Nyíregyházi Főiskola

Irodalom Tanszék

 

 

 

 

 

 

 

 

Tantárgyleírások,

kötelező olvasmányok és szakirodalom

jegyzéke

a magyar szakos hallgatók részére

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyíregyháza

2007.

 

A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE

 

 

            Régi magyar irodalom

 

            A tantárgy programja:

 

            A tantárgy oktatásának célja az irodalomtörténeti folytonosság, a korszak általános vonásai, a kiemelkedő alkotók életpályája, valamint minden fontos mű megismertetésével a feldolgozás és továbbadás képességének kimunkálása; egyetemi szintű tanulmányozás folytatásához és az általános iskolai tanulók iskolai oktatásához szükséges alap- és kiegészítő ismeretek elsajátítása.

 

            A magyar irodalom a kezdetektől a reneszánszig

A „literatura-fogalom” a régiségben. Az orális epika problémái. A magyar középkor latin nyelvű világi irodalma. A magyar középkor latin nyelvű egyházi irodalma. A magyar nyelvű egyházi irodalom kezdetei.

 

            A magyar irodalom reneszánsz korszaka

A humanizmus kezdetei Magyarországon. Szellemi áramlatok a reneszánszban. A jagello-kori humanizmus.

 

            A reformáció korának irodalma

A hitvitázó irodalom. A magyar világi széppróza kezdetei. A reformáció korának költészete. Főbb műfajváltozatok. A magyar világi líra kezdetei. A manierizmus irodalma.

 

            A barokk korszak irodalma

A barokk, mint stílusirányzat és világkép. A magyarországi barokk jelentősebb képviselői. A magyar puritánus mozgalom. Az erdélyi emlékirat-irodalom. A kuruc költészet. A XVIII. századi iskoladrámák és a liturgikus színjátszás. A magyarországi rokokó irodalom.

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

            Középkor

 

Intelmek Imre herceg számára

Anonymus: Gesta Hungarorum (részletek)

Halotti Beszéd

Siralomének a tatárdúlta Magyarországról

Kézai: Gesta Hungarorum (részletek)

Ómagyar Mária-Siralom

Margit-legenda (részletek)

Jókai-kódex (részletek)

Temesvári Pelbárt: Stellarium, Pomerium (részletek)

Karthauzi névtelen (Érdy-kódex) (részletek)

Szabács viadala

Ének Szt. László királyról

Középkori himnuszok

Emlékdal Mátyás király halálára

Soproni virágének

Körmöcbányai táncszó

Példák könyve (részletek)

Csáti Demeter éneke Pannónia megvételéről

            Reneszánsz kor

 

Vitéz János: Részletek a Leveles könyv-ből

Hunyadi Mátyás: Levél Viktorin herceghez

Galeotto Marzio: Mátyás király találó, bölcs és tréfás mondásairól és cselekedeteiről

Antonio Bonfini: Rerum Hungaricorum decades (részletek)

Janus Pannonius: 20 epigramma, 10 elégia (Köztük: Saját lelkéhez), Guarino-panegyricus

Taurinus István: Stauromachia (részlet)

Oláh Miklós: Hungaria (részlet)

Brodarics István: Igaz leírás

Komjáthy Benedek: Az Szent Pál levelei magyar nyelven (részletek)

Pesti Gábor: Ezopus fabulái (részletek)

Sylvester János: Az magyar népnek..., Újtestamentum-fordítás előszava

Szkhárosi Horváth András: Kétféle hitről

Sztárai Mihály: Az igaz papságnak tüköre

Kecskeméti Végh Mihály LV. zsoltár

Károli Gáspár: A bibliafordítás előszava

Balassi János éneke sólymocskájáról

Moldovai Mihály deák éneke

Tinódi Sebestyén: 2 históriás ének, Az udvarbírákról és kulcsárokról

Ilosvai Selymes Péter: Toldi

Argilus széphistória

Heltai Gáspár: Száz fabula (részletek), Háló (részletek), Cronika (részletek)

Bornemisza Péter: Siralmas énnéköm..., Élektra, Ördögi kísértetekről

Bogáti Fazekas Miklós: Énekek éneke

Balassi Bálint összes versei és Szép magyar comoediája

Magyari István: Az országokban való sok romlásnak okairól (részletek)

Rimay János 10 verse (Köztük: Ez világ mint egy kert)

Szenci Molnár Albert 10 zsoltára

Szepsi Csombor Márton: Europica Varietas (részletek)

Ecsedi Báthory István: Meditációk (részletek)

 

            Barokk kor

 

Barokk közköltészetből 10 vers

Pázmány Péter: 5 prédikáció, 5 szép levél, Isteni igazságra vezérlő kalauz (részlet)

Zrínyi: Szigeti veszedelem, Az Török Áfium ellen való orvosság, Mátyás, Idill, epigrammák

Gyöngyösi István: Márssal társalkodó Murányi Vénus

Erdélyi emlékírás: Bethlen Miklós, Bethlen Kata önéletírása

Apor Péter: Metamorphosis Transsylvaniae

Misztótfalusi Kiss Miklós: Maga mentsége

Apáczai Csere János: Magyar enciklopédia (részletek), Az iskoláknak felette szükséges voltáról

Comenius: Orbis Pictus (részlet)

Mikes Kelemen: Törökországi levelek (10 db)

II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok - Vallomások (részletek)

Kurucz kor költészete (szerelmi dalok - vitézi és bújdosó versek, műfajonként 10-10 mű)

1 db csíksomlyói iskoladráma

 

 

            Szakirodalom:

 

Az akadémiai Irodalomtörténet. (A magyar irodalom története I-II. Szerk. Klaniczay Tibor)

Margócsy József: Az irodalom története 1795-ig (főiskolai jegyzet)

Ajánlott szakirodalom az 1972 utáni termésből

 

            Összefoglaló munkák

Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp., 1976.

Bán Imre, Eszmék és stílusok. Bp., 1976.

Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Bp., 1979.

Későreneszánsz, manierizmus, korabarokk Magyarországon (Rimay János és kora) = ItK, 1982, 589-686.

Tarnai Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp., 1984.

Irodalom és ideológia a 16-17. században. Szerk. Varjas Béla, Bp., 1987. (Memoria Saeculorum Hungariae, 5.)

Téglásy Imre: A nyelv- és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon (Sylvester Jánostól Zsámboki Jánosig). Bp., 1988. (Humanizmus és reformáció. 15.)

Klaniczay Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. Bp., 1993. (Humanizmus és reformáció, 20.)

 

            Ősköltészet

V. Kovács Sándor: A szájhagyományozás századai irodalmunkban (Eszmetörténeti hatások a középkori latinság koráig) = Uő, Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Bp., 1987. 11-61.

László Gyula: A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bp., 1971.

Vargyas Lajos: Honfoglalás előtti, keleti elemek a magyar folklórban  = Uő., Keleti hagyomány – nyugati kultúra. Bp., 1984. 96-121.

Kulcsár Péter: A magyar ősmonda Anonymus előtt. ItK, 1987-1988., 523-546.

 

            Oralitás, folklór-jelleg, közvetett szövegismeret

Dömötör Tekla: Szájhagyomány és írásbeliség a középkori epikában Magyarországon = Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., 1984 (Memoria Saeculorum Hungariae 4.), 147-157.

Varjas Béla: Középkori orális epikánk szerzőiről = Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., 1984 (Memoria Saeculorum Hungariae 4.), 159-164.

 

            Jogi és államtudományi irodalom a középkorban

Gerics József, Krónikáink és a Szent László-legenda szövegkapcsolatai = Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk.: Horváth János és Székely György. Bp., 1974. (Memoria Saeculorum Hungariae, 1.), 113-136.

Körmendy Kinga: Literátusok, magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban = Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Fügedi Erik. Bp., 1986. 176-203.

 

            Közérdekű, retorikus irodalom, oklevélírás – levélírás

Balázs János: Magyar deákság. Anyanyelvünk és az európai nyelvi modell. Bp., 1980, 289-322.

Balázs János: Hermész nyomában. A magyar nyelvbölcselet alapkérdései. Bp., 1987, 79-100.

 

            Udvari és lovagi irodalom

Mezey László: Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. (Hungaria Sacra 1. Szent István Társaság) Bp., 1980.

Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Bp., 1988.

Vízkelety András: Megjegyzések Kurz Ágnes, Lovagi kultúra  Magyarországon a 13-14. században című könyvéhez. ItK, 1990. 520-528.

 

            Gesta- és krónikairodalom

V. Kovács Sándor: Az Anonymus-kérdés jelenlegi helyzete = Uő., Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Bp., 1987, 61-73.

Kristó Gyula: A Képes Krónika szerzője és szövege = Képes Krónika, Bp., 1986. 111-127. (további szakirodalom)

Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk: Horváth János és Székely György, Bp., 1974. (Memoria saeculorum Hungariae, 1.)

Engel Pál: Thúróczy János és krónikája = Thúróczy János: A magyarok krónikája. Ford.: jegyz. Horváth János. Bp., 1986. 407-421.

 

            Himnuszköltészet

Vekerdi József: Szent László-ének = A régi magyar vers. Szerk: Komlovszki Tibor (Memoria Saeculorum Hungariae 3.) Bp., 1979. 11-23.

Kurz Ágnes: Vásárhelyi András Mária-éneke = A régi magyar vers. Szerk.: Komlovszki Tibor. (Memoria Saeculorum Hungariae 3.) Bp., 1979. 23-33.

János István: A középkor himnuszköltészete. Bevezetés. Bp., 1983. (Jegyzet – J2-1400)

 

            Legendairodalom

Richard Prazák: A Legenda sanctorum Zoerardi et Benedicti történelmi és kulturális összefüggései. ItK, 1980. 393-409.

 

            Halotti Beszéd

Tarnai Andor: A Halotti Beszéd retorikája = Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Szerk.: Szelestei Nagy László. Bp., 1989. 39-49.

 

            Késő-középkori kolostori irodalom

V. Kovács Sándor: Temesvári Pelbárt egy korszakváltás sodrában = Temesvári Pelbárt válogatott írásai. Vál, jegyz., kís. tan. V. Kovács Sándor. Bp., 1982. 411-443

Bán Imre: A Karthausi Névtelen műveltsége. Bp., 1976. (Irodalomtörténeti Füzetek, 88.)

 

            Janus Pannonius

Janus Pannonius. Tanulmányok. Szerk: Kardos Tibor, V. Kovács Sándor. Bp., 1975. (Memoria Saeculorum Hungariae, 2.)

Csapodi Csaba: A Janus Pannonius-szöveghagyomány. Bp., 1981 (Humanizmus és reformáció 10.)

Török László: Catullus-hatások Janus Pannonius költészetében. ItK, 1986. 617-636.

Jankovits László: Életrajz, műfaji kompozíció, költői utánzás és versengés Janus Pannonius Várad-versében. = Literatura, 1993/1. 44-59.

Vadász Géza: Janus Pannonius epigrammái. Bp., 1994.

Pajorin Klára: Janus Pannonius és Mars Hungaricus = Klaniczay-emlékkönyv. Szerk: Jankovics József. Bp., 1994. 57-73.

 

            Humanista történetírás és emlékirat

Kulcsár Péter: Bonfini magyar történetének forrásai és keletkezése. Bp., 1973. (Humanizmus és reformáció 1.)

Kulcsár Péter: Utószó a Humanista történetírók kötethez. Bp., 1977. 1157-1195. (Magyar Remekírók)

Pirnát Antal: Fabula és história. ItK, 1984. 137-150.

Kulcsár Péter: Ars historica = Klaniczay-emlékkönyv. Szerk.: Jankovics József. Bp., 1994. 119-128.

 

            Erazmista bibliafordítás és nyelvművelés

Ács Pál: A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-követő. ItK, 1982. 391-414.

Szörényi László: Kísérő tanulmány Ionnes Sylvester: Grammatica Hungarolatina kiadásához. Bp., 1989. (Bibliotheca Hungarica Antiqua, 22.) 26.

 

            A reformáció történetszemlélete

Dr. Kathona Géza: Károlyi Gáspár történelmi világképe. Tanulmány a magyar protestáns reformátori apokalyptika köréből. Theologiai Tanulmányok (75.) Debrecen, 1943. 42.

Imre Mihály: "Magyarország panasza". (A Querela Hungariae toposz a XVI-XVII. század irodalmában.)  Debrecen, 1995.

Ács Pál: A prófétai szó. Udvar- és felsőbbségbírálat a magyar reformáció korai szakaszában.  = Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R; Várkonyi Ágnes. 1987. 118-129.

 

            A XVI. századi protestáns istentiszteleti rendtartásról

Ferenczi Ilona: A lutheri liturgia hatása XVI–XVII. századi istentiszteleti rendünkre és annak nyomai századunkban. = Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Szerk: Fabinyi Tibor. Bp., 1984. 89-102.

Botta István: Huszár Gál élete, művei és kora (1512?-1575). Bp., 1991. 447-467.

H. Hubert Gabriella: Kísérő tanulmány. Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. Komjáti 1574. (Bibliotheca Hungarica Antiqua, 13. ) Bp., 1986.

 

            A históriás ének

Tarnóc Márton: Hoffgreff-énekeskönyv. Kísérő tanulmány. = Hoffgreff-énekeskönyv (BHA. VII.) Bp., 1966.

Varjas Béla: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 125-255. (A históriás ének és társadalmi funkciója című fejezet)

De Francesco Amedo: A históriás ének mint formulaköltészet. = ItK, 1989/4. 446-457.

Jankovits László: Az orális epika XVI. századi hagyományáról. = ItK, 1991. 287-293.

