Kérdőív összesítés

A kiküldött 150 kérdőívet (Szabolcs- Szatmár- Bereg megyén belül) 98 intézmény küldte vissza. Ebből 80 vett már részt a Képzési és Továbbképzési Intézet valamelyik továbbképzésén, 18 pedig, mint továbbképzésekkel kapcsolatos igényét jutatta el hozzánk a kitöltött kérdőíveken.

A Képzési és Továbbképzési Intézet által szervezett továbbképzésben résztvevők közül mindössze két intézmény jelölte meg, hogy részt vett más helyszínen (Debreceni Egyetem) lebonyolított képzésben. A többi megkérdezett iskola a kérdőíven ezt a rovatot üresen hagyta.

Pozitívan értékelték a válaszadók az intézet által közvetlenül nyújtott szolgáltatásokat, mint a tájékoztatást (90%) ; szervezést (86%) .A továbbképzés résztvevőinek többsége (78%) a képzések helyszínével is elégedett volt. A megkérdezettek 22%- ának elégedetlensége valószínűleg abból adódik, hogy a Nyíregyházi Főiskolán a hallgatói létszám évek óta meghaladja a tízezret, s a csoportok elhelyezése az utóbbi időben egyre nehezebbé vált. Reményeink szerint ez a probléma jelentősen enyhülni fog a főiskolán folyamatban lévő beruházás megvalósulása után, amikor az oktatási épületek területe mintegy kétszeresére nő majd.

A továbbképzéseken résztvevők elégedettség leginkább az oktatók szakmai felkészültségét illetően nyilvánult meg (96%). Ezzel összefüggésben a kapott ismeretanyag is kedvező elbírálásba részesült (92%). Kétségtelen, hogy a Nyíregyházi Főiskolán alapított valamennyi pedagógus- továbbképzési program felelőse a téma elismert szaktekintélyei közül kerül ki.

A válaszadók 29%-a kifogásolta az elmélet gyakorlat arányát. A kérdőív értékelése során arra is fény derült, hogy a pedagógusok többsége (78%) az elméleti és gyakorlati jellegű foglalkozások egyenlő arányú elosztását részesítené előnyben. A kérdőívben felajánlott többi lehetőség messze elmarad ettől.

A kérdőívek feldolgozásának további szakaszában figyelembe vettük azoknak az intézményeknek a kitöltött űrlapjait is, akik még nem vettek részt a Képzési és Továbbképzési Intézet által szervezett képzésekben.

A válaszadó pedagógusok szakmai fejlődés, a továbblépés eszközét látják továbbképzéseken és a pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzéseken való részvételben (54%- 54%). Ugyanakkor célravezető megoldásnak tekintik újabb egyetemi, főiskolai diploma megszerzését (45%). A kiegészítő egyetemi szintű képzések iránti igény még elmarad az előbbi lehetőségek mögött (20%).

A továbbképzések témaválasztásával kapcsolatos igény egyértelműen a tanulási zavarok, prevenció témakör mellett tette le a voksot. A Képzési és Továbbképzési Intézet ebben a témakörben 90 órás pedagógus- továbbképzési programmal, illetve 360 órás, 120 kredites pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzéssel rendelkezik. A válaszadók 67%- a szívesen venne részt a közeljövőben ilyen jellegű tanfolyamokon.

Érdeklődés mutatkozik módszertani, nevelési, szaktantárgyi témákhoz kapcsolódó továbbképzések iránt, érdekes azonban, hogy a válaszadók nem tartják fontosnak természetismerettel, egészségneveléssel, mentálhigiéniával foglalkozó kurzusokat.

A kérdőív által felkínált témalehetőségek mellett igény fogalmazódott meg az angol nyelv, logopédia, fejlesztő pedagógia, gyógypedagógia, zenei témákhoz kapcsolódó továbbképzések indítására – a Képzési és Továbbképzési Intézet ezeken a területeken is rendelkezik akkreditált programokkal. Ezen vizsgálat tapasztalata alapján a 2003/2004. Tanévben meghirdetjük ezeket a kurzusokat.

A kurzusok esetében ideálisnak óraszámnak a 60 órát tekinthetjük, ha a lehetőségek közötti választást nézzük. A kérdőív kitöltők 48%- a venne részt szívesen ilyen óraszámban tartott kurzusokon. Bár érdeklődés mutatkozik a 30 és 120 órás képzésekre is, de ezekre jóval kisebb az igény. Még kevesebben tartják elképzelhető lehetőségnek az egész tanári kar számára megrendezett továbbképzéseket (17%).

Látszólag nehezen megoldható, hogy minden igényt kielégítő szolgáltatást nyújtsunk akkor, amikor a megkérdezett intézmények csaknem egyenlő arányban elképzelhetőnek tartanák a havi (48%) illetve heti (43%) egy- két alkalommal megrendezésre kerülő konzultációkat. Ugyanez a probléma merülhet fel, ha az előadások időpontját tekintjük. A válaszadók szívesen vennék a hétköznap délutánonként (57%) illetve hétvégén délelőtt (56%) tartott előadásokat.

A válaszokból kiderül, hogy a továbbképzéseken való részvételről a képzésben részt venni kívánó pedagógus (48%) és az intézmény vezetése (42%) közösen dönt. Természetesen az intézmény vezetőjének (25%) és a tanári karnak (31%) a befolyása sem elhanyagolandó. A válaszok alapján a döntésben a legkisebb szerepet (2%) az intézményvezető helyettesek játsszák.

A felmérés eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy a továbbképzésekre való jelentkezés leggyakoribb akadályozó tényezője az intézmények gazdasági helyzete (70%). További fellépő okként kell megemlítenünk azt a tényt, hogy a pedagógusok már teljesítették továbbképzési kötelezettségeiket (31%). A válaszadók nem tartják a továbbképzéseken való részvétel akadályának a tanári karok életkorának korösszetételét, valamint megfelelő információval rendelkeznek a képzésekről.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik válaszadásukkal segítették munkánkat!

Nyíregyháza, 2003