BA záróvizsga témakörök

A záróvizsga célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának komplex módon történő számonkérése.

A záróvizsga módja: szóbeli vizsga

A záróvizsga ideje: a szakmai kreditek megszerzését követően, a szakdolgozat benyújtása után

Vizsgabizottság: a szakdiszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató

A záróvizsga tartalma, témakörei:

I. IRODALOM

1. Az irodalomtudomány alapkérdései

Az irodalmi intézményrendszer. Az irodalmi műalkotás lételmélete. Az értelmezés és értékközvetítés tevékenységformái, metódusai: irodalomesztétika, irodalomelmélet, irodalomtörténet, textológia, filológia és egyéb tudományterületek mibenléte és használata az irodalmi műalkotás megértésében... Az irodalomkritika, az irodalmi interpretáció irányai és módozatai. Az irodalmi közlés szövegtípusai, műfaji keretei.

2. Az irodalom elmélete

Az irodalom a művészetek rendszerében. Az irodalmi műalkotás, mint az esztétika vizsgálódásának tárgya. Az irodalomelmélet irányzatai. A jelelmélet, a lélektan és a társadalomtudományok irodalomtudománnyal érintkező felületei. Az irodalmi művek befogadásához és interpretációjához szükséges ismeretek, eljárások és technikák. Régi és az új retorikák, műfaji és stiláris kutatások.

3. Az irodalom a kultúra rendszerében

Az általános mítoszelmélet, etnográfia, folklór irodalommal érintkező területei. Az irodalmi folyamatban érvényesülő eszmetörténeti hatások előadása, tudatosítása, különös tekintettel az európai és magyar irodalomra. A főbb filozófiai áramlatok hatása a művelődési folyamatra (sztoicizmus, skolasztika, reneszánsz újplatonizmus, felvilágosodás korabeli eszmeáramlatok, modern világképi alternatívák stb.), valamint ezeknek poétikai és esztétikai konzekvenciái. Utánzás, imitáció, epigonizmus. Az olvasás társadalmi és kulturális jelensége. Irodalomszociológiai regiszterek.

4. A magyar irodalom története

A „literatura-fogalom” a régiségben. Az orális epika problémái. A magyar középkor latin nyelvű világi irodalma. A magyar középkor latin nyelvű egyházi irodalma. A magyar nyelvű egyházi irodalom kezdetei. A humanizmus kezdetei Magyarországon. Szellemi áramlatok a reneszánszban. A jagello-kori humanizmus. A reformáció korának irodalma. A barokk, mint stílusirányzat és világkép. A magyarországi barokk jelentősebb képviselői. A magyar puritánus mozgalom. Az erdélyi emlékirat-irodalom. A kuruc költészet. A XVIII. századi iskoladrámák és a liturgikus színjátszás. A magyarországi rokokó irodalom.

A felvilágosodás és magyarországi programja (elnevezése, fogalma, stílusmodelljei, tudományágai és tudósai, vonulatai, eszméi). A felvilágosodás korának magyar irodalmi viszonyai (irodalmi-, színházi-, iskolai-, vallási központok és stíluseszmények, szalonok és folyóiratok). A magyarországi klasszicizmus esztétikai programja és jeles képviselői. A magyarországi színjátszás kibontakozása. Érzékenység és szentimentalizmus. Rokokó és népiesség XVIII. századi irodalmunkban. Irodalmi élet a reformkorban (szalonok és társaskörök; folyóiratok és stíluseszményeik; almanachok és az almanach-líra; a Pesti Hírlap és az irányköltészet).

A romantika és magyarországi jellegzetességei (elnevezése; fogalma; eszméi; stílusjegyei). Műfaji törekvések a romantika korában.

A 19. század második felének irodalma. A korszak általános jellemzése. Társadalmi és politikai viszonyok. A polgárosodás kibontakozása és térhódítása a kiegyezés után. Főbb irányzatok és törekvések a korszak irodalmában (népnemzeti, nemesi-liberális irányzat), lírai útkeresések. A századvég novellisztikája és regényirodalma. A Nyugat nagy nemzedéke. magyar szellemi és kulturális élet társadalmi háttere. A két háború közötti korszak eszmei és művészeti tendenciái. A szellemi és az irodalmi élet megosztottsága, sokfélesége. A magyar avantgárd, az új mitologizmus, nemzeti konzervativizmus, kései romantika, a népi írói mozgalom, az új klasszicizmus, a Nyugat nemzedékeinek együttélése. A kisebbségi magyar irodalmak kialakulása, fejlődése, értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői.

