AZ IGÉK

Cselekvést, történést, állapot-, létezésfogalmat kifejező szók, amelyek megmutatják a cselekvő számát, személyét (igei személyragokkal), kifejezik a cselekvés módját, idejét (mód- és időjelekkel), és utalnak a határozott tárgyra is (igei személyragokkal).

Az ige jelentése és morfológiai felépítése képessé teszi arra, hogy önmagában is betöltse az állítmány szerepét. Az ige megszervezi a mondat alapstruktúráját (szintaktikai és szemantikai bővítményeivel együtt).

1. Az igék jelentéstani szempontból való csoportosítása, nagyon bonyolult, ugyanaz az ige jelölhet egyszer cselekvést, másszor történést vagy állapotot.

Jelölhetnek pl.

cselekvésfogalmat (a cselekvés a cselekvő alany szándékos közreműködésével, akaratlagosan megy végbe), pl.: ad, olvas, nyargal, ír

történésfogalmat (a cselekvés a cselekvő alanyon annak szándékos közreműködése nélkül megy végbe!), pl.: hull, zuhan, dereng (a szövegkörnyezet azonban fontos!!!). (vö. mediális igék)

DE:      Az asszony sértődötten kifordult a szobából. — cselekvést jelentő, aktív

Kifordult az esernyőm a széltől. — történést jelentő, mediális

uí.:       A gyerek órákig készül másnapra. — cselekvést jelentő, aktív

Az ebéd órákig készül. — történést jelentő, mediális

Köhög, hogy észrevegyék.

Köhög a füsttől.

            A gazda disznót hizlal.

            A csokoládé hizlal.

állapotfogalmat pl.: alszik, betegeskedik, él (vö. mediális igék)

létezésfogalmat pl.: van, nincs

(Számos kisebb szemantikai kategóriát is elkülöníthetünk: pl. mozgást kifejező igék — fut, pörög, közeledik —, érzékelést kifejezők — hall, lát —, állapotváltozást kifejezők — fagy, fehéredik — stb.)

A fentiek miatt ezt a szempontot csak más szempontok figyelembevételével együtt elemezhetjük.

2. Igenemek

[elsősorban morfológiai felépítésük (képzőik, igekötőik), mondatbeli bővítményeik, vonzataik, ill. tartalmi–fogalmi jelentésük alapján]

a)

igenem	AKTÍV	MEDIÁLIS (KÖZÉP)	PASSZÍV
alaki felépítés
tőszó	ír, beszél, megy	fagy, leng, dörög, van	–––
képzett szó	fűrészel, integet, fordít, vizsgálódik	fehéredik, születik, szédül	adatik, foglaltatik
igekötős, összetett szó	megszámol, fúr–farag	megörül, csillog–villog

aktív ige: olyan tevékenységet fejez ki, amely függ az igealany akaratától, szándékos, többé-kevésbé tudatos közreműködésétől. Általában az alanyból indul ki a cselekvés.

mediális ige (közép ige): olyan történést, állapotot, állapotváltozást vagy képességet fejez ki, amely független az igealany akaratától, szándékától, tevékeny közreműködésétől. A mediális ige alanya tehát olyan személy vagy dolog, amellyel történik valami, amely elvisel, átél valamilyen állapotváltozást, ill. valamilyen állapotban van. Az állapotváltozás külső vagy belső hatás eredménye. Ide sorolhatjuk a létigéket is. Nincs kizárólagos grammatikai jelölőjük, de a névszóból képzett igéknek tipikus képzői vannak: -ul/-ül; -odik/-edik/-ödik; -ít stb.)

Alanytalan igék is tartozhatnak ebbe az igenembe (pl. alkonyodik, sötétedik, villámlik). A fakultatív alanyú igék is középigék (esik, dörög). A mediális igék jellegzetesen tárgyatlanok, de ritkább esetben lehetnek tárgyasak is (pl. álmodik, kap). A mediális ige tipikus bővítménye az okhatározó (leég a naptól, növekszik a melegben). Felszólító módban óhajtást fejeznek ki (Intéződjék már el ez a dolog!)

passzív ige: olyan tevékenységet, cselekvést fejez ki, amely mástól indul ki, de amelyet az igealany mintegy elvisel, eltűr, elszenved. (Mindig képzett: -atik/-etik, -tatik/-tetik. Ikes ragozású. Cselekvője eszközlő határozó formájában tehető ki. (A vers (a költő által) olvastatik fel.)

