1. Bevezető

1.1. Kinek készült a kurzus?

Ezt a programcsomagot vállalakozók számára fejlesztettük ki, akik a magyar gazdaságban működtetik kis- és középes nagyságú vállalkozásukat, vagy ezután szándékoznak azt létrehozni. Minimális előzetes ismeretet tételezünk fel, az általános és a középiskolából hozott alapismeretek elegendő alapot jelentenek a tananyag tanulmányozásához. Az új fogalmak, módszerek, eljárások bemutatásánál kerültük a matematikai összefüggések használatát. Mellőztük a bonyolult módszereket: érthető, egyszerű megfogalmazásokra törekedtünk. A fejezetek elején felmérő tesztek talál. Amennyiben ezek – megfelelő alapok hiányában – nehéznek bizonyulnak, egy kattintással olyan fejezethez léphet, ahol a hiányzó alapokat pótolhatja, majd folytathatja a tanulást.

1.2. Mi a célja a tanulásnak?

Célunk, hogy Ön jobban tájékozódjon vállalakozásának változó üzleti környezetét illetően. Az EU csatlakozás után a világ még jobban kitágul, az működési „hadszíntere” is megváltozik. Megváltoznak az Ön lehetőségei, de egyben több fenyegetéssel is szembe kell néznie. Vállalkozásával szabadabban átlépheti az országhatárt, de ez igaz fordítva is: új versenytársak jelenhetnek meg megszokott környezetében is. Átfogó képet szeretnénk Önnek adni erről a megváltozó világról, amit az Európai Unió jelent, mégpedig az Önt közelről érintő kérdésekben. Célunk segíteni az Ön eligazodását, hogy jobb döntéseket hozhasson, hogy azokat sikeresen hajtsa valósítsa meg.

1.3. Mit fog Ön tudni a kurzus elvégzése után?

A kurzus végeztével Ön egy nagyvonalú, madártávlati képet fog látni az EU vállalatainak működéséről. Látni fogja, hogy milyen terepen fog versenyezni, leendő versenytársai hogyan készítenek stratégiát Tudni fogja, hogy a saját vállalkozását illetően milyen forrásokból szerezhet bővebb, konkrétabb információkat, hogyan fogalmazza meg saját elképzeléseit a lehetőségek megragadására, a fenyegetések kivédésére. Elemzési módszereket ismer meg és képes lesz azokat alkalmazni saját működési területén. Képes lesz saját stratégiájának értékelésére, módosítására, vagy akár új – sikeres – stratégiák megfogalmazására és végrehajtására.

1.4. Útmutató a tanuláshoz

1.4.1. Miből áll a programcsomag?

Ezt az oktatási anyagot Ön CD lemezen megkapja. Emellett minden fejezet végén talál ajánlott irodalmat, amelynek olvasásával ismereteit bővítheti. Ha az angol nyelvű források olvasása gondot okoz vagy nehezen elérhető és beszerezhetők, javasolom a szerző magyar nyelvű Stratégiai Tervezés és Stratégiai Menedzsment című könyveinek további tanulmányozását (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, mindkettőnek mindkét kiadás használható). További információforrást képeznek a gazdasági tárgyú hetilapok, folyóiratok (Figyelő, HVG, Vezetéstudomány, a magyar nyelvű Harvard Business manager stb, vagy akár az Internet is).

1.4.2. Hogyan épül fel a tananyag?

A tananyag a jelen Bevezető (1. fejezeten) kívül négy további részből áll.

A 2. fejezet (Globalizáció) napjaink világkereskedelmével foglalkozik: azzal a globalizációnak nevezett új világgal, amely napjaink világgazdasági folyamatainak meghatározója, s amely „szép új világnak” az EU csatlakozás után hazánk is – remélhetőleg – aktív, cselekvő tagja lesz. A globalizáció és a regionalizáció mellett megismerkedünk a nemzetközi versenyképességgel is: mi szükséges ahhoz, hogy ebben a nemzetközi arénában is sikeresen helyt tudjunk állni.
A 3. fejezet (Vállalatok a nemzetközi porondon) azt vizsgálja, miért is lépnek ki a vállalkozások a határokon túli piacokra, milyen külső tényezők gyakorolnak rájuk nyomást, hogy lépjenek és milyen belső tényezők határozzák meg, hogy ez az elmozdulás a nemzetközi piacok irányába történjék-e, vagy pedig vonuljunk vissza a lokális piacokra, ill. ne is lépjünk onnan ki. E fejezet feldolgozása után képesek leszünk annak a megállapítására, hogy egy adott vállalakozás milyen stratégiai irányba induljon el.
A 4. fejezet (Stratégiai alapfogalmak) azokat az ismereteket foglalja össze, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a stratégiai irány ismeretében milyen alapokra van szükségünk a stratégia konkrétabb kidolgozásához. A stratégiai tervezés, a SWOT elemzés, a sikertényezők áttekintése, a stratégiai tervezés rendszerének, modern eszköztárának megismerése mind ezt a célt szolgálja.
Az 5. fejezet (Vállalatok nemzetközi stratégiái) már a nemzetközi küzdőtéren követendő magatartásra koncentrál. A nemzetközi stratégia specifikus vonásai után a stratégiaalkotás szintjeit tárgyaljuk, majd a négy tipikus alapstratégiával ismerkedünk. A témákat a nemzetközi piacra való kilépés lehetséges formáinak bemutatása zárja.

