I. kutatási téma
E U R Ó P A I K U L T Ú R A —
M A G Y A R K U L T Ú R A
Magyarország
viszonya
az Európai
Unió meghatározó országainak kultúrájához
a II. világháború után
(1945–1981)
A kutatás arra keres
választ, hogy az EU gondolat megjelenése óta a magyar kultúra hogyan
kapcsolódott az európai kultúrához, illetve milyen kapcsolatokat próbál
kialakítani a későbbi Európai Unió meghatározó országainak kultúrájához. A
kutatás során feltárjuk a magyar-francia, magyar-osztrák, magyar-német,
magyar-angol, magyar-svéd, magyar-olasz és magyar-finn kapcsolatok történetét.
Bemutatjuk, hogy 1945-ben a demokrácia útjára lépett Magyarország miként
próbálta kiépíteni kulturális és tudományos kapcsolatait Franciaországgal,
Ausztriával, Németországgal, Svájccal, Nagy-Britanniával, Svédországgal,
Olaszországgal, valamint Finnországgal. Feltárjuk a magyar kultúra és tudomány,
valamint a filozófia különböző területeinek viszonyát az európai
tudományossághoz, az irodalom fő áramlataihoz, a művészetekhez és a
zenéhez.
A kutatás fontos célkitűzése annak feltárása, hogy az európai
kultúrához kötődő és új kapcsolatokat építő Magyarország milyen változtatásokat
hajt végre a kultúrdiplomáciai orientációjában a kommunista hatalomátvétel, a
hidegháború kialakulása után. Ebből világossá válik, hogy a magyar
kultúrkapcsolatok egyoldalúvá váltak, Magyarország közel két évtizedre
megszakította az együttműködését Nyugat-Európával.
Az európai
gyökerű, azt mindig is gazdagító magyar kultúra a hidegháború évei alatt sem
szűnt meg európai lenni. Ezt követően feldolgozzuk azokat a kapcsolatokat,
amelyek a detente első szakaszában a magyar kultúrát az európai kultúrához
kötötték.
A rövid történelmi rálátás ellenére azokkal a kulturális és
tudományos kapcsolatokkal is foglalkozunk, amelyek a rendszerváltozás után a
magyar és az európai kultúra egymáshoz való viszonyát
jellemzik.
A kutatásban résztvevő oktatók
A kutatás ütemezése:
2. kutatási téma
P O L I T I K A I É S D I P L O M Á C I A I
T E R M I N O L Ó G I A É S F R A Z E O L Ó G I A
(angol, francia, német, olasz, finn, magyar és orosz nyelvi relációban)
Az Európai Unió
nyelvein készített hivatalos politikai és diplomáciai jellegű szövegek magyar,
angol, francia, német és orosz nyelvű fordításának (ill. nyelvi
megfeleltetésének) a vizsgálata az alkalmazott nyelvészet módszereivel. —
Nyelvészeti tanulmányok készítése a lexikológia, a lexikográfia, a szemantika és
a morfoszintaxis tárgyköréből. A tanulmányok megjelentetése egy monográfia
jellegű kötetben.
Az angol, a francia, a német,
az olasz, a finn, a magyar és az orosz nyelv politikai és diplomáciai
terminológiájának és frazeológiájának az elemzése hivatalos EU-dokumentumokból
álló nyelvi korpusz(ok) alapján. — A kutatás kiterjed az adott nyelveken belül a
nyelvi jelek funkcionálásában érvényesülő nyelvi tendenciák (pl.
lexikalizálódás, szintagmatizálódás, adott morfo-szintaktikai jelenségek)
elemzésén túlmenően a stílusérték és a stílusjegyek vizsgálatára
is.
A kutatás nagy mértékben támaszkodik a hazai és külföldi
szótárirodalom, továbbá a lexikológiai-lexikográfiai és a kontrasztív
nyelvészeti kutatások eddigi eredményeire. — A kutatás nóvum jellege elsősorban
abban mutatkozik meg, hogy a valamennyien 2-3 idegen nyelven tudó magyar
anyanyelvű szakemberek egy napjainkban rendkívül fontos területnek — a
politikának s ezen belül a diplomáciának — a nyelvezetét igyekeznek megragadni
és a nyelvelemzés különböző módszereivel a releváns jelenségeket
összevetni.
A kutatásban résztvevő oktatók
A kutatás ütemezése:
- 1998. szakmai konzultációk hazai és külföldi szakemberekkkel, nyelvészekkel,
- fordítókkal, EU-diplomatákkal, könyvtári dokumentációs munkálatok 1999. a könyvtári dokumentációs munkálatok folytatása, szükség esetén további
- konzultációk hazai és külföldi szakemberekkel; tanulmányutak a Bécsi és a
- Brüsszeli Fordító- és Tolmácsképző Intézetbe
2000. a tanulmányok megírása és megjelentetése