Lőkös István: A Judit és Holofernész-téma a horvát és a magyar reneszánsz epikában. = Studia Litteraria, 1992. 19-47. (Tomus XXX.) Szerk.: Bitskey István és Tamás Attila.

 

            A reneszánsz dráma

Pirnát Antal: A magyar reneszánsz dráma poétikája. ItK, 1969. 527-555.

Di Francesco, Amadeo: A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében. Bp., 1979.

 

            Heltai Gáspár

Balázs Mihály: Heltai Háló-jának forrásáról és eszmetörténeti hátteréről. ItK, 1993. 167-196.

 

            Bornemisza Péter

Imre Mihály—Nemeskürty István: Bornemisza Péter kísértései. ItK, 1986. 1-2. 183-189. (Rec)

Őze Sándor: "Bűneiért bünteti Isten a magyar népet" Egy bibliai párhuzam vizsgálata. Bp., 1991.

 

            Széphistóriák

Ritoókné Szalay Ágnes: 'Írják gyermek-képben' = ItK, 1976/5-6. 681-684.

Ludányi Mária: A szerelem-kép alakulása a XVI. század végi és a XVII. század eleji magyar irodalomban. = ItK, 1979. 359-371.

B. Kis Attila—Szilasi László: Még egyszer a Pataki Névtelenről. = ItK, 1992/5-6. 646-676.

 

            Balassi Bálint

Horváth Iván: Balassi Bálint költészete történeti poétikai megközelítésben. Bp., 1982.

Kőszeghy Péter—Horváth Iván: Balassi Bálint költészete történeti poétikai megközelítésben. = ItK, 1987-88. 310-338.

Kőszeghy Péter: Balassi Bálint költészete: Hagyomány és újítás = Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradiensis, 5.) Salgótarján, 1988. 3-16.

Balassi-bibliográfia, össz. Stoll Béla. Bp., 1994 (Balassi Füzetek, 1.)

Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája. Bp. 1996. 40-76.

Bitskey István: "Az magyari nyelvnek dicsősége" (Balassi-értelmezések, 1899-1994) = Uő., Eszmék, művek, hagyományok. Debrecen, 1996. (Csokonai könyvtár, 7.) 68-85.

 

            Rimay János

Ács Pál: A Balassi-intonáció elmélete és gyakorlata Rimay János műveiben. = Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradiensis, 5.) Salgótarján, 1988. 16-25.

Utószó. Rimay János írásai. Bp., 1992. 5-44. Kiad., Ács Pál és Kőszeghy Péter (RMK. Források 1.)

Komlovszky Tibor: A Rimay-versszövegekről. ItK, 1994/2. 255-270.

 

            Szenci Molnár Albert

Szenci Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. Szerk: Csanda Sándor, Keserű Bálint. Szeged, 1978. (Adattár, 4).

Vásárhelyi Judit: Eszmei áramlatok és politika Szenci Molnár Albert életművében. Bp., 1985. (Humanizmus és Reformáció, 12.)

Imre Mihály: Kísérő tanulmány. Szenci Molnár Albert: Dictionarium Latinoungaricum, Nürnberg, 1604. Bp., 1990 (Bibliotheca Hungarica Antiqua, 25)

Tóth Tünde: "Egy vers neménec megjobbitot modgyai" Szenci Molnár Albert a versről. = ItK, 1993/4. 501-509.

 

            Pázmány Péter

Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp., 1979. (Humanizmus és reformáció, 8.)

Bitskey István: Pázmány Péter (Magyar Históriai Életrajzok), Bp., 1986.

Pázmány Péter emlékezete. Szerk: Lukács László SJ és Szabó Ferenc SJ., Róma, 1987.

 

            Zrínyi Miklós

Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp., 1964. 2.

R. Várkonyi Ágnes: A török kiűzésének eszméje a magyar politikai gondolkodásban a XVII. század közepén. = Uő. Magyarország keresztútjain. Bp., 1978. 393-404.

Melzer Tibor: Barokk képalkotás a "Szigeti veszedelem" második énekében = A régi magyar vers. Szerk. Komlovszki Tibor. (Memoria Saeculorum Hungariae 3.) Bp., 1979. 291-319.

Király Erzsébet—Kovács Sándor Iván: "Adriai tengernek fönnforgó habjai" (Tanulmányok Zrínyi és Itália kapcsolatáról) Bp., 1983.

Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. Bp. 1985.

 

            Gyöngyösi István

R. Várkonyi Ágnes: Márssal társalkodó Murányi Vénus 1664-ben. = It 1980. 77-104.

Kibédi Varga Áron: Retorika, Poétikai műfajok. (Gyöngyösi István költői világa.) = It 1983. 545-591.

Horváth János: Gyöngyösi és a barokk ízlés. = Uő. A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp., 1976. 128-142.

Kovács Sándor Iván: Gyöngyösi Kemény-eposzának Zrínyi-imitációi. ItK, 1985. 389-414.

 

            16-18. századi emlékiratok

Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Bp., 1975.

Bitskey István: Utószó a Magyar emlékírók 16-18. század kötethez. Bp., 1982 (Magyar Remekírók), 985-998.

Németh S. Katalin: Bethlen Kata Önéletírása és a XVIII. századi halotti beszédek. ItK, 1984. 195-198.

Nagy Péter: Bethlen Miklós és Önéletírása. ItK, 1994. 445-479. (Bibliográfia)

Németh S. Katalin: Bethlen Kata és Eleonora Petersen-Merlau. 61 Klaniczay-emlékkönyv. Szerk.: Jankovics József. Bp., 1994. 379-385.

 

            II. Rákóczi Ferenc

Hopp Lajos: Utószó a II. Rákóczi Ferenc: Vallomások – Emlékiratok c. kötethez. Bp., 1979. (Magyar Remekírók)

Rákóczy-tanulmányok. Szerk. Köpeczi Béla, Hopp Lajos, R. Várkonyi Ágnes, Bp., 1980. 779.

II. Rákóczy Ferenc politikai és erkölcsi végrendelete, kís. tan., jegyz. Köpeczi Béla, Bp., 1984.

 

            Faludi Ferenc

Hopp Lajos: Faludi Ferenc prózája a XVIII. században, ItK, 1981. 429-439.

Bitskey István: Faludi Ferenc retorikai műveltsége és prózastílusa. ItK, 1983. 508-514.

Vörös Imre: Faludi Ferenc és a Gentiluomo Istruito (Írói egyéniség a Nemes ember és a Nemes asszony fordítási hűtlenségeinek tükrében), ItK, 1994. 19-32.

            Iskoladrámák

Minorita iskoladrámák. Kiad. Kilián István. Bp., 1989. (Régi magyar drámai emlékek, XVIII. század, 2.)

Iskoladráma és folklór. Szerk.: Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István, Debrecen, 1989. (Folklór és etnográfia, 50).

Varga Imre: Funkcióváltás iskolai színjátszásunkban. MKSz, 1992. 1-12.

Kilián István: A minorita színjáték a XVIII. században. Bp., 1992.

Az iskolai színjáték és a népi dramatikus hagyományok. Szerk: Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István. Debrecen, 1993.

 

            17-18. századi prédikációk

Bartók István: Medgyesi Pál, Doce Praedicara. Az első magyar nyelvű egyházi retorika = ItK, 1982/1. 1-15.

Magyar nyelvű halotti beszédek a XVII. századból. A szöv. gond., jegyz. Kecskeméti Gábor, bev. Uő. és Nováky Hajnalka, Bp., 1988.

Lukácsy Sándor: Isten gyertyácskái. Pécs, 1994.

 

 

 

            A felvilágosodás kora

 

            A tantárgy programja:

 

            A felvilágosodás kora. A felvilágosodás és magyarországi programja (elnevezése, fogalma, stílusmodelljei, tudományágai és tudósai, vonulatai, eszméi). A felvilágosodás korának magyar irodalmi viszonyai (irodalmi-, színházi-, iskolai-, vallási központok és stíluseszmények, szalonok és folyóiratok).

 

            Bessenyei György pályaszakaszai. Lírája (A Tiszának reggeli gyönyörűsége, Bessenyei György magához), drámái (Ágis tragédiája, A filozófus) és prózai művei (Tarimenes utazása). Művelődési programja (Magyarság, A magyar néző, A holmi, Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék).

 

            A klasszicizmus változatai, jellemzői és képviselői (Baróti Szabó Dávid: Egy ledőlt diófához, Virág Benedek: A kalitkába zárt madárról, Békességóhajtás, Rájnis József) A prozódiai vita, jottisták és ypszilonisták, adaptáció és copia, nyelvújítás, a klasszikus triász, leoninisták.

 

            A hagyományőrzés és jozefinizmus íróképviselői irodalmunkban: Orczy Lőrinc (A bugaci csárdának tiszteletére, Tokajban való érkezés télen), Gvadányi József (Egy falusi nótáriusnak budai utazása), Dugonics András (Etelka, Magyar példabeszédek és jeles közmondások), Pálóczi Horváth Ádám (Hunniás, Ötödfélszáz énekek: Magyar tánc).

 

            A magyar szentimentalizmus forrásai és változatainak képviselői: Ányos Pál (Egy boldogtalannak panaszai, Kalapos király, Hív barátnak hívétől...), Dayka Gábor (A rettenetes éjszaka, Kesergés, Titkos bú), Kármán József művelődési programja (Uránia, A nemzet csinosodása). Fanni hagyományai.

 

            Batsányi János élete. Hagyomány (Bíztatás) és újszerű gondolkodás költészetében (A franciaországi változásokra, A Látó) és szerkesztői elveiben (Magyar Museum: Bévezetés, A fordításról). A Kufsteini elégiák (Tűnődés, A rab és a madár, Egy szerencsétlen ifjú sírjánál).

 

            A szabadkőművesség és magyar képviselői: Batsányi és Kazinczy szerepe, Verseghy Ferenc (Az igaz bölcs, A marsziliai ének, Klárikához, Mi a poézis?), Szentjóbi Szabó László (A sírhalom, Az együgyü paraszt, II. József halálára).

 

            Csokonai Vitéz Mihály élete és pályaképe. Bizakodás (Magyar, hajnal hasad), csalódottság (Bagoly és kócsag, Békaegérharc, Tempefői), felvilágosodás (Az estve, Konstancinápoly, Marosvásárhelyi gondolatok, Az álom). Lillák és a Lilla-versek: rokokó (A pillantó szemek, A versengő érzékenységek), népies (A rózsabimbóhoz, Az esküvés, Lillám szácskája, A habozás, Siralom), anakreontika (A boldogság, A szamóca, Lillához). Az én poézisom természete. Lilla. Jegyzések és értekezések az Ánekreoni dalokra. Az Ódák: Még egyszer Lillához. A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz, A magánossághoz. Dorottya. Népies dalai (A parasztdal, Szegény Zsuzsi, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz) és a csurgói drámák (Cultura vagy Pofók, Az özvegy Karnyóné). Jövendölés az első oskoláról... Utolsó tervek (Árpádiász), fordítások (Kleist: Tavasz), versek Dr. Földi sirhalma felett, Főhadnagy Fazekas urhoz, Halotti versek, Tüdőgyulladásomkor.

 

            Fazekas Mihály katonáskodása és szerelmei (Búcsúzás a hadi élettől, Ruszánda moldvai szép, Ámelihez), természetlírája és műnépdalai (Az én kis kertem, Nyári esti dal, Hortobágyi dal, A kellete korán jött csendes esőhöz). Lúdas Matyi.

 

            Kazinczy Ferenc élete és irodalmi elvei (Geszner Idylliumi, Magyarázó jegyzések Csokonai sírköve iránt, Orthológus és neológus...). Tövisek és virágok (A nagy titok, Írói érdem, Szokott és szokatlan, Fentebb stylus, Purismusz, Himfy, Ráday, Báróczy, Baróti Szabó, Sylvester). Episztolái (Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz). Prózája (Erdélyi levelek, Pályám emlékezete, Fogságom naplója). Levelezése.

 

            Berzsenyi Dániel pályaszakaszai: Nemesi öntudat (A felkölt nemességhez 1797, Magyar-ország), múltidézés (Az ulmai ütközet, A magyarokhoz I.) és illúzióvesztés (Osztályrészem, Búcsúzás Kemenesaljától, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz). Fohászkodás. A felvilágosodás jegyében írott műfajok: episztola (Vandal bölcsesség, Dukai Takáts Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A pesti Magyar Társasághoz), óda (Magyarokhoz II.), epigramma (Napóleonhoz). Esztétikai nézetei (Észrevételek Kölcsey recenziójára, Poétai Harmonistika). A magyarországi mezei szorgalom.

 

            Kisfaludy Sándor világképe. Himfy szerelmei: A kesergő szerelem, A boldog szerelem. A Himfy-strófa. Regéi.

 

            A nemzeti színjátszás kibontakozása és Katona József. Élete és irodalmi nézetei (Mi az oka, hogy Magyarországon...?). Átdolgozásai (Luca széke) és első önálló kísérletei (Aubigny Clementia..., Ziska, a táboríták vezére, Jeruzsálem pusztulása). Bánk bán.

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

1.       A tematikában felsorolt dőlt betűs szépirodalmi művek.

2.       A következő könyvek, illetve fejezeteik:

A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1965. Vonatkozó fejezeteinek adatai.

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest, 1998. Vonatkozó fejezetei.

Csorba Sándor: Bessenyei György világa. Budapest, 2000. A tematikához kapcsolódó részei.

Debreczeni Attila: Fenség és Grácia. ItK 2000. 3–4. sz.

Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Budapest, 1990.

Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája. Budapest, 1998.

Debreczeni Attila: Csokonai az újrakezdések költője. Debrecen, 1993.

Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Budapest, 1986.

Bíró Ferenc: A Bánk bánról. ItK, 2001/1–2.

A gyakorló iskolákban használt általános iskolai irodalomkönyvek vonatkozó részei.

3.       Az alábbi tanulmányok:

A magyar kritika évszázadai. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. Budapest, 1981. című kötetből:

Bessenyei György: Magyarság, A magyar néző, A holmi, Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék

Rájnis József: A magyar Helikonra vezérlő kalauz

Révai Miklós: A versszerzés két különböző módjáról

Földi János: A versírásról

Verseghy Ferenc: Mi a poézis...? (298. lap)

Batsányi János: A fordításról

Kazinczy Ferenc: Geszner Idylliumi

Kármán József: A nemzet csinosodása

Csokonai Vitéz Mihály: Lilla, Jegyzések és értekezések az Anákreoni dalokra

Kazinczy Ferenc: Magyarázó jegyzések a Csokonai sírköve iránt tett jelentésre, Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél

Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei

Döbrentei Gábor: A kritikáról

Berzsenyi Dániel: Észrevételek Kölcsey recenziójára, Poétai Harmonistika

Bárány Boldizsár: Bánk bán Rostája

Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban

Gyulai Pál: Katona és Bánk bánja.

 

 

            Tájékoztató szakirodalom a korábbi időkből:

 

1.       Irodalmi életünk a felvilágosodás idején

 

a./ Az irodalmi élet

Kókay György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Budapest, 1983., Holnap, 1992/5. 25-28.

Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest, 1978.

Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest, 1976.

Bíró Ferenc: A felvilágosodáskori magyar irodalom értelmezéséhez. ItK, 1979/3.

 

b/ A magyar nyelvűség programja

Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Budapest, 1976.

Nyelvünk a reformkorban. Szerkesztette: Pais Dezső. Budapest, 1955.

Benkő Lóránd: Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében. Budapest, 1982.

 

c/ Az irodalomkritikai gondolkodás rendszerei, irányai, mozgalmai

A magyar kritika évszázadai. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. Írta és összeállította Tarnai Andor és Csetri Lajos. Budapest, 1981.

Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Budapest, 1990.

 

 

2.       A felvilágosodás Európában és nálunk

 

a/ A felvilágosodás

Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1980.

R. Mortier: A felvilágosodás fényei és árnyai. Budapest, 1983.

Debreczeni Attila és mások tanulmányai. In: Folytonosság vagy fordulat? Szerk.: Debreczeni Attila. Debrecen, 1996.

 

b/ A korszakhatárok problémái és a felvilágosodás kori magyar irodalom rajza

irodalomtörténeti kézikönyveinkben a 19. és 20. században. Kutatási feladatok.

Pápay Sámuel: A magyar literatura esmérete. Veszprém, 1808.

Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története. Budapest, 1864-1865.

Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. Budapest, 1877-1879.

Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet I-VIII. Budapest, 1930-1941.

Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Budapest, 1976.

Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest, 1943.

Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Budapest, 1957.

Akadémiai irodalomtörténet: A magyar irodalom története I-IV. Budapest, 1964-66.

Horváth János: Magyar irodalomismeret in Tanulmányok. Budapest, 1956.

Szauder József: A XVIII. századi magyar irodalom és a felvilágosodás kutatásának feladatai in Az Estve és az Álom. Budapest, 1970.

Sőtér István: A korszak és az irányzatok in Az ember és műve. Budapest, 1971.

Mezei Márta: Periodizáció és korszemlélet – 1772 értékelésének története – in Irodalom és felvilágosodás. Szerkesztette: Szauder József és Tarnai Andor. Budapest, 1974.

Az irodalomtörténet elmélete I-II. Szili József. Budapest, 1989.

 

c/ Írói csoportosulások

Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. Budapest, 1974.

Akadémiai irodalomtörténet. 3. kötet.

 

 

3.       Bessenyei György és íróbarátai

Gálos Rezső: Bessenyei György. Budapest, 1951.

Szauder József: Bessenyei. Budapest, 1953.

Bíró Ferenc: A fiatal Bessenyei és íróbarátai. Budapest, 1976.

A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Szerk.: Csorba Sándor – Margócsy Klára. Nyíregyháza, 1998.

Csorba Sándor: Bessenyei György világa. Budapest, 2000.

 

 

4.       A hagyományőrző írók

– Orczy Lőrinc – Gvadányi József – Dugonics András – Pálóczi Horváth Ádám

Wéber Antal: Az irodalmi „hagyományőrzés” néhány kérdéséről in Irodalmi irányok, távlatból. Budapest, 1974.

 

 

5.       A klasszicizmus magyarországi változatai

Rónay György: A klasszicizmus. Budapest, 1963.

Szauder József: A klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás korában in Az Estve és az Álom. Budapest, 1970.

Wéber Antal: A klasszicizmus változatai Magyarországon in Irodalmi irányok, távlatból. Budapest, 1974.

 

a/ A klasszicizmus első hulláma

– Rájnis József – Baróti Szabó Dávid – Révai Miklós – Virág Benedek

Waldapfel Imre: Humanizmus és nemzeti irodalom. It 1933.

 

b/ A klasszicizmus második hulláma

– Kazinczy Ferenc – Horváth István – Vitkovics Mihály – Szemere Pál – Kis János

Bán Imre: Kazinczy Ferenc klasszicizmusa in Eszmék és stílusok. Budapest, 1976.

Szalai Anna: Pályakezdő évek Pest-Budán. Budapest, 1990.

Váczy János: Kazinczy Ferenc és kora. Budapest, 1915.

Halász Gábor: Kazinczy emlékezete in H. G. válogatott írásai. Budapest, 1959.

Szauder József: Bevezetés in Kazinczy Ferenc válogatott művei. Budapest, 1960.

Z. Szabó László: Kazinczy Ferenc. Budapest, 1984.

 

c/ Berzsenyi Dániel

Horváth János: Berzsenyi és íróbarátai. Budapest, 1960.

Merényi Oszkár: Berzsenyi Dániel. Budapest. 1966.

Orosz László: Berzsenyi Dániel. Budapest, 1976.

Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Budapest, 1986.

Nemeskürty István: Tüzes józanság. Budapest, Szenci Molnár Társaság, 1993.

 

 

6.       Szabadkőművesség és a „magyar jakobinusok”

– Batsányi János – Verseghy Ferenc – Szentjóbi Szabó László

Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? Budapest, 1978.

Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyaroszágon. Budapest, 1920.

Tarnai Andor: Magyar jakobinusok, bonapartisták és nyelvújítók. ItK, 1972/2.

Keresztúry Dezső: Batsányi János in Örökség. Budapest, 1970.

 

 

7.       A szentimentalizmus képviselői

 

a/ A szentimentalizmus magyar sajátosságai

Wéber Antal: A szentimentalizmus. Budapest, 1971.

Kardos Tibor: A magyar szentimentalizmus európai kapcsolatairól. Filológiai Közlöny, 1964/3-4.

Kocztur Gizella: A magyar szentimentalizmus európai hátteréről. ItK, 1964/4.

Szauder József. A magyar szentimentalizmus problémái. ItK, 1963/4.

 

b/ A magyar szentimentális líra és próza

– Ányos Pál – Dayka Gábor – Kármán József

Gálos Rezső: Kármán József. Budapest, 1954.

Sinkó Ervin: Kármán József. Budapest, 1962.

 

 

8.       A népiesség és rokokó jelenségei a 18. századi irodalmunkban

 

a/ Földi János – Csokonai Vitéz Mihály – Fazekas Mihály

Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest, 1978.

Wéber Antal: A népiesség jellege és változatai a 18-19. századi magyar irodalomban in Irodalmi irányok, távlatból. Budapest, 1974.

Baróti Dezső: A rokokó. Budapest, 1986.

 

b/ Csokonai Vitéz Mihály

Domby Márton: Csokonai élete. Budapest, 1955.

Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1975.

Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980.

Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1974.

 

 

9.       A széppróza

Wéber Antal: A magyar regény kezdetei. Budapest. 1959.

Martinkó András: A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése. Budapest, 1965.

Mezei József: A magyar regény. Budapest, 1973.

 

 

10.   a/ A dráma

Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei. Budapest, 1970.

 

b/ Katona József

Waldapfel József: Katona József. Budapest, 1942.

Orosz László: Katona József. Budapest, 1974.

Sándor Iván: Vég semmiség

 

 

 

            Reformkor

 

            A tantárgy programja:

 

            Irodalmi élet a reformkorban (szalonok és társaskörök; folyóiratok és stíluseszményeik; almanachok és az almanach-líra; a Pesti Hírlap és az irányköltészet).

 

            A romantika és magyarországi jellegzetességei (elnevezése; fogalma; eszméi; stílusjegyei)

 

            Kisfaludy Károly írói és szervezői ténykedése. Drámaírói fejlődése, vitézi játék (A tatárok...), végzetdráma (Stibor vajda), lélektani dráma (Iréne), vígjáték (A kérők, A leányőrző, Csalódások). Elbeszélései (Tollagi Jónás..., Sulyosdi Simon). Lírája (Mohács, Szülőföldem szép határa, Bánkódó férj).

 

            Kölcsey Ferenc élete. Pályakazdésének irányai: nyelvújítás (Felelet a Mondolatra), irodalmi kritikák (Csokonai..., Berzsenyi...), szentimentális líra (Andalgások, Elfojtódás, Rákos nymphajához). Pályája 1817 és 1829 között: hazafias líra (Rákóczi hajh, Rákos, Hymnus, Vanitatum vanitas, Zsarnok; A Szabadsághoz), népdal nemesítés (Hervadsz, hervadsz, Csolnakon). Nemzeti hagyományok. Pályája 1829 és 1838 között: közéleti szereplése. (A szatmári adózó nép, A magyar nyelv ügyében, Az örökös megváltás..., Búcsú az országos rendektől). Lírája (Zrínyi dala, Huszt, Zrínyi második éneke). Parainesis Kölcsey Kálmánhoz.

 

            Vörösmarty Mihály élete. Pályakezdése (Zalán futása, Tündérvölgy, Haj, száj, szem, Csongor és Tünde). A haza és emberiség nevében a 30/40-es években (Pázmán, Magyarország címere, Szép Ilonka, A hontalan, Szózat, Árpád ébredése, Liszt Ferenchez, Fóti dal, Honszeretet, Országháza; A Guttenberg-albumba, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek). Szerelmi érzések (Késő vágy, Petike, Ábránd, A merengőhöz). A forradalom idején és bukása után (Szabad sajtó, Harci dal, Setét eszmék, Átok, Előszó, A vén cigány).

 

            Czuczor Gergely. Nemzettudat erősítő (Hunyadi) és népies költeményei (Falusi kis leány Pesten, Fúj, süvölt a Mátra szele). Riadó. Garay János. Népbarát történeti epika (Kont, Mátyás király Gömörben, Az obsitos).

 

            Szépprózai törekvések (a román; a fordítások; Fáy András: A különös testamentom, Eredeti mesék és aforizmák, Bélteky-ház; Jósika Miklós: Abafi; az életképírók: Nagy Ignác és Kuthy Lajos).

 

            Eötvös József élete és működése. Lírája (A megfagyott gyermek, Vár és kunyhó, Én is szeretném...). Regényei (A karthausi, A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben).

 

            A reformkori dráma (Történeti: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Teleky László; vígjáték: Nagy Ignác, Eötvös József; társadalmi: Obernyik Károly, Czakó Zsigmond; népszínmű: Szigligeti Ede).

 

            A fiatal értelmiség csoportosulásai (Országgyűlési Ifjak Társalkodási Egyesülete, Ifjú Magyarország, Fiatal Magyarország: a Tizek Társasága és a Pilvax. Petőfi Sándor élete. Pályája 1844-ig. Költészeti forradalmának verstípusai: bordal (A borozó, Disznótorban, A borhoz), műnépdal (A szerelem..., A virágnak megtiltani, Temetésre szól az ének, Befordultam a konyhára, Fürdik a holdvilág), tájvers (Hazámban, Az Alföld), családvers (Egy estém otthon, István öcsémhez, Füstbe ment terv). A helység kalapácsa, János vitéz. A természet vadvirága. Pályája 1845/46-ban. Szerelmi válsága. Cipruslombok Etelke sírjáról (Le az égről hull a csillag, Játszik öreg Földünk). Szerelem gyöngyei (Éj van, Fa leszek, ha..., Háborúval álmodám, Ha az Isten). Gyötrődés (A gyüldei ifjakhoz, Az őrült) és idill (A négyökrös szekér). Lelki válság: Felhők (Mögöttem a múlt, A bánat egy nagy óceán, Oh szerelem, te óriási láng!, Igazság! alszol?, Az álom, Kereszt). Tündérálom. A hóhér kötele. Tettvágy és forradalmiság (Sors, nyiss nekem tért, Levél Várady Antalhoz). Pályája 1846/47-ben. Politikai költészetének témái: a nép (A nép, A nép nevében, Pató Pál, Okatootaia), a táj (A Tisza, A puszta télen, a téli esték), történelemszemlélet (Világosságot!, Az ítélet, Egy gondolat..., A XIX. század költői, Véres napokról álmodom). A Júlia-szerelem (Száll a felhő, Ereszkedik le a felhő, Te vagy, te vagy, Reszket a bokor, Minek nevezzelek, Szeretlek kedvesem, Te vagy..., Költői ábránd, Itt benn vagyok, Beszél a fákkal, Szeptember végén, Szabadság, szerelem). Pályája 1848/49-ben. Jóslat és mozgósítás (Kemény szél fúj, Dicsőséges nagyurak, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger; Megint beszélünk, Föl! a szent háborúra, A nemzethez, A nemzetgyűléshez). Az apostol. Harc és család (A vén zászlótartó, Tiszteljétek a közkatonákat, Csatadal, Csatában, Itt a nyilam, Akasszátok föl a királyokat, Fiam születésére, Pacsirtaszót hallok megint). Utóélete (Segesvártól Barguzinig).