A passzív szemléletű mondatszerkesztéssel szemben a magyarban ma igen erősen az aktív szemléletű dominál. A passzív igealakok hiányát az ún. terpeszkedő kifejezések (pl. bemutatásra kerül), és a visszaható eredetű –ódik/-ődik képzős származékok (a fény visszaverődik) csökkentik. Ez utóbbi az igefajták közötti átmenetiséget mutatja (visszaható, de szenvedő jelentésárnyalatú: a korábbi nyelvtanokban: álvisszaható).

Az igenemek egymásba játszanak, nem válnak mindig el élesen.

Pl.        segít az elkülönítésben az élő–élettelen kategória:

Fütyül az ember. aktív

Fütyül a szél. (mediális)  (+ az 1. oldal példái)

tárggyal bővíthető vagy nem bővíthető

Az elnökség ülést tartott.( tárgyas, aktív ige)

A gyűlés sokáig tartott. (tárgyatlan, mediális ige)

vonzatosság hiánya

Az ülés elhúzódott. (mediális, nincs vonzata)

Kati elhúzódott Feritől. (aktív, vonzatos)

leíró és történeti szempont

éltet, robbant, hullajt, növeszt (eredetileg műveltető képzős alakok, elhomályosult → aktív, cselekvő igék

képzős alakok szembenállása

borít-borul, ferdít-ferdül, pirosít-pirosodik

b) Az aktív ige fajtái → igefajok

AKTÍV IGE
igefajta	cselekvő		műveltető	kölcsönös	visszaható
felépítése	intranzitív (tárgyatlan)	tranzitív (tárgyas)
tőszó	fut, úszik	horgol, ad, emel	–––	illik, küzd	––––
képzett szó	járkál, foglalkozik	helyez, hízlal, mosdat	éltet, írat	verekszik, tegeződik	mosakodik, ígérkezik
igekötős szó	kirohan	megért	megfőzet	megbarátkozik	elrejtőzik

cselekvő ige: a cselekvést az igealany végzi, lehet tárgyas és tárgyatlan ige (l. lentebb)

műveltető ige: az igealany a cselekvést nem maga végzi, hanem mással végezteti. Mindig képzett ige (-at/-et; -tat/-tet). Tárgyas.

kölcsönös ige: az alanyból kiinduló cselekvés önmagára és másra is irányul, kölcsönösen. Általában visszaható képzős, vonzatként megjelenhet a kölcsönös névmás (birkóznak egymással; kibékülnek egymással).

visszaható ige: az alanyból kiinduló cselekvés vissza is hat az alanyra. Jellemzője a visszaható képző (-kodik/-kedik/-ködik; -kozik/-kezik/-közik stb.) Mindig tárgyatlan. A valódi visszaható ige átalakítható cselekvő ige és visszaható névmás kapcsolatává.

törülközik → törli magát; borotválkozik → borotválja magát stb.

Leíró szempontból a műveltető, visszaható képzővel ellátott igealakok besorolása nem könnyű:

            pl.        felbátorít → alakilag műveltető, de már inkább cselekvő

gúnyolódik → visszaható képző, de már cselekvő

bánkódik → visszaható képzős, de mediális

becsukódik → visszaható képzős, de a passzívhoz áll közel

(Vö.: a Grammatikai gyakorlókönyv megfelelő gyakorlatai) 

c) a mediális igék igefajai

igefajta	Mediokatív (mediális-cselekvő)	MEDIÁLIS	Mediopasszív (mediális-szenvedő)
felépítése
tőszó	dobog, ketyeg, süt (a nap)	fő, nő, tűnik, esik, dereng, zuhan
képzett szó		fénylik, kéklik, sötétedik, tágul, gyarapodik, vívódik	záródik, bolyhozódik
igekötős szó	megszólal (a rádió)	leég, megépül	becsukódik, elintéződik

mediokatív (mediális-cselekvő): élőlények, élettelen dolgok szokásos tevékenységét jelölik: pl. a szív dobog, a rádió szól

mediopasszív (mediális-szenvedő): elsősorban –ódik/-ődik képzős igék, amelyeknek cselekvője rejtve van jelen, főleg határozó formájában: pl. a ruha bolyhozódik (a mosástól); az ajtó becsapódik (a széltől)

(a visszaható igéktől abban különböznek, hogy a cselekvés nem az alanytól indul ki!)

d) igefajta a ható ige is: a cselekvés, történés-állapot lehetőségét fejezi ki. Képzője a –hat/

-het. Minden igenemből, igefajból képezhetjük.