A magyar irodalom új jelenségei és problémái a háború utáni évtizedekben, az 1970-es évekig. A korszak történeti és esztétikai jellemzése. Történelmi és társadalmi háttér. A háborús vereség és következményei. Az irodalmi élet újra indulása. Folytonosság és útkeresés. Áramlatok, irányzatok, folyóiratok. A Nyugat második és harmadik nemzedéke. A korszak írói csoportosulásai, az irodalmi élet problémái.. A kortárs magyar irodalom. A magyar irodalom új jelenségeinek áttekintése az 1970-es évek elejétől napjainkig. Szemléletváltás és poétikai átrendeződés az 1960-70-es évek fordulójától. Új költői és szépírói formanyelv kiküzdése, betagozódás az európai irodalom áramlataiba. Újabb költői és elbeszélő nemzedékek jelentkezése. Egyes kiemelkedőnek látszó alkotók, művek jellemzése és elemzése a lírában, az epikában és a drámában.

5. A világirodalom története

Az ősműfajok kialakulása: okai, jellemzői, terjesztői. Mítosz és irodalom.. A klasszikus görög-római irodalom.. Középkori egyházi és világi műfajok . A reneszánsz kialakulása és jellemzői, társadalmi bázisa, világnézeti alapjai. Az antikvitás és a reneszánsz kapcsolata. Az európai reneszánsz és humanizmus közös és eltérő sajátosságai. A reformáció paradigmaváltása az európai gondolkodásban. A reneszánsz főbb képviselői az irodalomban és a társművészetekben (képzőművészet, zene, építészet).

A barokk fogalma, jellemzői. Társadalmi bázisa, elméleti alapjai. A katolicizmus szemléletváltása. Az egyház újjászervezése (ellenreformáció). A tridenti zsinat és a jezsuiták. Egyházi és világi barokk. A klasszicizmus és felvilágosodás társadalmi és filozófiai háttere. A harmadik rend törekvései, az ész tisztelete. A klasszicizmus és a felvilágosodás kölcsönhatása. A „felvilágosult” klasszicizmus. A stílusok, stílusirányzatok együttélése. Viszonya a barokkhoz, a rokokóhoz, a preromantikához, a népiességhez stb. Új műfajok kialakulása. A 19. század világirodalmának stílusváltozatai. Európai romantika és realizmus. Szimbolista törekvések. A impresszionizmus és szecesszió, a századvég avantgarde mozgalmai. Áramlatok és irányzatok a 20. század első felének irodalmában. A realista nagyregény és változatai. Új törekvések a drámairodalomban . A tudatfolyam-regény kialakulása. Áramlatok a 20. század második felének világirodalmában. Egzisztencializmus és neorealizmus. Az abszurd dráma. A beat-nemzedék irodalma. Mitologikus regényvilágok (latin –amerikai széppróza). Fiction és non fiction irodalom.

6. Az irodalmi értékközvetítés szaktudományos, művelődéstudományi

 vonatkozásai

Az irodalmi érték fogalma és értelmezése, a fogalom történetisége. Esztétikum és ideológia. Az egyes irodalmi szövegműfajok hagyományos és modern sajátosságainak ismertetése. Az irodalmi kommunikáció fogalma, tárgya, anyaga, felosztása, módszere, hatása, verbális és nem verbális sajátosságai. Műelemző módszerek és stratégiák, valamint ezek legfontosabb szakirodalma. Irodalomtörténeti módszerek és paradigmák történeti áttekintése (pl. pozitivizmus, szellemtörténet, marxizmus, posztmodern).

II. NYELVÉSZET

1. Bevezetés a nyelvtudományba

A nyelv fogalma, jellemzői és funkciói. A nyelvi és nem nyelvi jelrendszerek. A világ nyel-vei: a nyelvek száma és osztályozása. Nyelvtipológia és univerzálék; a nyelvcsaládok. A nyelvek vizsgálatának szintjei: leíró és történeti, alkalmazott és elméleti nyelvészet. A modern nyelvtudomány kialakulása; XX. századi nyelvészeti irányzatok (Saussure, Sapir, Bloomfield, Jakobson, Hjelmslev, Chomsky stb.)