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

1.       A tematikában szereplő dőlt betűs szépirodalmi művek.

2.       A következő könyvek, illetve fejezeteik:

A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1965. Vonatkozó fejezeteinek adatai.

Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey és Vörösmarty kora és szelleme. Debrecen, 1996. Vonatkozó fejezetei.

Rónay György: A regény és az élet. Budapest, 1985. Vonatkozó fejezetei.

Fenyő István: Centralisták. Budapest, 1997. Vonatkozó fejezetei.

Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest, 1922.

Margócsy István: Petőfi Sándor. Budapest, 1999.

Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus. Budapest, 1980. Vonatkozó fejezetei.

A gyakorló iskoláinkban használt általános iskolai irodalomkönyvek vonatkozó részei.

3.       Az alábbi tanulmányok:

A magyar kritika évszázadai. Irányok. Budapest, 1981. című kötetből:

Teleki József: A régi és új költés külömbségeiről

Szemere Pál: Tárgy és nyelv a költésben

Fáy András: Házi rosta

Kultsár István: A köznép dalai

Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok, Kritika, Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett

Toldy Ferenc: A szerbus népköltésről, Kritika

Bajza József: A regény-költészetről, Magyar játékszíni krónika

Pulszky Ferenc: A falu jegyzője, Petőfi Sándor összes költeményei

Eötvös József: Petőfi Sándor összes költeményei

Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lírai költészetünk, Vörösmarty életrajza

 

 

            Tájékoztató szakirodalom a korábbi időkből:

 

1.       Eszmék és irányzatok, irodalmi élet és sajtó a reformkorban

Pulszky Ferenc: Életem és korom. Budapest, 1884.

Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Budapest, 1990.

Fried István: Kelet- és Közép-Európa között. Budapest, 1986.

Sziklay László: Együttélés és többnyelvűség az irodalomban. Budapest, 1987.

Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest, 1935.

Lukácsy Sándor: A reformkori magyar irodalom távlatai.

Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest, 1978.

Fenyő István: Az irodalom respublikájáért. Irodalmi gondolkodásunk fejlődése 1817-1830. Budapest, 1976.

Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Budapest, 1976.

A magyar kritika évszázadai. Irányok: romantika, népiesség, pozitivizmus. Budapest, 1981.

 

2.       A romantika kiáltványa és magyarországi korszakai, kutatási feladatai

Farkas Gyula: Magyar romantika. Budapest, 1930.

Hegedűs Géza: Magyar romantika. Budapest, 1947.

MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1955/VI.

Sőtér István: Romantika és realizmus. Budapest, 1956.

Sőtér István: Az ember és műve. Budapest, 1971.

Sőtér István: Werthertől Szilveszterig. Budapest, 1974.

Barta János: A romantika mint esztétikai probléma in Studia Litteraria (KLTE Acta), 1956.

Szauder József: A romantika útján. Budapest, 1961.

Horváth Károly: A romantika. Budapest, 1965.

Horváth Károly: A magyar romantika-kutatások kérdéseiről. ItK, 1971/5.

Wéber Antal: Nemzeti romantikánk forrása és kialakulása.

A magyar romantika főbb jellemvonásai in Irodalmi irányok, távlatból. Budapest, 1974.

Szabó Zoltán: Kis magyar stílustörténet. Budapest, 1982.

 

3.       A népiesség a reformkorban

Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest, 1927.

Sőtér István: A népiesség elméletének kialakulása in Nemzet és haladás. Budapest, 1963.

Wéber Antal: A népiesség jellege és változatai a 18-19. századi magyar irodalomban in Irodalmi irányok távlatból. Budapest, 1974.

Fenyő István: Az irodalmi népiesség elméleti alapvetése in Az irodalom respublikájáért. Budapest, 1976.

 

4.       A reformkori évkönyvek és az almanachlíra

Zolnai Béla: A magyar biedermeier. Budapest, é.n.

Gárdonyi Klára: Biedermeier a magyar költészetben. Budapest, 1936.

Pénzes Balduin: Az úgynevezett „almanach-líra”. Pannonhalma, 1937.

Pénzes Balduin: A magyar biedermeier. Budapest, é.n.

Fenyő István: Az Aurora. Budapest, 1955.

Baróti Dezső: A biedermeier Európában in Írók, érzelmek, stílusok. Budapest, 1971.

Vajda György Mihály: A biedermeier. ItK, 1977/3.

 

5.       A historia litterariától az irodalomtörténetírásig

Szinnyei József: A magyar irodalomtörténetírás ismertetése. Budapest, 1878.

Fenyő István: Az irodalom respublikájáért. Budapest, 1976.

Fenyő István: Haza s emberiség. Budapest, 1983.

 

6.       Az iskolai színjátszástól a Nemzeti Színházig és a színjátéktípusok a reformkorban

Gróf Széchenyi István: Magyar Játékszínről. Pesten, 1832.

Solt Andor: A magyar dráma színpadi műformáinak kialakulása a XIX. század első harmadában. Budapest, 1933.

Magyar színháztörténet. Szerk.: Hont Ferenc. Budapest, 1962.

Kerényi Ferenc: A tündérbohózattól a népszínműig in Mesterség és alkotás. Budapest, 1972.

Tollharcok. Irodalmi és színházi viták 1830-1847. Budapest, 1991.

Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon 1790-1849. Budapest, 1981.

A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig. Vál. és szerk.: Kerényi Ferenc. Budapest, 1987.

Iskoladráma és folklór. KLTE Debrecen, 1989.

Magyar színháztörténet 1790-1873. Szerk.: Kerényi Ferenc. Budapest, 1990.

7.       Kisfaludy Károly

Bánóczy József: Kisfaludy Károly és munkái I-II. Budapest, 1882-1883.

Speneder Andor: Kisfaludy Károly. Budapest, 1930.

Szauder József: Bevezetés in Kisfaludy Károly válogatott művei. Budapest, 1954.

Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai. Budapest, 1955.

Csetri Lajos: Utószó in Kisfaludy Károly válogatott művei. Budapest, 1980.

Kazinczy Pesten, 1827. in Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban. Budapest, 1946. 608-611.

 

8.       Kölcsey Ferenc

Vajda Viktor: Kölcsey élete. Budapest, 1875.

Jancsó Benedek: Kölcsey Ferenc élete és művei. Budapest, 1885.

Gyulai Pál: Kölcsey költői és prózai munkái. Budapest, 1889.

Vértesy Jenő: Kölcsey Ferenc. Budapest, 1906.

Angyal Dávid: Kölcsey Ferenc. Budapest, 1927.

Riedl Frigyes: Kölcsey Ferenc. Budapest, 1939.

Kerecsényi Dezső: Kölcsey Ferenc. Budapest, 1940.

Szerb Antal: Kölcsey in Gondolatok a könyvtárban. Budapest, 1946. 27-91.

Szauder József: Kölcsey Ferenc. Budapest, 1955.

Horváth János: Kölcsey Ferenc in Tanulmányok. Budapest, 1956. 154-206.

Lukácsy Sándor: Kölcsey és a világirodalom in Nagyvilág. 1963/11. 1697-1700.

Szauder József tanulmányai Kölcseyről in A romantika útján. Budapest, 1961.

Szauder József: Az estve és az álom. Budapest, 1970.

Remény s emlékezet. Budapest-Fehérgyarmat, 1990.

„A mag kikél”. Budapest-Fehérgyarmat, 1990.

Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey és a magyar világ. Budapest, 1992.

Válogatás a Hymnus XX. századi értelmezéseiből. Szerk.: Csorba Sándor. A Kölcsey Társaság füzetei. 1993.

 

9.       Vörösmarty Mihály

Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza in Válogatott művei. Budapest, 1956.

Erdélyi János: Vörösmarty minden munkái in Pályák és pálmák. Budapest, 1886.

Horváth János: Vörösmarty in Tanulmányok. Budapest, 1956.

Babits Mihály: Az ifjú Vörösmarty. A férfi Vörösmarty in Esszék, tanulmányok. Budapest, 1978.

Szerb Antal: Vörösmarty-tanulmányok in Gondolatok a könyvtárban. Budapest, 1946.

Lukácsy Sándor-Balassa László: Vörösmarty Mihály 1800-1855. Budapest, 1955.

Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Budapest, 1957.

Szauder József: Vörösmarty pályája in A romantika útján. Budapest, 1961.

Horváth Károly: A klasszikából a romantikába. Budapest, 1968.

Martinkó András: Váltás a stafétában: Vörösmarty és Petőfi in Petőfi tüze. Budapest, 1972.

Mezei Márta: Vörösmarty és Berzsenyi. It, 1975.

Ragyognak tettei... Tanulmányok Vörösmartyról. Székesfehérvár, 1975.

 

10.   Petőfi Sándor

Zilahy Károly: Petőfi Sándor életrajza. Budapest, 1864.

Fischer Sándor: Petőfi élete és művei. Budapest, 1890.

Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza I-III. Budapest, 1896.

Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lyrai költészetünk 1908.

Oláh Gábor: Petőfi képzelete. Budapest, 1909.

Ady Endre: Petőfi nem alkuszik. 1910.

Endrődy Sándor: Petőfi napjai... Budapest, 1911.

Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest, 1922.

Riedl Frigyes: Petőfi. Budapest, 1923.

Illyés Gyula: Petőfi. Budapest, 1936.

Hatvany Lajos: Így élt Petőfi I-II. Budapest, 1955-1957.

Tanulmányok Petőfiről. Budapest, 1962.

Petőfi és kora. Budapest, 1970.

Sőtér István: Új Petőfi-kép in Az ember és műve. Budapest, 1971.

Petőfi tüze. Budapest, 1972.

Pándi Pál: Kísértetjárás... Budapest, 1972.

Pándi Pál-Pálmai Kálmán: Petőfi Sándor. Budapest, 1973.

Sőtér István Petőfiről in Romantika és realizmus. Budapest, 1956.

Werthertől Szilveszterig. Budapest, 1976.

Fekete Sándor: Petőfi Sándor életrajza. Budapest, 1973.

Fekete Sándor: Mezitláb a szentegyházban. Budapest, 1972.

Petőfi állomásai. Budapest, 1976.

Pándi Pál: Petőfi. Budapest, 1982.

Petőfi adattár I-II. Budapest, 1987.

 

11.   A románirodalomtól az eredeti magyar szépprózáig

Almási Balogh Sámuel: A románokról in Tudományos Gyűjtemény. 1824/IV.

Bajza József: A román költésről. 1833.

Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. Budapest. 1925.

Császár Elemér: A magyar regény története. Budapest, 1939.

György Lajos: A magyar regény előzményei. Budapest, 1941.

Wéber Antal: A magyar regény kezdetei. Budapest, 1959.

Mezei József: A magyar regény. Budapest, 1973.

Vadnai Károly: Az első magyar társadalmi regény. Pesten, 1873.

Badics Ferenc: Fáy András életrajza. Budapest, 1890.

Erdélyi Pál: Fáy András élete és művei. Budapest, 1890.

Rónay György: Romantikus lélek in Vigilia 1935/3.

Szauder József: Udvarházi klasszicizmus in Az estve és az álom. Budapest, 1970.

Ferenczi Zoltán: Jósika és történelmi regény in Élet és irodalom, 1888.

Dézsi Lajos: Báró Jósika Miklós. Budapest, 1916.

Zsigmond Ferenc: Jósika Miklós. Budapest, 1927.

 

12.   Eötvös József

Ferenczi Zoltán: Báró Eötvös József. Budapest, 1884. 

Magyar Történelmi Életrajzok XIX/4.

Voinovich Géza: B. Eötvös József. Budapest, é.n.

Rónay György: A regény és az élet. Budapest, 1947.

Sőtér István: Eötvös József. Budapest, 1953.

Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. Budapest, 1973.

Wéber Antal: Utak és lehetőségek a regényirodalomban in Irodalmi irányzatok, távlatból. Budapest, 1974.

Schlott István: Eötvös József. Budapest, 1987.

 

 

A XIX. század második fele (1849-től 1920-ig)

 

            Irodalmunk a XIX. század második felében

 

            A tantárgy programja:

 

            A korszak általános jellemzése. Társadalmi és politikai viszonyok. A polgárosodás kibontakozása és térhódítása a kiegyezés után. Főbb irányzatok és törekvések a korszak irodalmában.

 

            A népies-nemzeti irányzat kialakulása, törekvései

v       Arany János munkássága.

v       Gyulai Pál szerepe.

v       Tompa Mihály költészete.

 

            A nemesi-liberális irányzat továbbélése

v       Jókai Mór munkássága.

v       Kemény Zsigmond munkássága.

v       Arany László munkássága, Csiky Gergely újításai.

v       Madách Imre munkásságának áttekintése.

 

            Új irányzatok, törekvések a lírában

v       Vajda János pályájának szakaszai.

v       Kísérletek egy új költői világkép megteremtésére. Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Kiss József költői munkásságának jellemzése.

v       Mikszáth Kálmán munkássága.

v       Gárdonyi Géza novellái és regényei.

v       A századforduló jelentősebb írói: Justh Zsigmond, Bródy Sándor, Gozsdu Elek, Petelei István, Ambrus Zoltán, Tömörkény István munkásságának bemutatása; művészetük, törekvéseik jellemzése.