1.4.3. Hol talál feladatokat?

Az oktatási anyagot úgy építettük fel, hogy Ön minden fejezet végén találjon ellenőrzésre szolgáló, vagy önálló munkára, elemzésre, gondolkodásra késztető feladatokat. Az ismereteket érdemben tárgyaló fejezeteket Őnellenőrző kérdések követik. Ezek egy része feleletválasztó teszt jellegű – a helyes választ a kérdéssor végén megtalálja. A kérdések másik csoportja olyan kérdés, amelyre a választ a szövegbe visszalapozva találja meg (ezeket a válaszokat nem ismételtük meg).

Az önellenőrző feladatokat Ellenőrző feladatok követik. Ezek már valamivel több munkát, elemzést, gondolkodást igényelnek Öntől. Igyekeztünk olyan feladatsort összeállítani, amelyek már a gyakorlathoz is kapcsolódnak. Az elején még egy részletesebben leírt esettanulmányhoz kapcsolódnak a kérdéseink. Később, ahogy Ön egyre több ismeretre tesz szert a nemzetközi stratégiákat illetően, már közelebb kerülünk a hazai üzleti élethez. Amennyiben Ön gyakorló üzletember, a legjobb és leghasznosabb megoldás, ha a saját vállalkozását használja fel gyakorlópályának. Erre a későbbi fejezetekben opcionálisan lehetőséget is adunk. Ezeket a feladatokat Ön konzulensének küldi meg, és közösen értékelik ki.

1.4.4. Készítsen tanulási tervet!

Egyéni tanulásának hatékonyabbá tételére készítsen tanulási tervet. Először a szükséges óraszámot becsülje meg. Az alábbiakban elkészítünk egy időbecslést, átlagos tanulási képességeket figyelembe véve. A megértéshez (első olvasás) 100 szó/perc olvasási sebességgel számoltunk (ez az alap idő), újraolvasáshoz 50%-ot adunk ehhez. Az ismeretek rögzítése az alapidő kétszerese szokott lenni.

*Fejezet*	*Szavak száma*	*Megértés* *(perc)*	*Újraolvasás* *(perc)*	*Feladat* *(perc)*	*Rögzítés* *(perc)*	*Összesen* *(perc)*
*1. fejezet*	1056	11	16	-	21	48
*2. fejezet*	7231	72	108	50	145	375
*3. fejezet*	9218	92	138	180	184	595
*4. fejezet*	12855	129	193	120	257	698
*5. fejezet*	5745	57,5	86	180	115	439
*Össz .perc*	36103	361	542	530	722	2155
ÓRA	-	6	9	9	12	36

Ezt a becslést lefelé vagy felfelé korrigálja, egyéni tanulási tempójának megfelelően. Az így kapott óraszámot ossza be határidő naplójában naptári napokra, egyéni „menetrendjének” megfelelően. Ezt a menetrendet egyeztesse konzulensével.

1.4.5. Hogyan dolgozza fel a tanulási egységeket?

A tananyagot tanulási egységenként javasoljuk feldolgozni.

Először olvassa el a tanulási egységet, az adott fejezetet.
Ezt követően oldja meg az önellenőrző feladatokat, majd olvassa el az Összefoglalót.
Ezután a fejezet újraolvasását ajánljuk, ezzel az ismeretanyag már tisztultabban áll össze.
Következhet az ellenőrző feladat, ami a tanultak alkotó jellegű felhasználását is jelenti egyben. Ha szükséges, lapozzon vissza a tárgyalt részekre, a feladathoz emellett önálló adatgyűjtésre, információszerzésre is szüksége lesz.
Az önálló feladat megoldása után olvassa el még egyszer a fejezetet: ezáltal rögzülnek az ismeretek, kapcsolódva az önálló feladatmegoldás során szerzett tudással.
Ezután térjen át a következő feladat tanulmányozására (és így tovább, fejezetről fejezetre)

Jó és (élvezetes), hasznosítható munkát kívánunk!

1.4.6. Hogyan tartson kapcsolatot konzulensével?

A kurzus beindításakor Ön tájékoztatást kap konzulense személyéről, E-mail címéről, telefonszámáról. Ekkor határozzák meg a kapcsolattartás módját, formáját gyakoriságát is. Törekedjen a megbeszélt határidők betartására.