A személyes névmások határozós esetei
A nyelvtörténet folyamán a személyes névmások határozós esetei szuppletivizmussal, alakkiegészüléssel jöttek létre. Az így keletkezett szóalakokat a személyes névmás kiegészült alakjainak tekinthetjük (korábbi nyelvtanok személyragos határozószóknak is nevezték őket, kialakulásuk folyamatát pedig – tévesen – határozószói személyragozásnak).
A személyes névmás határozós eseteinek kialakulása:
a) ragmorféma (tőként viselkedve) + eredetét tekintve birtokos személyrag/jel tömbösödése
pl.: vel + em, nál + atok, ért+ ed stb.
b) névutó + eredetét tekintve birtokos személyrag/jel
pl.: után + am, fölött + ünk, kívül + ük stb.
Számnevek és névmások személyjelezése
Laczkó Krisztina: Gondolatok személyjeles számneveinkről és névmásainkról
(In: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Hajdú Mihály–Kiss Jenő. Bp., 1991. 399–403.)
Bizonyos számnevek és némelyik névmás felvehet személyjeleket
→ személynévmásszerű jelentést, személyes névmási mellékértelmet mutatnak
Pl.: hármótok számára
melyikőtök segítene?
Kérdések: 1. Melyek azok a számnevek és névmások, amelyek előfordulhatnak személyjeles formában?
2. Valóban kereszteződő szófajúságúak-e?
3. Jogos-e az az igény, hogy a leíró nyelvtanban külön is tárgyaljuk ezeket az alakokat, s ha igen, hol?
1.
kettőjük barátsága
ötünket ő nevelt fel
sokunknak nem felel meg az időpont
Hányatok számára veszitek?
Mindnyájunknak szüksége van rá.
az -ik végű névmások
Melyikőnk nevetségesebb?
Az egyikünk tenyere …
A paradigmasorban előforduló jeleket el kell különíteni a birtokos személyjelektől – funkcióban is mások
Pl.: Fogyaszd el a mi háromunkat is!
a három almánkat
mennyiségjelzős szerkezet redukciója
vagy:
Hármukat hívtak meg.
Esetleg személynévmási jeleknek nevezhetnénk őket, ezek feladata ugyanis, hogy az adott szóalakot felruháznák a személy jelentésével.
2. Nem könnyű kérdés.
Nem tiszta szófajiságú szavak.
De nem egyenlő mértékben mutatják az egyes érintett szófajok tulajdonságait, ugyanakkor a személyes névmások felől inkább az átmenetiség felé közelítenek, hiszen nem tudjuk őket elválasztani a számnevektől és az egyéb névmásoktól.
3. Külön kell foglalkozni ezzel a problémával a szófajtanban: a megfelelő helyeken részletesebben pedig a névszók toldalékolásánál a névszói személyjelezés fejezetében.