Az Európai Unió jogrendszere I.–II.

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései

A tantárgy keretében a hallgató az első félévben megismerheti, hogy az európai jogi gondolkodás milyen filozófiai, jogi gyökerekből táplálkozik. Ezek alapján a két nagy jogrendszer — a kontinentális és a common law — kerül bemutatásra.

A második félévben az Európai Unió sajátos jogrendszerének részletes bemutatásán keresztül a hallgató olyan információkra tehet szert, melyet az Unióba belépve azonnal hasznosíthat.

2. A tantárgy tartalma

I. félév: Az európai jogi kultúra kialakulása, fejlődése napjainkig

A görög, római filozófia hatása a jog kialakulására

A római jog létrejötte, alapfogalmai, jellemzője

A középkori jogi oktatás bemutatása, jelentősége

A középkor jogának bemutatása, a kánon jog szerepe a középkorban

A római jog továbbélésének formái, hatása a jogrendszerekre

A kontinentális jogrendszer főbb jellemzőinek bemutatása

A common law (bírói jog) kialakulása, jellemzői

A jogágak felosztása, a jogra vonatkozó legfontosabb alapfogalmak bemutatása (jogszabály, jogforrás, jogforrási hierarchia)

Ebben a részben a hallgató olyan alapvető fogalmakkal, kifejezésekkel, elvekkel ismerkedhet meg, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a közösségi jog konkrét összefüggéseit, működését megértsék. Ez azért is nagyon fontos, mivel itt nem joghallgatókról van szó, így a tantárgy szempontjából ez a fajta előtanulmány nagyon fontos.

II. félév: Az Európai Unió közösségi joga

A közösségi jog általános jellemzői

A közösségi jog és a nemzetközi jog összefüggései, eltérései

A közösségi jog elsődleges és másodlagos jogforrásainak részletes bemutatása

A közösségi jog különös része:

az árukra vonatkozó szabályok részletes ismertetése

a személyek szabad áramlása:

-         munkavállalókra vonatkozó szabályok

-         a letelepedés szabályai

A szolgáltatások szabad áramlását biztosító szabályok bemutatása

Az Európai Bíróság joggyakorlatának hatása a közösségi jog fejlődésére

Ebben a fejezetben konkrét élő joganyaggal ismerkedhet meg a hallgató. Ez azért fontos, mert ez a jog a csatlakozásunk pillanatától kezdve hatályba kell, hogy lépjen. Végig célom, hogy a hallgatók olyan gyakorlati tudásra tegyenek szert, amelyet az életben is alkalmazni tudjanak, vagy legalább is a közösségi jog legfontosabb jellemzőit megértsék.

3. Az évközi ellenőrzés módja

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs

5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom

Az európai integráció alapszerződései. KjK. Budapest, 2000.

Kecskés László: EK-jog és jogharmonizáció. KjK. Budapest, 1999.

Európai közjog és politika (szerk.: Kende Tamás). Osiris–Századvég, Budapest, 1998.

6. Tárgyi szükségletek