I. kutatási téma

E U R Ó P A I   K U L T Ú R A —

M A G Y A R   K U L T Ú R A

Magyarország viszonya
az Európai Unió  meghatározó  országainak  kultúrájához
a II. világháború után (1945–1981)

 

      A kutatás arra keres választ, hogy az EU gondolat megjelenése óta a magyar kultúra hogyan kapcsolódott az európai kultúrához, illetve milyen kapcsolatokat próbál kialakítani a későbbi Európai Unió meghatározó országainak kultúrájához. A kutatás során feltárjuk a magyar-francia, magyar-osztrák, magyar-német, magyar-angol, magyar-svéd, magyar-olasz és  magyar-finn kapcsolatok történetét. Bemutatjuk, hogy 1945-ben a demokrácia útjára lépett Magyarország miként próbálta kiépíteni kulturális és tudományos kapcsolatait Franciaországgal, Ausztriával, Németországgal, Svájccal, Nagy-Britanniával, Svédországgal, Olaszországgal, valamint Finnországgal. Feltárjuk a magyar kultúra és tudomány, valamint a filozófia különböző területeinek viszonyát az európai tudományossághoz, az irodalom fő áramlataihoz, a művészetekhez és a zenéhez.
        A kutatás fontos célkitűzése annak feltárása, hogy az európai kultúrához kötődő és új kapcsolatokat építő Magyarország milyen változtatásokat hajt végre a kultúrdiplomáciai orientációjában a kommunista hatalomátvétel, a hidegháború kialakulása után. Ebből világossá válik, hogy a magyar kultúrkapcsolatok egyoldalúvá váltak, Magyarország közel két évtizedre megszakította az együttműködését Nyugat-Európával.
        Az európai gyökerű, azt mindig is gazdagító magyar kultúra a hidegháború évei alatt sem szűnt meg európai lenni. Ezt követően feldolgozzuk azokat a kapcsolatokat, amelyek a detente első szakaszában a magyar kultúrát az európai kultúrához kötötték.
        A rövid történelmi rálátás ellenére azokkal a kulturális és tudományos kapcsolatokkal is foglalkozunk, amelyek a rendszerváltozás után a magyar és az európai kultúra egymáshoz való viszonyát jellemzik.
 

A kutatásban résztvevő oktatók

A kutatás ütemezése:

1998.  anyaggyűjtés hazai és külföldi folyóiratokból és szakirodalomból
1999.  az anyag feldolgozása és a tanulmányok megírása
2000.  szintézis, a kötet megszerkesztése és kiadása

2. kutatási téma

P O L I T I K A I   É S   D I P L O M Á C I A I
T E R M I N O L Ó G I A   É S   F R A Z E O L Ó G I A

(angol, francia, német, olasz, finn, magyar és orosz nyelvi relációban)

 

   Az Európai Unió nyelvein készített hivatalos politikai és diplomáciai jellegű szövegek magyar, angol, francia, német és orosz nyelvű fordításának (ill. nyelvi megfeleltetésének) a vizsgálata az alkalmazott nyelvészet módszereivel. — Nyelvészeti tanulmányok készítése a lexikológia, a lexikográfia, a szemantika és a morfoszintaxis tárgyköréből. A tanulmányok megjelentetése egy monográfia jellegű kötetben.
        Az angol, a francia, a német, az olasz, a finn, a magyar és az orosz nyelv politikai és diplomáciai terminológiájának és frazeológiájának az elemzése hivatalos EU-dokumentumokból álló nyelvi korpusz(ok) alapján. — A kutatás kiterjed az adott nyelveken belül a nyelvi jelek funkcionálásában érvényesülő nyelvi tendenciák (pl. lexikalizálódás, szintagmatizálódás, adott morfo-szintaktikai jelenségek) elemzésén túlmenően a stílusérték és a stílusjegyek vizsgálatára is.
        A kutatás nagy mértékben támaszkodik a hazai és külföldi szótárirodalom, továbbá a lexikológiai-lexikográfiai és a kontrasztív nyelvészeti kutatások eddigi eredményeire. — A kutatás nóvum jellege elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a valamennyien 2-3 idegen nyelven tudó magyar anyanyelvű szakemberek egy napjainkban rendkívül fontos területnek — a politikának s ezen belül a diplomáciának — a nyelvezetét igyekeznek megragadni és a nyelvelemzés különböző módszereivel a releváns jelenségeket összevetni.
 

A kutatásban résztvevő oktatók

A kutatás ütemezése:

1998.  szakmai konzultációk hazai és külföldi szakemberekkkel, nyelvészekkel,
fordítókkal, EU-diplomatákkal, könyvtári dokumentációs munkálatok 1999.  a könyvtári dokumentációs munkálatok folytatása, szükség esetén további
konzultációk hazai és külföldi szakemberekkel; tanulmányutak a Bécsi és a
Brüsszeli  Fordító- és Tolmácsképző Intézetbe
2000.  a tanulmányok megírása és megjelentetése