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

Arany János lírai költeményei, jelentősebb balladái, Toldi trilógia, Bolond Istók, Buda halála, Nagyidai      cigányok

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya

Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája

Jókai Mór: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Aranyember

Arany László: A délibábok hőse

Madách Imre: Az ember tragédiája

Vajda János, Tompa Mihály, Kiss József, Komjáthy Jenő, Reviczky Gyula jelentős költeményei

Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Tót atyafiak novelláskötet, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Beszterce ostroma

Gárdonyi Géza: Az én falum, A bor, Egri csillagok

Bródy Sándor egy műve

Csiky Gergely egy drámája

Justh Zsigmond egy regénye

 

 

            Szakirodalom:

 

Imre László-Nagy Miklós-S. Varga Pál: A magyar irodalom története 1849-1905. Debrecen

Váróczi Zsuzsa: Az irodalom története 1849-től 1905-ig. Budapest, 1976. (jegyzet)

Margócsy József: Az irodalom története 1905-től 1919-ig. (jegyzet)

Barta János: Költők és írók. Budapest, 1966.

Barta János: Klasszikusok nyomában. Budapest, 1976.

Barta János: Évfordulók. 1981.

Bodnár György: A mese lélekvándorlása. Budapest, 1988.

Bori Imre: A magyar irodalom modern irányai. I-II. Újvidék, 1992.

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. 1992.

Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet. 1995.

Eisemann György: Keresztutak és labirintusok. 1991.

Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991.

Imre László: Arany balladák. A magyar verses regény. 1990.

Keresztúry Dezső Arany tanulmányai

Kovács Kálmán: Eszmék és irodalom. Budapest, 1976.

Lányi András: A kettészakított üstökös. 1992.

Madách-tanulmányok. Szerk.: Horváth Károly. 1978.

Nagy Miklós: Virrasztók. Budapest, 1987.

Németh G. Béla: Mű és személyiség. Budapest, 1970.

Németh G. Béla: Küllő és kerék. Budapest, 1981.

Németh G. Béla: Századelőről, századutóról. 1985.

Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 1987.

Rónay György: Petőfi és Ady között. 1981.

Sőtér István: Nemzet és haladás. 1963.

Sőtér István: Az ember és műve. 1971.

Sőtér István: Félkör. Budapest, 1979.

Sőtér István: Gyűrűk. Budapest, 1980.

Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus. 1980.

S. Varga Pál: A gondviseléstől a vitalizmusig. 1993.; „Két világ közt választhatni” 1997.

Az akadémiai magyar irodalom története. IV. kötet. 1965.

A magyar irodalom története. Szerkesztette: Klaniczay Tibor. Bp., 1982.

 

 

 

A századfordulótól 1919-ig – A Nyugat nagy nemzedéke

 

            A tantárgy programja:

 

            Az új költői világkép kialakulása. A Nyugat nagy nemzedékének munkássága

v       Ady Endre élete, közírói munkássága, szintézisteremtő költészete. Pályájának szakaszai.

v       Babits Mihály költészete és prózai munkássága.

v       Kosztolányi Dezső művészi fejlődése.

v       Juhász Gyula költészete.

v       Tóth Árpád munkássága. Pályakezdése.

v       Móricz Zsigmond élete és munkássága.

v       Kaffka Margit művészi fejlődése.

v       Karinthy Frigyes lírája, regényei, karcolatai.

 

            Költők, írók a Nyugat nagy nemzedéke közül

v       Füst Milán, Balázs Béla, Csáth Géza

v       Krúdy Gyula munkássága.

 

            A magyar avantgárd jelentkezése és kibontakozása

v       Kassák és köre. Kassák Lajos és munkássága

 

            Kötelező olvasmányok:

 

Ady Endre költeményei

Babits Mihály jelentős költeményei, Jónás könyve, egy regénye

Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Judit és Eszter, Az Isten háta mögött, Sárarany, Szegény emberek,

            Tragédia, Ebéd, Barbárok, Légy jó mindhalálig, Úri muri, Rokonok, Árvácska

Juhász Gyulajelentős versei

Tóth Árpád jelentős versei

Kosztolányi Dezső jelentős versei, Sakkmatt, Appendicitis, A léggömb elrepül, A kínai kancsó,

            Esti Kornél, Pacsirta, Édes Anna

Kaffka Margit: Színek és évek

Krúdy Gyula: Vörös postakocsi

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül

Füst Milán egy jelentős prózai vagy drámai alkotása

Csáth Géza néhány novellája

Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek

 

 

            Szakirodalom:

 

Az Akadémiai irodalomtörténet V. kötete

A magyar irodalom története. Szerk.: Klaniczai Tibor. Budapest, 1982.

Bodnár György: A mese lélekvándorlása. Budapest, 1988.

Bori Imre: Fridolin és testvérei. Újvidék, 1976.

Bori Imre: Krúdy Gyula. Újvidék, 1978.

Bori Imre: Kosztolányi Dezső

Bori Imre: Varázslók és mákvirágok. Újvidék, 1979.

Bori Imre: Kassák Lajos

Czine Mihály: Móricz Zsigmond. Budapest, 1970.

Eisemann György: Keresztutak és labirintusok. 1991.

Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991.

Fónagy Iván: Öregség - dallamfejtés. Budapest, 1974.

Fülöp László: Kaffka Margit. 1987.

Fülöp László: Ralizmus és korszerűség

Gyergyai Albert: A Nyugat árnyékában. 1968.

Gyergyai Albert: Késői tallózás. 1975.

Hatvany Lajos: Irodalmi tanulmányok

Kardos László: Tóth Árpád. Budapest, 1965.

Király István: Ady Endre. 1972.

Király István: Vita és vallomás. 1986.

Kis Pintér Imre: Helyzetjelentés. Budapest, 1979.

Kiss Ferenc: A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi ifjúkori barátsága. Budapest, 1962.

Nagy Péter: Móricz Zsigmond. Budapest, 1977.

Rába György: Babits Mihály. Budapest, 1983.

Rába György: Csönd herceg és a nikkel szamovár. 1986.

Rónay György: Olvasás közben. Budapest, 1971.

Sőtér István: Gyűrűk. Budapest, 1980.

Szauder József: Tavaszi és őszi utazások. Budapest, 1946.

Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban. Budapest, 1946.

Vargha Kálmán: Álom, szecesszió, valóság. Budapest, 1973.

Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. 1998.

Tanulmányok Ady Endréről. 1999.

 

            1920-tól napjainkig

 

            Irányzatok és áramlatok a két világháború között

 

            A tantárgy programja:

 

            A magyar szellemi és kulturális élet társadalmi háttere. A két háború közötti korszak eszmei és művészeti tendenciái. A szellemi és az irodalmi élet megosztottsága, sokfélesége. A magyar avantgárd, az új mitologizmus, nemzeti konzervativizmus, kései romantika, a népi írói mozgalom, az új klasszicizmus, a Nyugat nemzedékeinek együttélése. A kisebbségi magyar irodalmak kialakulása, fejlődése, értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői.

 

            Jelentősebb áramlatok, irányzatok

v       Konzervatív, késői romantikus és szórakoztató irodalom. Herczeg Ferenc, Gulácsy Irén, Somogyvári Gyula, Zilahy Lajos, Csathó Kálmán, Harsányi Zsolt, Surányi Miklós, Rákosi Viktor.

v       Az új mitologizmus. Szabó Dezső és hatása. A katolikus költészet, a Vigilia. Mécs László, Sík Sándor.

v       A Nyugat második és harmadik nemzedéke. Szabó Lőrinc, Sárközi György. Hunyadi Sándor, Szerb Antal, Szentkuthy Miklós, Ottlik Géza, Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Márai Sándor, Vas István, Déry Tibor, Gelléri Andor Endre.

v       A népi mozgalom és áramlatai, főbb képviselői. Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Kodolányi János, Szabó Pál, Veres Péter, Tamási Áron; az irodalmi szociográfia.

 

            A két háború közötti magyar színház és dráma

Jelentősebb képviselői. Molnár Ferenc, Szép Ernő, Szomory Dezső.

           

            A korszak kiemelkedő nagy alkotói, egyéniségei

József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Németh László, Illyés Gyula, Déry Tibor, Weöres Sándor, Tamási Áron, Márai Sándor. Művészi pályájuk, munkásságuk részletes elemzése, jellemzése és értékelése.

 

            A kisebbségi magyar irodalmak

v       Kialakulásának, fejlődésének áttekintése.

v       A magyar irodalom Erdélyben. Kialakulása, főbb áramlatai és képviselői. Az Erdélyi Helikon köre. A transzilvánizmus. Kós Károly, Reményik Sándor, Kuncz Aladár, Nyírő József, Dsida Jenő, Kacsó Sándor, Bözödy György. Áprily Lajos munkásságának áttekintése. A Korunk köre. Gaál Gábor, Balogh Edgár, Méliusz József. A vásárhelyi találkozó.

v       A magyar irodalom a Felvidéken. Az indulás nehézségei. Folyóirat-kísérletek. A Sarló-mozgalom. Jelentősebb költők és írók: Győry Dezső, Horváth Imre, Egri Viktor. Fábry Zoltán munkásságának áttekintése.

v       A magyar irodalom a Vajdaságban. Az indulás nehézségei. Folyóiratok: a Kalangya, a Híd. Jelentősebb írók: Szenteleky Kornél, Herceg János, Csukás István, Sinkó Ervin.

 

 

Kötelező olvasmányok:

 

Móra Ferenc: Hannibál föltámadása

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

Szabó Dezső: Berzsenyi Dániel, Feltámadás Makucskán

Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Szerb Antal: A Pendragon legenda

Gelléri Andor Endre 5 elbeszélése*

Déry Tibor 5 elbeszélése*

Nagy Lajos 5 elbeszélése*

Németh László: Gyász, Iszony, Villámfénynél, Galilei, Tanú-évek (Homályból homályba c. kötetből)

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Szép Ernő lírája* és a Patika

Szentkuthy Miklós: Az egyetlen metafora felé

Áprily Lajos lírája*

Illyés Gyula lírája* és a Puszták népe, Tiszták, Hajszálgyökerek c. esszé

József Attila lírája*

Radnóti Miklós lírája*

Szabó Lőrinc lírája*

Weöres Sándor lírája*

Sinka István néhány balladája*

Vas István lírája*

                                     

* A műveket úgy kell válogatni, hogy azok az író vagy a költő egész pályáját reprezentálhassák.

 

 

Szakirodalom:

 

A magyar irodalom története. 6. Budapest, 1965.

Magyarország története 8/1. 873-913. Budapest, 1988.

A Magyar Irodalom története 1945-1975. Szerk.: Béládi Miklós. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1986.

Sőtér István: A Nyugat korszakai. Jelenkor, 1978. 1147-1152.

Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. 1981.

Fülöp László: Költészet és történelem. Élő költészet, 1976. 7-78.

„de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Szerk.:

Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992.

A népiségtől a posztmodernig. Tanulmányok korunk magyar irodalmáról. Szerk.: Tamás Attila –

Bitskey István. Studia Litteraria, XXXV. Debrecen, 1997.

A Nyugat-jelenség. Szerk.: Szabó B. István. Anonymus, 1998.

Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században. Budapest, 1986.

Tamás Attila: Értékteremtők nyomában. Debrecen, 1994.

Szigeti Lajos Sándor: Modern hagyomány. Budapest, 1995.

Béládi Miklós: Válaszutak, 1983.

Olasz Sándor: A regény metamorfózisa. Tankönyvkiadó, 1997.

Kálmán C. György: A harmincas évek elbeszélő szövegei. Litteratura, 1992. 3.

A költőszerep lehetőségei Közép-Európában. Tanulmányok Illyés Gyuláról.

Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd, 1997.

Tamás Attila: Illyés Gyula. Budapest, 1989.

Tüskés Tibor: Illyés Gyula. Budapest, 1983.

Illyés-emlékkönyv. 1984.

Izsák József: Illyés költői világképe I-II. Budapest, 1982., Budapest, 1986.

Illyés Gyula. Szerk.: Illés László. Budapest, 1972.

Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc lázadó évtizede. 1970.

Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc. 1985.

Rába György: Szabó Lőrinc. Budapest, 1972.

Szabolcsi Miklós: József Attila tanulmányok I-II. Fiatal életek indulója. Érik a fény.

Budapest, 1977., Kemény a menny. Kész a leltár. Budapest, 1998.

Tverdota György: Ihlet és eszmélet. Budapest, 1987.

„Miért fáj ma is?” Az ismeretlen József Attila. Budapest, 1992.

Balogh László: József Attila. Budapest, 1982.

Vita Zsigmond: Áprily Lajos, az ember és a költő. Bukarest, 1972.

Tamás Attila: Weöres Sándor. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1978.

Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. 1984.

Bata Imre: Weöres Sándor közelében. Budapest, 1979.

Magyar Orpheusz – Weöres Sándor emlékezete. Szerk.: Domokos Mátyás. Budapest, 1990.

Fenyő István: Vas István. 1976.

Nagy Péter: Szabó Dezső. Budapest, 1979.

Gombos Gyula: Szabó Dezső. Budapest, 1989.

Szegedi-Maszák Mihály: Márai Sándor. Budapest, 1991.

Furkó Zoltán: Márai Sándor üzenete. Budapest, 1991.

Rónay László: Márai Sándor. Budapest, 1990.

Nagy Sz. Péter: Citoyen-portrék. Budapest, 1989.

Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka. Budapest, 1985.

Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka. Budapest, 1979.

Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka. Budapest, 1990.

Németh László irodalomszemlélete. Szerk.: Görömbei András, Debrecen, 1999.

Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Budapest, 1982.

Cs. Varga István: Tanújelek. Budapest, 1987.

Sándor Iván: Németh László üdvtana. Budapest, 1981.

A mindentudás igézete. Budapest, 1985.

Hermann István: A hitvitától a drámáig. Budapest, 1986.

Benedek András: Színházi műhelytitkok. Budapest, 1985.

Bata Imre: Veres Péter. Budapest, 1977.

Czine Mihály: Szabó Pál. Budapest, 1971.

Rugási Gyula: Szent Orpheus arcképe. Budapest, 1992.

Vasy Géza: Illyés Gyula évszázada. 1999.

„Nem menekülhetsz.” Tanulmányok Illyés Gyuláról. Szerk.: Domokos Mátyás. 2002.

Kabdebó Lóránt –Kulcsár Szabó Ernő szerk.: Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a

harmincas évek epikájában. Pécs, 1993.

Rónay László: A Nyugat harmadik nemzedéke. In Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom, 2000.

Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. A népi líra irányzatai a két világháború

            között. 1987.

Kassák Lajos: Az izmusok története. Budapest, 1972. (Fiatal életek indulója, Érik a fény, Kemény a

            menny, Kész a leletár.)

Németh László: Nemzedék születik (251-354.). In Két nemzedék. Budapest, 1970.

 

 

 

            Irodalmunk a II. világháború után

 

            A tantárgy programja:

 

            A magyar irodalom új jelenségei és problémái a háború utáni évtizedekben, az 1970-es évekig. A korszak történeti és esztétikai jellemzése. Történelmi és társadalmi háttér. A háborús vereség és következményei. Az irodalmi élet újra indulása. Folytonosság és útkeresés. Áramlatok, irányzatok, folyóiratok. A Nyugat második és harmadik nemzedéke. Az Újhold köre, a Válasz köre, a Fórum és köre. Magyarok, Kortárs, Vigilia, a Csillag stb. A „fényes szellők”. A diktatúra, a sematizmus előkészítése. A „fordulat éve”. A „szocialista irodalom” (realizmus) térhódítása, monopolhelyzetének kialakulása. A Csillag, az Irodalmi Újság. A látszategység ellentmondásai. Dogmatizmus és reformerség. Lukács-vita, Déry-vita stb. A szellemi elit, az Irodalmi Újság és a Petőfi-kör szerepe az 1956-os forradalomban. Gond és hitvallás. Hallgatás és újrakezdés. Az Élet és irodalom, Nagyvilág, Kortárs, Új Írás. A vidéki folyóiratok (Jelenkor, Tiszatáj, Alföld stb.) megerősödése. Útkeresések, egyéni utak, új megközelítések és lehetőségek, kényszerű kompromisszumok, alkalmazkodás és „önkontroll”, megújuló hitek, mégis-sokféleség az un. „puha diktatúra” időszakából.

            A korszak jelentősebb egyéniségei, alkotói

Nagy László, Juhász Ferenc, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Csoóri Sándor, Sarkadi Imre, Örkény István, Sánta Ferenc, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Mándy Iván munkásságának áttekintése, jelemzése, értékelése. A korszak más, jelentős alkotói - Mészöly Dezső, Somlyó György, Váci Mihály, Benjámin László, Fejes Endre, Vészi Endre, Fekete Gyula, Csurka István, Jókai Anna - néhány művének ismerete, jellemzése, értékelése.

 

            A kisebbségi magyar irodalom a II. világháború után

v       Főbb képviselői: Erdélyben: Sütő András, Gáll Ernő, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Bálint Tibor.

v       A felvidéken: Dobos László, Duba Gyula, Gaál Sándor, Cselényi László, Tőzsér Árpád.

v       A Vajdaságban: Fehér Ferenc, Tolnai Ottó, Domonkos István, Gion Nándor.

v       A Kárpátalján: Kovács Vilmos, Balla László.

v       A nyugati magyar irodalom áttekintése. Folyóiratok, irodalmi körök, antológiák főbb képviselői: Cs. Szabó László, Márai Sándor, Zilahy Lajos, Határ Győző, Papp Tibor, Sárközy Mátyás.

 

 

 

            A legújabb időszak magyar irodalma

 

            A tantárgy programja:

 

            A magyar irodalom új jelenségeinek áttekintése az 1970-es évek elejétől napjainkig. Szemléletváltás és poétikai átrendeződés az 1960-70-es évek fordulójától. Új költői és szépírói formanyelv kiküzdése, betagozódás az európai irodalom áramlataiba. Újabb költői és elbeszélő nemzedékek jelentkezése. Egyes kiemelkedőnek látszó alkotók, művek jellemzése és elemzése a lírában, az epikában és a drámában – Ratkó József, Ágh István, Tandori Dezső, Kiss Benedek, Petri György, Oravecz Imre, Bertha Bulcsu, Hernádi Gyula, Komád György, Hajnóczy Péter, Esterházy Péter, Spiró György és mások – munkásságának és műveinek alapján. A kisebbségi magyar irodalmak újabb eredményei.

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

Sarkadi Imre öt elbeszélése és az Oszlopos Simeon c. drámája

Galgóczi Erzsébet, Fejes Endre, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Nádas Péter

            egy-egy szabadon választott műve

Örkény István: Tóték, Macskajáték, Rózsakiállítás

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, A szuzai mennyegző, Csillag a máglyán, Nagyenyedi

            fügevirág, Gyermekkorom tükörcserepei

Simon István, Csoóri Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc, Nagy László, Pilinszky János,            Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Tandori Dezső, Orbán Ottó jelentősebb versei

Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából

Szilágyi István: Kő hull apadó kútba

Spiró György egy drámája

Kornis Mihály egy drámája

 

 

            Szakirodalom:

 

Az 1945 utáni irodalom tanulmányozásához a művek, gyűjteményes kötetek utószavain kívül javasoljuk:

A magyar irodalom története 1945-1975 I., II/1., II/2., III/1., III/2. és IV. kötetének tárgyra vonatkozó fejezeteit

A Kortársaink, az Arcok és vallomások és a Nagy magyar írók sorozat darabjait

Pomogáts Béla: Az újabb magyar irodalom 1945-1981. Budapest, 1982.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Budapest, 1993.

A magyar irodalom története 1945-1975. I. Budapest, 1981.

Balassa Péter: Az esszé meg a hegy in A látvány és a szavak. Budapest, 1987.

Nemes Nagy Ágnes: A Föld emlékei. Budapest, 1986.

Nemes Nagy Ágnes: Látkép gesztenyefával. Budapest, 1987.

Fülöp László: Pilinszky János. Budapest, 1977.

Balassa Péter: Pilinszkyről in A látvány és a szavak. Budapest, 1987.

Bogyay Katalin: In memorian Pilinszky. Budapest, 1990.

Beszélgetések Pilinszky Jánossal. Budapest, 1983. Szerk.: Török Endre.

Pilinszky János összegyűjtött versei. Budapest, 1987.

Bori Imre: Két költő. Újvidék, 1967.

Görömbei András: Nagy László költészete. Budapest, 1993.

Kenyeres Zoltán: Az aranyszín metafizikája (Juhász F.) in A lélek fényűzése. Budapest, 1983.

Kiss Ferenc: A Menyegző in Interferenciák. Budapest, 1984.

Pál György: A magyar irodalom Kárpátalján 1945-1990. Nyíregyháza, 1990.

Görömbei András: Napjaink kisebbségi magyar irodalma. Budapest, 1993.

Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom rövid története. Újvidék, 1982.

Balassa Péter: Passio és állathecc (Mészöly) in A színeváltozás. Budapest, 1982.

Erdődi Edit: Mándy Iván. Budapest, 1992.

Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Pozsony, 1995.

Kónya Judit: Szabó Magda. Budapest, 1977.

Lázár István: Örkény István. Budapest, 1979.

Örkény emlékkönyv. Budapest, 1995.

Kónya Judit: Sarkadi Imre. Budapest, 1971.

Zappe László: Cseres Tibor. Budapest, 1975.

Vasy Géza: Sánta Ferenc. Budapest, 1975.

Galgóczi Erzsébet-emlékkönyv. Budapest, 1993.

Katona Éva: Fejes Endre in Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Budapest, 1968.

Görömbei András: Sütő András. Budapest, 1986.

Balassa Péter: A részvét grimaszai (Örkény) in A színeváltozás. Budapest, 1982.

Földes Anna: Örkény-színház. Budapest, 1985.

Örkény-emlékkönyv. Budapest, 1995.

Balassa Péter: A szöveg mint remény in i.m.

Görömbei András: Századunk kihívásai – a magyar irodalom válaszai. In: G.A.: Létértelmezések. 1999.

vagy: Új Horizont, 1998. 1.

Tarján Tamás: A posztmodern próza. A modern dráma. In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és

irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. 2000.

A magyar líra az ezredfordulón. Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor, Tőzsér Árpád,

Bányai János, Szigeti Lajos Sándor, Nyilasy Balázs tanulmányai. Bárka, 2000. 5-6.

Vasy Géza: Tárgyiasság és látomás. Versek, portrék, motívumok napjaink költészetéből. 2000.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. 1993.

Domokos Mátyás: Az “inautentikus” kinyilatkoztatás. In: D.M. Hajnali józanság. 1997.,  Kortárs, 1993.

március.

Papp Endre: Parázs a hamu alatt, Ahol a van, ott a kell c. tanulmányai. In: P. E.: Megállni a

megértésnél? 2001.

Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Szerk.: Görömbei András. 2000.

Vasy Géza: Illyés Gyula évszázada. 1999.

„Nem menekülhetsz.” Tanulmányok Illyés Gyuláról. Szerk.: Domokos Mátyás. 2002.

 

VILÁGIRODALOM

 

 

            Az irodalom kezdetétől a romantikáig

 

            A tantárgy programja:

 

            Az irodalom kezdetei

 

            Az ősműfajok kialakulása: okai, jellemzői, terjesztői. A mezopotámiai költészet – Gilgames eposz. A finn-ugor népek költészete  – a Kalevala, mint „ősforma”. A Biblia (Ószövetség - Újszövetség).

 

 

            Az antik irodalom áttekintése

 

            A görög irodalom és kultúra

Kialakulása. Mítoszok - mitológia, filozófia, képzőművészet stb. A homéroszi eposzok. A görög dráma. Jelentősebb képviselői: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész. A görög színház. Arisztotelész poétikai nézetei. A hellenizmus művészete és kultúrája.

 

            A római irodalom

Kialakulása, szakaszai, fejlődésének áttekintése. Az „aranykor” költészete. Vergilius, Horatius, Ovidius, Catullus, Phaedrus. A széppróza kialakulása. A sztoicizmus. Marcus Aurelius, Seneca filozófiai nézetei.

 

 

            Az antikvitástól a reneszánszig

 

            A korszak áttekintése, jellemzői. A keresztyén filozófia, kultúra és művelődés Ágostontól Szent Tamásig. A Biblia hatása. A középkori embereszmény és világkép. A romantika és a gótika az építészetben és a művészetekben.

 

            Egyházi műfajok. Himnuszok - legendák - egyházi énekek, kódexek stb.

 

            Világi műfajok. A lovagi epika: Roland-ének, Nibelung-ének, Igor-ének. A trubadúr-líra jellemzői, főbb képviselői. A vágáns-ének, pastourelle, gesták, krónikák.

 

            Két korszak határán: Dante. Az Isteni színjáték, mint a középkori embereszmény és világkép szintézise.

 

 

            Az európai reneszánsz

 

            A reneszánsz kialakulása és jellemzői. Társadalmi bázisa, világnézeti alapjai. Embereszménye. Az antikvitás és a reneszánsz kapcsolata. Művészetfelfogása. A huszitizmus hatása. Az európai reneszánsz és humanizmus közös és eltérő sajátosságai. A reformáció: szemléletváltás az európai gondolkodásban. A reneszánsz főbb képviselői a társművészetekben (képzőművészet, zene, építészet).

 

            Az itáliai reneszánsz. Petrarca és a petrarkizmus. Boccaccio, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Machianelli és mások.

 

            A francia reneszánsz. Villon, Ronsard, Rabelais, Montaigne, Navarrai Margit.

 

            A spanyol reneszánsz. Cervantes, Lope de Vega.

 

            Az angol humanista irodalom. Chancer és Shakespeare.

 

            A német és németalföldi irodalom: Luther és Hans Sachs. Erazmus és az erazmisták.

 

            A barokk fogalma, jellemzői. Társadalmi bázisa, elméleti alapjai. A katolicizmus szemléletváltása. Az egyház újjászervezése (ellenreformáció). A tridenti zsinat és a jezsuiták. Egyházi és világi barokk.

 

            Az európai barokk nagy alkotói. Irodalom, képzőművészet, zene, építészet - Tasso és  Milton, Marino és Gongora, Bernini, Rubens, Bach, Maulbertsch és mások. A barokk hanyatló periódusa: a rokokó.

 

 

            A francia klasszicizmus

 

            A klassziczmus fogalma, jellemzői. Kialakulása, társadalmi háttere. A fejedelmi abszolutizmus. Művészetfelfogásának irodalmi és filozófiai gyökerei. Descartes és Pascal. Boileau esztétikai nézetei. Jelentős művészi egyéniségei: Corneille, Racine, Moliere, La-Fontaine, Perrault és mások.

 

 

            A felvilágosodás irodalma

 

            A felvilágosodás társadalmi és filozófiai háttere. A harmadik rend törekvései, az ész tisztelete. A klasszicizmus és a felvilágosodás kölcsönhatása. A „felvilágosult” klasszicizmus. A stílusok, stílusirányzatok együttélése. Viszonya a barokkhoz, a rokokóhoz, a preromantikához, a népiességhez stb. Új műfajok kialakulása.

