nak képesnek kell lenni az új tagok felvételére.

       

    Intézmények működőképessége, fejlettségi rés csökkentés

      Az EU-országok először fogalmaztak meg konkrét csatlakozási kritériumokat a kérelmezőkkel szemben.

      A tagsági érettséget eddig csak politikai szempontból vizsgálták, gazdasági kritériumokat nem határoztak meg.

      A kritériumok megnehezítik a belépést az újabb jelentkezőknek. Ezzel a KKE-országok távolságtartására törekedtek.

       

    A kritériumokkal szembeni fenntartások:

      • A korábbi csatlakozókhoz képest diszkriminál
      • Akkor alkalmaz korlátozásokat, amikor a belépési feltételek szigorodtak
      • Többsége „gumiszabály”, azaz tetszőlegesen értelmezhető
      • A gazdasági és monetáris unióval kapcsolatban olyat kér  számon a kívülállóktól, amit csak Luxemburg tud teljesíteni
      • A politikai kritériumoknak Magyarország már megfelel
      • A közületi szektorok piacosításában Magyarországon még alapvető előrehaladásra van szükség
      • A magyar jogrendszer képes a közösségi rendszer gyors befogadására

     

    A csatlakozás neuralgikus pontjai:

      • A KKE és az EU mezőgazdaságának szembenállása
      • A KKE potenciális agrárfelesleggel rendelkezik, és komparatív költségelőnyt élvez
      • A magyar mezőgazdaságnak komparatív előnye van az EU-val szemben, képes volt kereskedelmi többlet realizálására

       

    A magyar mezőgazdaság konszolidálása stratégiai kérdés

      A KKE országoknak a magasan képzett és olcsó munkaerőn alapuló komparatív előnyök kiaknázására vannak kedvező lehetőségei

      A jól képzett olcsó munkaerő a külföldi befektetőket vonzó fontos tényező lehet

      Az alacsony bérszínvonal mellett más tényezőknek is meghatározó szerepe lehet

      A KKE régió tőkében és modern technológiában szegény, de jelentős munkaerő-feleslege van

      Erős a félelem, hogy nagyszámú menekült áramolhat Keletről Nyugatra

      17 millió munkanélküli van az EU-ban

      Magyarország oktatási és képzési színvonalának fokozott stratégiai jelentősége van

       

    A KKE-országok félelmetes versenytársak is

      A teljes jogú tagság szempontjából kritikus akadály a pénzügyi transzferek kérdése

      A kevésbé fejlett EU-országok attól tartanak, hogy a támogatások a KKE-országoknak jutnak, a fejlettebbek viszont nem kívánnak újabb befizetési terheket vállalni

      Az intézményi reformdöntések előtt az EU minden további kibővülési tárgyalás elől elzárkózott

       

    Az integráció várhatóan több sebességben fejlődik

      Valójában nekünk kell a leggyorsabban előrehaladni, ha fel kívánunk zárkózni

      Magyarország nem óhajt az Unióban másodrangú polgárrá degradálódni.

       

    Tőkebeáramlások, mikrointegráció és modernizáció

        1. A külföldi közvetlen magánberuházásoknak stratégiai szerepe van a KKE-országokban
        2. A fordulat 1989 után következett be
        3. A KKE-országokba irányuló tőkebefektetések volumene elenyésző maradt a világgazdaság más régióihoz képes
        4. A „visegrádi négyek” preferált helyzete
        5. Az egy vállalatra eső tőkeberuházás nagysága rendkívül alacsony; Kivétel: GM, GE, Ford, Electrolux
        6. A tőkeberuházásokat eddig az áramlás egyirányúsága jellemzi
        7. Német, osztrák, amerikai vállalatok tőkebefektetései a legnagyobbak

      A gyenge  infrastruktúra a külföldi beruházásokat elriasztó és költségnövelő tényező

      A külső konvertibilitás, a jogi-bürokratikus szabályozók, a társadalmi, politikai instabilitás hatásai

      Az európai gazdaságba való integrálódás a KKE-országoknak történelmi esélyt kínál a periférikus helyzetükből való kitörésre

       

    Közép-Európa – a szubregionális kooperáció lehetőségei

      A II. világháború után a közép-európai együttműködés eszménye is feléledt (lengyel-csehszlovák unió, vámunió Románia, Jugoszlávia és Bulgária között)

      Szabadkereskedelem, közös valuta, a „határok spiritualizálása”

      Az 1980-as évektől a demokratikus ellenzék a közép-európai eszmével a szovjet befolyás csökkentését és a függetlenség elérését kapcsolta össze

      Közép-Európa az 1990 utáni rendszerváltás után új politikai tartalmat nyert

      A gazdasági együttműködés intenzitása alacsony, a gazdasági kohézió hiányzik, a mikrointegrációk nem fejlődtek ki

      Valamennyi országnak külső segítségre lenne szüksége

      Közös gondjuk a fejlett technika és a tőkehiány, az energia szűkössége

      A politikai kohézió is gyenge, etnikai viták és nemzetiségi problémák osztják meg őket

      Hiányzik a közös nyelv

      1970 óta a közép-európai együttműködés számos formája alakult ki

      1978: ’Alpok-Adria Közösség’

      1990: Dunai Országok Közössége

      1988: Magyarország, Jugoszlávia, Olaszország, Ausztria+Csehszlovákia+Lengyelország = Pentagonale ® Hexagonale ® Poligonale

      A nyugati országok üdvözölték és támogatták a közép-európai országok szorosabb együttműködését

    A közép-európai együttműködés melletti érvek:

        • a függetlenség megerősödése, a demokrácia konszolidációja
        • segít az etnikai és nemzetiségi konfliktusok kezelésében
        • hozzájárul a regionális erőviszonyok kialakulásához
        • segít a politikai és gazdasági átalakulásban
        • híd szerepet tölthet be

      Az integráció összes statikus és dinamikus előnyeinek kiaknázása bátorítja a külföldi tőkeberuházásokat

      Az EU belülről (Benelux) és kívülről (Nordec) szubregionális csoportosulásokkal strukturált

      A közép-európai együttműködés nem lehet helyettesítője, hanem csak kiegészítője az összeurópai integrációban való részvételüknek

      A KKE-országok jobban érdekeltek a kontinens integrálódásában, mint számos EU ország