2. Nyelvtörténet: A magyar szókészlet története

A nyelvek történeti szempontú vizsgálata. A magyar nyelv szókészletének kialakulása és vál-tozása a kezdetektől napjainkig. A szókészlet változásának okai (gazdasági, vallási, életmód-beli stb.). A szókészlet kronológiai-, eredet- és jelentés szerinti rétegei. Az uráli, finnugor, ugor és magyar eredetű szókincs. A szókészlet gyarapításának módjai. Belső szóalkotás: szó-teremtéssel létrejött szavak, szóképzés útján keletkezett szavak. Az összetétellel alkotott sza-vak. Nem magyar eredetű szavak: jövevényszavak, tükörszók, idegen szavak. A jövevényszók eredet szerinti vizsgálata: iráni, perzsa, török, szláv, latin stb. eredetű elemek a magyar szókészletben.

Nyelvtörténet: Nyelvünk történeti változásai

A magyar nyelvtörténeti korszakok rövid, átfogó jellemzése. A nyelvi változások külső és belső okainak feltárása, a nyelvfejlődési tendenciák jellemzése, elsősorban a magyar hang-rendszer kialakulásának és fejlődéstörténetének bemutatásával az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Az egyes nyelvtörténeti korok nyelvi és társadalmi állapotának bemutatása leg-fontosabb nyelvemlékeinken keresztül.

Nyelvtörténet: Szórvány- és szövegemlékek

A nyelvemlék fogalma és fajtái. Külföldi (mohamedán, görög és nyugati latin) és hazai szórványemlékek. A magyarországi írásbeliség kialakulása. Az ómagyarkori helyesírás-történet. A nyelvemlékes kor művelődéstörténeti bemutatása.

Nyelvtörténet: Történeti alaktan és mondattan

A magyar nyelv morfématörténete az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Névszó és ige-tövek, egyalakú és többalakú tövek. A toldalékmorfémák kialakulása, alaki és funkcionális vizsgálatok. A képzők története: keletkezésük, típusaik (deverbális, denominális) és funkció-juk. Jelek: névszó- és igejelek. Ragok: igeragok, névszóragok

A magyar nyelv ómagyar kori alaktani jellemzőinek a vizsgálata régi szövegemlékeinkben.

3. Finnugrisztika: Finnugor népek és nyelvek

A magyar nyelv uráli eredetének igazolása, az uráli alapnyelv jellemzésével nyelvünk legősibb sajátosságainak bemutatása. A nyelvrokonság fogalma, megállapításának kritériu-mai, és az uráli népek őstörténete. A rokon népek bemutatása.

Finnugrisztika: Az uralisztika alapjai

Az uráli eredetű szókészlet, a szavak rekonstrukciója. Az alapnyelv magán- és mássalhangzó-rendszere. Az alapnyelv alaktani sajátosságai (esetragozás, számjelölés, birtokos személyje-lek, mód- és időjelölés, igeragozás). Szófajok. Szóalkotási módok kérdése.

4. Nyelv és társadalom: Szociolingvisztika

A nyelv társas természetéről. A szocilingvisztika (társasnyelvészet) jellemzői, módszerei, nyelvszemlélete. A nyelv mint dinamikus rendszer: a nyelvi változó és a nyelvi változás. A nyelv változékonysága, rétegződése; a nyelvváltozatok és a nyelvváltozatok használatát meg-határozó tényezők. A nyelvhasználat változatossága. Kétnyelvűség, diglosszia, kettősnyelvű-ség. A nyelvi szocializáció. Identitás és társas szerepek jelzése, a nyelvhasználat mint visel-kedés.