 

            Az angol felvilágosodás jelentősebb képviselői: Defoe, Swift, Fielding és mások. A robinsonád. A groteszk új formái.

 

            A francia felvilágosodás két szakasza, jellemzői és főbb képviselői: La Sage, Montesquieu, Voltaire,  Rousseau, Diderot, Beaumarchais. Az enciklopédia fogalma, jelentősége. Az enciklopédisták.

 

            A német felvilágosodás jellemzői és főbb képviselői. A Sturm und Drang. Lessing drámái, dramaturgiai elvei. Herder és hatása. Goethe és Schiller életműve.

 

            A felvilágosodás Kelet-Közép-Európában.

 

            Az európai felvilágosodás közös és eltérő vonása.

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

Görög mítoszok

Gilgames

Kalevala

A Bibliából: Genesis I. könyve, egy újszövetségi evangélium

Homérosz: Iliász, Oüdesszeia

Görög lírai szemelvények (Szappho, Anakreón, Alkaiosz, Kallimakhosz)

Szophoklész: Oidiposz-trilógia

Euripidész: Hüppolitosz

Arisztophanész egy komédiája

Arisztotelész: Poétika

Platón: Szókratész védőbeszéde

Vergilius: Aeneis, eclogák

Horatius: 20 óda, egy szatíra, Ars poetica

Ovidius: Átváltozások

Platus és Terentius egy-egy darabja

Augustinus: Vallomások

Tacitus: Agricola

Apuleius: Aranyszamár

Petronius: Satyricon

Dante életrajza.

Dante: Új élet, Isteni színjáték (Pokol)

Petrarca: Daloskönyv

Boccaccio: Dekameron (10 novella)

Michelangelo: 5 szonett

Tasso: Megszabadított Jeruzsálem

Machiavelli: A fejedelem

Villon: Nagy Testamentum

Ronsard 10 verse

Rabelais: Gargantua és Pantagruel

Erasmus: A balgaság dicsérete

Chaucer: Canterbury mesék

Ben Johnson: 1 komédia

Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Makrancos hölgy, Szentivánéji álom, Vihar,

            10 szonett

Milton: Elveszett paradicsom

Cervantes: Don Quijote

Lope de Vega: A hős falu

Corneille: Cid

Racine: Phaedra

Moliere: Fösvény, Tudós nők, Tartuffe, Képzelt beteg

Boileau: Ars poetica

Montesquieu: Perzsa levelek

Voltaire: Candide

Diderot: Az apáca

Rousseau: Emil vagy a nevelésről

Swift: Gulliver utazásai

Fielding: Tom Jones

Lessing: Bölcs Náthán

Goethe: Werther, Faust, Római elégiák

Schiller: Ármány és szerelem, 10 vers

 

 

            Szakirodalom:

 

Falus Róbert: A római irodalom története. Budapest, 1970.

Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története, Budapest, 1964.

Kardos László szerk.: Világirodalom (egyetemi jegyzet)

János István: A középkor himnuszköltészete (egyetemi jegyzet)

 

            A romantika az európai irodalomban

 

            A tantárgy programja:

 

            Az európai társadalom a század első felében.

 

            A romantika

v       Fogalma, kialakulása, szakaszai, művészi jellemzői. Jelentkezése és főbb képviselői a társművészetekben: Gericault, Delacroix, Blake, Goya, Turner, Berlioz, Liszt, Mendelssohn, Csajkovszkij, Bramhs, Schubert, Chopin, Verdi, Wagner és mások.

v       Új műfajok.

v       A műfajok „keveredése”.

 

            Az angolszász romantika

v       Szakaszai és jellemzői. A preromantikusok: Young, Hervey, Burns.

v       A „tavi” költők: Wordsworth, Colridge.

v       A második nemzedék: Byron, Shelly, Keats.

v       Walter Scott, Charles Lamb, Edgar Allan Poe.

 

            A német romantika

v       Csoportjai és jellemzői. Főbb képviselői: Hölderlin.

v       A Schlegel-fivérek, Novalis.

v       A Grimm-testvérek, Brentano, Körner.

v       Kleist, Hoffmann, Heine.

 

            A francia romantika

v       Szakaszai és nemzedékei.

v       Mme de Stael, Chateaubriand.

v       Lamartine, Vigny.

v       Victor Hugo, Musset, Béranger, Sand.

v       Dumas, Nerval.

 

            A közép- és kelet-európai romantika

Jellemzői és főbb képviselői. Az orosz romantikusok: Puskin, Lermontov.

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

Wordsworth és Coleridge jelentősebb költeményei

Walter Scott: Waverley, Ivanhoe

Byron: Don Juan (részletek), jelentősebb költeményei

Shelley és Keats jelentősebb költeményei

Novalis: Himnuszok az éjszakához című ciklusa

E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép

Heine jelentősebb költeményei

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame

Puskin: Anyegin, A kapitány lánya

Edgar Allan Poe: A Mourge utcai kettős gyilkosság, A holló című költeménye és néhány novellája

Musset: A század gyermekének vallomása

 

 

            Szakirodalom:

 

Az ÍRÓK VILÁGA sorozat megfelelő kötetei

Cs. Szabó László: Három költő. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990.

Szobotka Tibor: Shelley. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960.

Szenczi-Szobotka-Katona: Az angol irodalom története. Gondolat, Budapest, 1972.

Halász Előd: A német irodalom története. Budapest, 1987.

Szegedy-Maszák Mihály: Kubla kán és Pickwick úr. Budapest, 1982.

Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században. Budapest, 1970.

Dobossy László: A francia irodalom története (2. kötet). Budapest, 1963.

 

 

 

            A világirodalom a XIX. században

 

            A tantárgy programja:

 

            Tantárgyunk a rendelkezésre álló két félévben a 'hosszú' XIX. század európai irodalmát (vagyis a premodern, történeti periodizációval kb. az 1789 és 1914 közé eső időszakot) követi nyomon. A hallgatóknak elsősorban a század egyik legjellemzőbb műfajáról, a realista regényről és annak változatairól kíván ismereteket nyújtani, felvázolva emellett a század fontosabb szellemi tendenciáit, másrészt a realista regény válsága idején születő modern lírát és a századforduló hangulatát kívánja bemutatni.

            A tantárgy feltételezett tudásanyaga: a romantika korának és irodalmának ismerete.

            Az első periódus tematikája a XIX. századi irodalomban vezető szerepet játszó realista nagyregényt kíséri figyelemmel, annak létrejöttét, az egyes nemzeti irodalmak szerinti változatait, illetve krízisének okait és következményeit vizsgálja.

 

            I. A regény születése, a realista regény előzményei, problémái

Cervantes, Defoe, Fielding

 

            II. A realista regény nagy korszaka Nyugat-Európában

a/ a francia realizmus (Balzac és Stendhal)

b/ az angol realizmus (Dickens és Thackeray)

 

            III. A realista regény krízise; vázlat a premodernről

c/ Flaubert (Zola és a naturalizmus, Maupassant)

d/ Thomas Hardy

e/ Fontane (Storm és Keller)

 

            IV. Az orosz regény

f/ Puskin - Gogol - Lermontov

g/ Turgenyev

h/ Dosztojevszkij

i/ Tolsztoj

 

            A második periódusban az általános cél a XIX. század második felétől a XX. század első évtizedéig terjedő időszak világirodalmának lírai és drámai műnemeiről, illetve az ezekben lejátszódó folyamatokról átfogó kép nyújtása a hallgatóknak. Specifikus célja ismeretek adása a jelölt időszak legfontosabb stílusirányzatairól, az ezekben tükrözött világképről és a kiemelkedő alkotók életművéről. A tantárgynak hozzá kell járulnia mind általános, mind specifikus értelemben a világirodalom történeti folyamataiban való jó tájékozottság kialakításához, a műelemző jártasság fejlesztéséhez.

            A tantárgy feltételezett tudásanyaga: a romantika  és realizmus irodalmának ismerete, tájékozottság a XIX. század epikai műnemének változásában, jelenségeiben.

            A tantárgy fogalma: a parnasszista, szimbolista, impresszionista és szecessziós költői mozgalmak a francia, valamint kisebb részt az angol és a német nyelvű irodalmakban. Az avantgárdnak és korának részletes bemutatása. A jelentős alkotók életművének, legfontosabb alkotásainak értékelése. A modern dráma kialakulása a XIX. és a XX. század fordulóján, s a folyamat főbb képviselői.

 

            I. A történelem mint az emberi viszonyok meghatározója a XIX. században. A XIX. század fogalma, határai. A művészet a XIX. században.

Stílusirányzatok a XIX. század második felében. Az egyes stílusirányzatok közös jellemzői. A líra mint „vezető” műnem a korban.

 

            II. Az előző korszakokhoz mért tagadások és újítások mibenléte. Az aktív romantika költői világképének szembesítése a XIX. század második felének irányzataival. A kontinuitás főbb vonalai a passzív romantikával.

 

            III. A parnasszista költők csoportja. A parnasszizmus világképe és főbb költői elvei. A l'art pour l'art elmélete. A parnasszista költők fontosabb képviselői: Leconte de Lisle, Herédia és Gautier. A kisebb költők. A parnasszizmus hatása a szimbolizmusra.

 

            IV. A szimbolizmus. A szimbólum fogalma az irodalomtörténet különböző korszakaiban. A szimbolizmus és a szimbólum viszonya. A szimbolista költők csoportja. A szimbolizmus és az allegória elhatárolása: a szimbolizmus főbb művészi eszközei.

Charles Baudelaire A romlás virágai című kötetének jelentősége és helye a líratörténetben. Baudelaire költészetének jellemzése, hatása az őt követő nemzedékekre. Válogatás a költő életművéből.

 

            V. Az impresszionizmus világképe és főbb művészi eszközei. Az impresszionizmus a világirodalomban. Az impresszionista költők műveinek elemzései. Paul Verlaine költészetének impresszionista vonásai. Verlaine jelentősége.

 

            VI. Mallarmé poétikai újításai. A század második felének poétikai és világképi alapkérdései Arthur Rimbaud költészetében. Rimbaud költői szintézise. A modern, XX. századi líranyelv és az avantgárd előképei Rimbaud műveiben. Kisebb jelentőségű költők a XIX. század második felének francia lírájában.

 

            VII. Modern lírai törekvések a századvég német nyelvű költészetében: Nietzsche, Stefan Goerge, Hugo von Hoffmannstahl. Rainer Maria Rilke stílusszintézisének jelentősége. A szecesszió az európai kultúrában.

 

            VIII. A nagy francia szimbolisták egy amerikai kortársa: Walt Whitman. Whitman világképe és költői újításai. Az angol nyelvű költészet a századforduló idején (Yeats, Swinburne, Chesterton, Wilde).

 

            IX. A XX. század nyitányának emberi és művészi problémái. Az avantgárd költői mozgalmának fogalma, világképe, stílusirányzatai (expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, konstruktivizmus, kubizmus, szürrealizmus). Apollinaire: az „izmusok” atyja. Apollinaire jelentősége, művészete, világképe.

 

            X. Az avantgárd mozgalmak első hulláma: a futurizmus (Marinetti és Majakovszkij), az expresszionizmus (Becher, Gottfried Benn, Werfel), az imagizmus (Pound, Jeszenyin), a kubizmus (Max Jacob, Reverdy), a dadaizmus (Tzara, Marcel Duschamp).

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

Emily Brontë: Üvöltő szelek

Balzac: A szamárbőr

Stendhal: Vörös és fekete

Dickens: Copperfild Dávid vagy Karácsonyi ének

Thackeray: Hiúság vására

Flaubert: Bovaryné

Thomas Hardy: Egy tiszta nő

Zola: Nana vagy Germinal

Maupassant: A gömböc, novellák

Gogol: A revizor, Holt lelkek, elbeszélések

Lermontov: Korunk hőse

Turgenyev: Apák és fiúk

Dosztojevszkij: A félkegyelmű vagy A Karamazov testvérek

Tolsztoj: Feltámadás vagy Anna Karenina

Csehov: A 6-os számú kórterem, elbeszélések, Sirály, Három nővér

Ibsen: A vadkacsa, Peer Gynt

Leconte de Lisle, Heredia, Gautier néhány fontosabb verse

Baudelaire: A Romlás virágai című kötetének tíz jellemző verse és öt prózai műve (A bolond és a Vénusz-szobor, A rossz üveges, A vén komédiás, Rúgjatok be!, Üssük le a szegényeket!)

Verlaine tíz jellemző költeménye

Mallarmé öt verse

Rimbaud tíz fontos verse és néhány prózai írása (szemelvények a „Színvázlatok”-ból, az Egy évad a pokolban, Egykor és Rossz vér című írásai; A látnok levelei)

Nietzsche, Hofmannstahl, Stefan George néhány verse

Rilke tíz jellemző költeménye

Whitman: Fűszálak című kötetének tíz jellemző verse

Apollinaire tíz jellemző verse

Marinetti, Majakovszkij, Becher, Gottfried Benn, Tzara, Stramm, Trakl, Éluard, Aragon néhány verse

Marinetti: A futurizmus kiáltványa

Burljuk, Krucsonih, Majakovszkij, Hlebnyikov: Pofon ütjük a közízlést

Tristan Tzara dadista kiáltványa

Szürrealista költők nyilatkozataiból (Breton, Aragon)

Jeszenyin, T. S. Eliot, Garcia Lorca néhány költeménye

Strindberg: Julie kisasszony

Pirandello: Hat szerep szerzőt keres

Hauptmann: Takácsok

Gorkij: Éjjeli menedékhely

 

 

            Szakirodalom:

 

Kardos László: Világirodalom a XIX. században (jegyzet). 1980. Kötelező!