(Vö.: A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest, 2004.)

3. A tranzitivitás szempontja (a tárgyi és a határozói vonzat szempontja)

— tárgyas: tranzitív, átható; olyan cselekvést fejez ki, amely nyelvtani tárgyra irányul vagy           irányulhat

                   pl.: lát vkit, vmit; olvas, hív, néz, kér

                   Ragozása: alanyi és tárgyas is lehet.

— tárgyatlan: intranzitív, át nem ható

                   olyan cselevést fejez ki, amely nem irányul másra, legfeljebb az alanyra

                   pl. remeg, alszik, mosakodik stb.

                   Csak alanyi ragozása van!

Összefüggése az igefajokkal:

              cselekvő ige: tárgyas vagy tárgyatlan

                                    (olvas)           (megy)

              műveltető ige: mindig tárgyas

              visszaható ige: mindig tárgyatlan

              kölcsönös ige: mindig tárgyatlan

              szenvedő ige: mindig tárgyatlan

              mediális: tárgyatlan (ritkán: tárgyas)

(Az ige kifelé irányulást is kifejezhet: vonzatok, pl.: törekszik vmire, bízik vkiben, gyönyörködik vmiben stb.

Az újabb felosztásban az ige tranzitív vagy intranzitív attól függően, hogy a cselekvés ráirányul-e vmely személyre, dologra vagy sem. A tranzitív ige a tárgyi vonzat mellett határozói vonzattal is bírhat.

DE: tárgyas ige tárgyatlanul is használható:

              pl.: Pista mindkét szemével jól lát. (egy általános tárgyat „szív” magába = mindent)

Pista jól keres. (konkrét, meghatározott tárgy tapad hozzá)

A bolt este nyolckor zár. (az ige eredeti tárgya az alany helyébe lépett)

Tárgyatlan ige tárgyassá válhat:

— bizonyos állandósult kifejezésekben, szókapcsolatokban:

              pl.: Táncot jár.

Hősi halált hal.

                   Szép életet élt.

— az igekötő tárgyassá teheti az igét:

              pl.: Úszik.   DE: Átússza a Dunát.

Mászik.  DE: Megmássza a hegyet.

4. Az igeminőség szempontja (az akcióminőség és az aspektus egymástól nehezen elválasztható szempontja szerint)

— akcióminőség (igejelleg)

hagyományosan: a cselekvés lefolyásának módja szerint

tartós–huzamos: — folyamatos, pl.: olvas, zúg, áll

— gyakorító (lsd. gyakorító képzők), pl.: lépeget,                             bukdácsol

mozzanatos:        — egy pillanatig tartó, pl.: villan, koppan

— egyszeri befejezett, pl.: lefúj, megzavar

— kezdő, pl.: felkel, megperdül (igekötők, képzők)

Újabb felosztásban: az ige aspektuális értékének morfológiai vagy morfológiai jellegű eszközökkel, képzőkkel és igekötőkkel történő megváltoztatása (mindig két, morfémaszerkezetében különböző ige viszonylatában ragadható meg).

pl.:    — kezdés (tud ® megtud)

— mozzanatosság, pillanatnyiság (zörget ® megzörget)

— eredményesség (olvas ® elolvas)

— gyakoriság (ölel ® ölelget)

— kicsinyítés (eszik ® eszeget)

— igeszemlélet (igeaspektus): Az igék grammatikai jelentésének része az a tartalom, amellyel meghatározzák, illetve befolyásolják a mondat belső időszerkezetét, a mondatban megjelölt esemény időviszonyait.

A cselekvés, történés stb. folyamatos vagy befejezett volta:

— befejezett ige (a cselekvés eléri célját, vagy időben korlátozottan megy végbe, eredménnyel járó, végpontot jelölő, pillanatnyiságot jelölő igék):

pl.: megír, elolvas, hazajön

— folyamatos ige (a cselekvés nem éri el a célját, vagy időben korlátozás nélkül meg végbe, pl. állapotot, állapotváltozást kifejezők, létezést, birtoklást kifejezők stb.).

     pl.: vásárol, tervez, ír, olvas, virágzik, előfordul

Elsősorban az igekötő jelöli.

Vö. pl. Wacha Balázs: az igeaspektusról. MNY. LXXII. (1976) 59–69.