Nyelv és társadalom: Nyelvváltozatok

A magyar nyelv rétegződésének problémái, a nyelv életében ható egységesítő és elkülönítő tendenciák, a kódváltás szerepe. A nyelvváltozatok kialakulásának okai. A korábbi osztályo-zási kísérletek: a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása. A szociolingvisztikai felosztás kritériumai: a társadalmi és nyelvhasználati struktúra kölcsönkapcsolata. A nyelvi norma, nyelvi résznormák, nyelvi sztenderd. A norma szerepe és hatása a változatokra. Kódok, re-giszterek és szlengek. A regiszterek rétegződése.

Nyelv és társadalom: Magyar nyelvjárások

A dialektológia fogalma. Nyelv és nyelvjárás. A nyelvjárások hagyományos és szcoiolingvisztikai-pragmatikai definíciója. A nyelvjárások szerepkörei. A nyelvjárási jelen-ség. A magyar nyelvjárási régiók és nyelvjárási jellemzőik. A regionális nyelvhasználat társa-dalmi rétegződése. A nyelvjárási tudat és nyelvjárási attitűd. A nyelvjárások és nyelvi kontak- tusok, a regionális köznyelviség. Kettősnyelvűség és nyelvhasználat. Kisebbségi regionális köznyelvek.

Nyelv és társadalom: Nyelvpolitika: nyelvi jogok, nyelvi diszkrimináció

A nyelvpolitika fogalma, célja. A nyelvpolitika területei, feladata. Nyelvpolitika és nyelvi geopolitika. Társadalmi szerkezet és nyelvpolitika. Nyelvi tervezés és nyelvstratégia. Nyelvi diszkrimináció. Kisebbségek nyelvi jogai. Nyelvi emberi jogok, az anyanyelvhasználat mint nyelvi emberi jog. Az európai unió nyelvpolitikája. A magyar nyelvpolitika.

5. Kommunikáció szóban és írásban: A kommunikáció elmélete és gyakorlata

A kommunikáció fogalma, kutatástörténeti állomások; az emberi és az állati kommunikáció; az emberi beszéd kialakulása; a nyelvi kommunikáció alapfunkciói, pragmatika és kommuni-káció: a verbális és nem verbális kommunikáció technikai alapjai (a helyesejtéstől a szupraszegmentális tényezőkig). A szakmai-tudományos, valamint a hivatalos kommunikáció szóbeli és írásbeli műfajai.

Kommunikáció szóban és írásban: Verbális és nonverbális kommunikáció

A verbális kommunikáció technikai alapjai: a helyesejtés; a légzés, a beszédlégzés, a hangin-dítás, a beszédhangok; a beszélőszervek és működésük; a beszédhangok észlelése, beszédper-cepció; a hangkapcsolatok kiejtése, a nyelvjárási kiejtés; a beszédhibák. A szupraszegmentális tényezők (hangfekvés). A beszédstílus a szónoki és a tanári beszéd.

A nem verbális csatornák: vokális jelek, kinezika: tekintet, mimika, mozgásos kommunikáció – gesztus, testtartás, térközszabályozás; emblémák, kronémika.

Kommunikáció szóban és írásban: Az írásos kommunikáció

Az írás fejlődése; a kézírás és a nyomtatás; az írás és a kor, az írás és az egyén; a titkosírás. Az írott beszéltnyelviság; az írott nyelv hatása a beszélt nyelvre. A helyesírás változásának az okai: a pszichológiai és nyelvészeti grafológia. A fontosabb köznapi, hivatali, szakmai és is-kolai írásbeli műfajok: bírálat, elemzés, előadás, értékelés, esszé, hirdetés, interjú, jelentés, kérvény, könyvismertetés, meghatalmazás, curriculum vitae, pályamunka, tanulmány, tudósí-tás; speciális levélfajták: bejelentkezés, kapcsolatfelvétel, támogatás, illetve segélykérés, aján-lólevél; esettanulmány, folyamatleírás, jegyzőkönyv, folyamatábra stb.

6. Helyesírás

A helyesírási alapelvek (kiejtés szerinti, szóelemző, hagyományos, egyszerűsítő); a kis és nagy kezdőbetűk, a tulajdonnevek fajtái s azok helyesírása; az egybe- és a különírás esetei és okai; az idegen közszavak helyesírása; az elválasztás; az írásjelek; a rövidítések és mozaik-szók.