Margócsy József: Az irodalom története 1795-ig (jegyzet)

Bakcsi György: Gogol. Budapest, 1982.

Bakcsi György: Dosztojevszkij. Budapest, 1970.

Bakcsi György: Öt orosz regény. Budapest, 1989.

Czine Mihály: Naturalizmus. Budapest, 1967.

Dobossy László: A francia irodalom története (2. kötet). Budapest, 1963.

Szenci Miklós – Szobotka Tibor – Katona Anna: Az angol irodalom története. Budapest, 1972.

Fehér Ferenc: Az antinómiák költője. Budapest, 1972.

Gyergyai Albert: Klasszikusok. Budapest, 1962.

Hajnády Zoltán: Az orosz regény. Budapest, 1991.

Halász Előd: A német irodalom története. Budapest, 1987.

Halász Gábor: Két évforduló (Tolsztoj és Hardy) in: Tiltakozó nemzedék. Budapest, 1981.

Hetesi István: Turgenyev. Budapest, 1990.

Kundera Milan: A regény művészete. Budapest, 1992.

Lukács György: Flaubert, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Zola, Balzac, Stendhal-tanulmányok in:           Világirodalom, Budapest, 1970.

Poszler György: A regény válaszútjai. Budapest, 1980.

Szávai János: Nagy francia regények. Budapest, 1989.

Szegedy-Maszák Mihály: Kubla kán és Pickwick úr. Budapest, 1982.

Török Endre: Lev Tolsztoj - Világtudat és regényforma. Budapest, 1979.

Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században, Budapest, 1970.

Ungvári Tamás: Th. Hardy in Az eltűnt személyiség nyomában. Budapest, 1966.

Vajda György Mihály: Összefüggések. Budapest, 1978.

Váróczi Zsuzsanna: Az irodalom története 1849-1905.

Almási Miklós: Mi lesz velünk Anton Pavlovics? Budapest, 1985.

Brunstein Robert: A lázadás színháza. Budapest, 1982.

Egri Péter: Törésvonalak. Budapest, 1983.

Szondi Peter: A modern dráma  elmélete, Budapest, 1979.

Komlós Aladár: A szimbolizmus. 1965.

Gera György: Baudelaire. Budapest, 1968.

Karátson Endre: Baudelaire ajándéka. 1994.

Zalabai Zsigmond: Szimbólum, allegória, tárgyvers in Z. Zs.: Tűnődés a trópusokon. 1985.

Németh G. Béla: A magyar szimbolizmus kezdeteinek kérdéséhez in IV. B. B.: Mű és személyiség.

            1970.

Szabolcsi Miklós: Világirodalom a 20. században. (A kései realizmus és a késő szimbolizmus;

            Az avantgarde kora című fejezetek) 1987.

Pók Lajos: A szecesszió. 1972.

Hermann Broch: Hofmannstahl és kora. (Szecesszió vagy értékvesztés?) 1988.

Lakits Pál (szerk.): Századvég és avantgarde. 1972.

Réz Pál: Apollinaire világa. 1974.

Ferenczi László: Éluard. 1970.

Szabó György: A futurizmus. 1962.

Koczogh Ákos: A expresszionizmus. 1967.

Bajomi Lázár Endre: A szürrealizmus. 1968.

Szabolcsi Miklós: Jel és kiáltás (Az avantgarde és a neoavantgarde kérdéseihez) 1971.

Bakcsi György: Az orosz századforduló. 1968.

Országh László: Az amerikai irodalom története. 1967.

 

 

 

            Áramlatok és irányzatok a XX. sz. első felének irodalmában

 

            A tantárgy programja:

 

            A kritikai realizmus

Továbbélése, új vonásai. A polgári humanizmus a szépprózában: Anatole France, Romain Rolland, Thomas Mann, Raymont, Nexő. A polgári radikalizmus kritikai képviselői: Roger Martin du Gard, Hemingway, Musil. A plebejus demokrata törekvések változatai és képviselői: Steinbeck, Hasek, Sadoveanu, Krleza.

 

            A (kritikai) realista regény bomlása

A szimbolizmustól a „tudatfolyam” regényig: Kafka, Proust, Joyce.

 

            A programos avantgárd

Főbb irányzatai, társadalmi és történeti háttere. Művészi törekvései. A futurizmus, expresszionizmus, kubizmus, aktivizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus jellemzői és főbb képviselői: Apollinaire, Marinetti, Majakovszkij, Cocteau, Breton, Eliot, Aragon, Eluard, Nezval. Garcia Lorca (népies szürrealizmusa).

 

            A dráma megújítása

Bernard Shaw, Bertold Brecht. Az epikus színház.

 

            A szovjet korszak orosz irodalma

Főbb képviselői: Gorkij, Majakovszkij, Bulgakov, Jeszenyin, Tolsztoj, Solohov.

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

Proust: Az eltűnt idő nyomában I.

Joyce: Ifjúkori önarckép

Kafka: A per és öt elbeszélés

Hemingway: Akiért a harang szól és öt elbeszélés vagy Búcsú a fegyverektől

G. B. Shaw: Szent Johanna és egy szabadon választott színmű

Sadoveanu: A balta

Reymont: Parasztok

Solohov: Emberi sors

Brecht: Galilei élete, Kurázsi mama és gyermekei, 10 lírai mű

Aragon, Eluard, Majakovszkij, Mandelstam lírai művei

Krleza: egy szabadon választott színmű

Bulgakov: Mester és Margarita

 

 

            Szakirodalom:

 

Kristó Nagy István: A világirodalom története. 1993.

Bajomi Lázár Endre: A szürrealizmus. 1968.

Koczogh Ákos: Az expresszionizmus. 1967.

De Miceheli: Az avantgárdizmus. 1965.

Szabó György: A futurizmus. 1967.

Szabolcsi Miklós: A neoavangárd. 1981.

Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században 1987.

 

 

 

            Áramlatok a XX. sz. második felének irodalmában

 

            A tantárgy programja:

 

            A hagyományos realista próza

Továbbélése és megújítása. Andric, Jerzy Andrejewski, Minac, Hrabal, Böll, Semprun, Capote.

 

 

            Az olasz neorealizmus

Moravia, Pratolini.

 

            Az egzisztencializmus

Filozófiai gyökerei, társadalmi, történeti háttere. Főbb képviselői: Camus, Sartre.

 

            A modern dráma

Változatai és főbb képviselői: Miller, Beckett, Dürrenmatt, Ionesco.

 

            A „dühös” fiatalok

A beat nemzedék: Osborne, Ginsberg.

 

            A latin-amerikai líra és széppróza

Jelentősebb alakjai: Neruda, Marquez, Asturias.

 

            Az orosz (szovjet) „új hullám”

Szolzsenyicin, Voznyeszenszkij, Nabigin, Ajtmatov, Jevtusenko, Sesztalov.

 

 

            Kötelező olvasmányok:

 

Umberto Eco: A rózsa neve vagy A Foucault-inga

Ionesco: A kopasz énekesnő

Beckett: Godotra várva

Albee: Nem félünk a farkastól

T. Williams: A vágy villamosa

Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása

Kerouac: Úton

Sarraute: Gyerekkor

Camus: A közöny

Sartre: Zárt tárgyalás

Faulkner: Vadpálmák

Salinger: Zabhegyező

Böll: Egy bohóc nézetei

Moravia: A közönyösök

Updike: A kentaur

Marquez: Száz év magány

Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap

Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó

Nagibin, Suksin öt-öt elbeszélése

 

 

            Szakirodalom:

 

Francia irodalom a XX. században. Szerk.: Köpeczi Béla. Gondolat Kiadó, 1974.

Richard Ruland – Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Corvina Kiadó, 1997.

Az amerikai irodalom a XX. században. Szerk.: Kardos László – Sükösd Mihály. Gondolat Kiadó, 1965.

Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994.

A német irodalom a XX. században. Szerk.: Vajda György Mihály. Gondolat Kiadó, 1966.

Kovács Árpád – Nagy István: A szótól a szövegig és tovább. Argumentum Kiadó, 1999.

Szenczi Miklós – Szobotka Tibor – Katona Anna: Az angol irodalom története. Gondolat Kiadó, 1972.

Halász Előd: A német irodalom története. Gondolat Kiadó, 1971.

Kovács Endre: A lengyel irodalom története. Gondolat Kiadó, 1960.

Szalatnai Rezső: A cseh irodalom története. Gondolat Kiadó, 1964.

Milosevic, Petar: A szerb irodalom története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998.

Lőkös István: A horvát irodalom története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1996.

Báti László – Kristó Nagy István: Az angol irodalom a huszadik században. Gondolat Kiadó, 1970.

Huszonöt fontos angol regény. Szerk.: Kada Júlia. Maecenas – Lord Kiadó, 1996.

Huszonöt fontos francia regény. Szerk.: Karafiáth Judit. Maecenas – Lord Kiadó, 1996

Huszonöt fontos német regény. Szerk.: Ambrus Éva. Maecenas – Lord Kiadó, 1996.

Huszonöt fontos orosz regény. Szerk.: Hetényi Zsuzsa. Maecenas – Lord Kiadó, 1996.

Fried István: Utak és tévutak Közép-Kelet-Európa irodalmaiban. Magvető Kiadó, 1989.

Nicolae Balota: Abszurd irodalom. Gondolat Kiadó, 1979.

Mész Lászlóné: Drámaértelmezések. Tankönyvkiadó. Budapest, 1984

Gspann Veronika: Edward Albee drámái. Akadémiai Kiadó, 1992.

Hima Gabriella: Szövegek párbeszéde. Széphalom Könyvműhely, 1994.

Kulin Katalin: Mítosz és valóság . Akadémiai Kiadó, 1980.

Fekete Zsuzsanna: Camus mitológiájának első lépései. Felsőmagyarország Kiadó, 1994.

Nagy Géza: Az egyedi egyetemes (Jean-Paul Sartre). Akadémiai Kiadó, 1980.

Vajda György Mihály: A XX. századi irodalom kronológiája 1901-1980. Jateprint Kiadó, 1991.

 

                                      AZ IRODALOM TANÍTÁS MÓDSZERTANA

 

 

            A tantárgy programja:

 

            A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: a hallgatók ismerjék meg, sajátítsák el az irodalom oktatásának tantárgypedagógiai alapelveit, az irodalmi nevelés korszerű módszereit, legyenek képesek a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva a műelemzés és műértés korszerű módszereinek alkotó alkalmazására; a korszerű tanítási eljárások hatékony alkalmazásával neveljék ifjúságunkat az olvasás szeretetére, nemzeti hagyományaink megbecsülésére.   

Ø      Az irodalomtanítás, mint esztétikai nevelés; fő feladatai: az irodalom értésére, megközelítésére, önálló olvasásra és könyvtárhasználatra nevelés; az irodalomértéshez szükséges képességek, esztétikai gondolkodás kialakítása. A félévi program ismertetése.

Ø      Az általános iskolai irodalom tankönyvek felépítése, a tananyag feldolgozásának módjai.

Ø      Ismerkedés a tantervvel (alternatív tanterv). A dokumentum felépítése; a követelmények rendszere.

Ø      Az irodalom tanítását segítő egyéb eszközök (nyomtatott információhordozók, auditív és audiovizuális taneszközök).

Ø      Az irodalmi művek befogadásának előkészítése.

Ø      Az irodalmi művek bemutatása; felkészülés a bemutató olvasásra, célkitűzés megfogalmazása.

Ø      Az epikai alkotások elemzése.

Ø      A drámai művek elemzése.

Ø      A lírai művek elemzése.

Ø      Csoportos hospitálás a gyakorlóiskolában, a látott óra elemzése, megbeszélése.

Ø      Mikrotanítások, kiválasztott művek, műrészletek bemutatása.

Ø      Munkaformák az általános iskolai irodalomórán.

Ø      A szemléltetés szerepe és lehetőségei.

Ø      A tanulók alapkészségeinek fejlesztése az irodalomórán.

Ø      A módszertani folyóiratokban (és máshol) megjelent műelemzések, műértelmezések felhasználása a tanítási gyakorlatban.

Ø      Az órán kívüli irodalmi nevelés lehetőségei.

Ø      A könyvhasználat, a folyóirat-olvasás szerepe az olvasóvá nevelésben.

Ø      A tanulók tudásának ellenőrzésére szolgáló módszerek.

 

 

            Szakirodalom:

 

Vörös József: Az irodalom tanítása az általános iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.

Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

Az irodalomtanítás gyakorlata. Szerk.: Sipos Lajos. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Metzger János: Egy téma, tizenöt óra. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.

Fried István: Verstárgyalás az általános iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.

Benkes-Boda-Honffy: Változatok az irodalomórára. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.

Kiss Gáborné: Versközelben. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Mész Lászlóné: Hét komédia. OPI kiadvány, 1985.

Irodalomtanítás I-II. Szerk.: Sipos Lajos. Budapest, 1994.

Horváth Gedeonné: Csoportmunka az általános iskolai irodalomórán. Tankönyvkiadó, 1973.

Horváth Gedeonné: Sokoldalú szemléltetés az általános iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.

Hoffmann Ottó: Útkeresés a fogalmazástanításban. Tankönyvkiadó, 1983.

A folyamatosan megjelenő alternatív tankönyvcsaládok, folyóiratok, pl.: Magyartanítás,

            Irodalomismeret, Iskolakultúra, Módszertani Közlemények