Az európai filozófia és gondolkodás története

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései

Megismertetni a különböző filozófiai kultúrák párbeszédét a XX. század első évtizedeiben.

2. A tantárgy tartalma

Központi kérdések: az életfilozófia és a tudományfilozófia kettéválásának folyamata a 20-as, 30-as években.

A „fin de siècle” jelensége a közép-európai filozófiában; francia-német filozófiai viták a humanizmus kérdéséről; a posztmodern gondolat a 80-as, 90-es években; ökológiai problémák az ezredfordulón.

A kurzus második része az ún. „Európa-projekt” kérdéseit vitatja meg. Kiindulópontok: Novalis, Csaadajev, Szolovjov. Kant örök béketerve. Habermas, Luhmann, Dahrendorf, Münch írásai az ezredforduló Európájának eszmei-szellemi és gazdasági profiljáról. Közép-Európai gondolkodók Európáról: Patočka.

3. Az évközi ellenőrzés módja: nincs

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs

5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom

E. Husserl (1972) Válogatott tanulmányok, Bp.

J. Habermas (1998) Filozófiai diskurzus a modernségről, Bp.

Á. Heller (1977) Életstílus-e a modernitás. Bp.

J. Habermas (1992) Faktzität und Geltung. Frankfurt/Main

F. Jameson (1998) A posztmodern. Bp.

R. Münch (2001) Az Európa-Projekt

J. Habermas (1992) Die Einbeziehung des Anderen. Frankfurt/Main

J. Patočka (1996) Mi a cseh? Pozsony

I. Kant (1997) Történetfilozófiai írások. Bp.