7. Fonetika

A hangtan fogalma tárgya, felosztása. A fonetika tárgya, ágai, részterületei és története. A beszéd élettani alapjai. A hallás szerve és folyamata. A beszédakusztika alapjai, akusztikai alapfogalmak. A beszéd szegmentális szerkezete: a beszédhangok képzése, a beszédhangok

osztályozása. A magyar hangrendszer jellemzői. A fonetikai és fonológiai koartikuláció. A magyar nyelv fonotaktikai jellemzői. A szupraszegmentális hangszerkezet. Beszéd és írás: a fonetikus írások (Setälä, APhI, egyezményes magyar hangjelölési rendszer).

8. Leíró magyar nyelvtan: Szófajtan

A szófajelmélet általános kérdései. A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófajainak kelet-kezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaji felosztás problémái. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A lexikai, az aktuális, a grammatikai szófaj. A szófaji érték változása; a lexikai és az aktuális szófajváltás. A többszófajúság. A mai magyar nyelv szófaji rendszerei (a MMNyR.., az MMNy., Rácz Endre és a MGr. felosztása). Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók általános jel-lemzése. „Problémás” szófajok: az igenevek és a névmások helye, a mondatszók kérdése stb.

Leíró magyar nyelvtan: Alaktan

A nyelvi szintek rendszere és jellemzői. A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma. A morfémák osztályozási lehetőségei és fajtái. A morfémaalternáció. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok.

Leíró magyar nyelvtan: Szintagmatan és mondattan

A szintagmaszint és a mondatszint. A szintagmák; elhatárolásuk a morfológiai típusú szerke-zetektől. A szintagmák típusai, jellemzői: a hozzárendelő szintagma problematikája. Az alá-rendelő és a mellérendelő szintagma általános jellemzése, különböző szempontú osztályozása. A mondat szintagmatikus szerkezete. A szintagmacsoportok. Szinteződés a mondatban. A különböző megközelítésű mondatmeghatározások. A mondatfajták. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. A mondatrészek. Az egyszerű és összetett mondat határsávja. Az aláren-delő és a mellérendelő összetett mondatok jellemzése. A többszörösen összetett mondta jel-lemzői, alaptípusai.

9. Jelentéstan

A jelentés leírásának különböző lehetőségei: logikai szemantika, strukturális szemantika, kognitív szemantika. Szemantika és pragmatika. A szinonímia és a poliszémia főbb kérdései: a rokonértelműség és a poliszémia szerepe a mindennapi nyelvhasználatban és a szépirodalom nyelvében.

10. Szövegtan

A szöveg fogalma, formai és funkcionális jellemzők; szöveg-meghatározások. A kohézió és a koherencia. A szövegszintek. A szöveg szintaktikai szintje: a forikus elemek, pronominalizáció; az anafora és a katafóra; a deixis kérdése. A szöveg szemantikai szintje: az izotópia, a tematikus főnév; a szemantikai mező. Az aktuális mondattagolás és a tematikus progresszió. A szöveg pragmatikai szintje: a pragmatikai előfeltevések; a pragmatikai követ-keztetések; a pragmatikai általánosítás. A szöveg szerkezete (mikro- és makroszerkezeti egy-ségek). Szövegtipológia.

11. Stilisztika

Az egyetemes és a magyar stilisztika történetének vázlata az ókori előzményektől a XX. szá-zadig. A modern stilisztika főbb irányzatai. A stílus szociokulturális rétegzettsége. A stílusré-tegződés megvalósulási tartományai: a hangzás, a szó, a mondat, a jelentés. Az alakzatok. Stílustörténet. A stíluselemzés elmélete: különböző felfogások, módszerek. A retorikai-stilisztikai alakzatok szerepe a szöveg értelemszerkezetében. Különböző szövegtípusokba tartozó szövegek.

III. ÜGYVITEL SZAKIRÁNY

1. Információáramlás, tevékenységformák az ügyviteli munkában (ügyviteli munkafolyamat, üzleti levelezés)

2. Az üzleti élet kommunikációja (munkahelyi, szervezeti kommunikáció)

3. Az irodai munkatevékenység jellemzői (elvárások, munkafeladatok, időme-nedzsment)

4. Konfliktuskezelés, tárgyalástechnika

5. Rendezvényszervezés

6. Irodaszervezés, információtechnológia

2009. március 5.