MAGYARTANÁRI MESTERSZAK ZÁRÓSZIGORLATI TÉTELEI
(levelező tagozat)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes diszciplináris ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
A szigorlat ideje: a szakmai kreditek megszerzése, valamint a gyakorlati félév befejezése után: 2009. június 2.,3.,4.
Vizsgabizottság: Dr. Szabó G. Ferenc CSc elnök, kérdező
Dr. János István PhD kérdező
Dr. P. Csige Katalin PhD kérdező
A zárószigorlaton az alábbiak szerint húz tételt a vizsgázó:
Az 1–20. magyar nyelvi tételsorból egy, valamint az 1-20. irodalmi tételsorból ugyancsak egy tétel húzása kötelező.
A zárószigorlat értékelése: szigorlati jegy
A szigorlati jegy kiszámításának módja:
Zárószigorlati jegy = a magyar nyelvi tételre adott részérdemjegy, valamint az irodalmi tételre adott részérdemjegy átlaga
Sikeres vizsga = a kihúzott tételekre egyenként legalább elégséges részérdemjegy szerzése
Megjegyzés: a tételekhez kapcsolódó általános és sajátos szakmai kompetenciák, a tudás, az attitűdök, a képességek, a célok és a vonatkozó szakirodalom az akkreditációs anyagban, a B/III/2. pontban, a tantárgyleírások végén részletesen megtalálhatók.
(A mesterszakos hallgató szakképzettséghez kapcsolódó szakmódszertani, pedagógiai-pszichológiai komplex ismeretekről és kompetenciákról a magyartanári záróvizsgán tesz tanúbizonyságot.)
MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből:
1. A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok egymásra hatása
2. Hagyományos és megújuló morfológia
3. Szófajtan: a különböző szófaji felosztások rendszere és vitás kérdései. Alapszófajok, viszonyszók, mondatszók, az egyes szófaji kategóriák jellemzői, altípusai. A szóalkotásmódok
4. Szintagmatan: a szókapcsolatok fajtái: morfológiai és szintaktikai természetű szókapcsolatok
5. Mondattan: a mondat fogalma, a különböző mondat-meghatározások elméleti kérdései. Az egyszerű és az összetett mondat, az alá- és a mellérendelő összetett mondat
6. Rokonságelméletek, a magyar nyelv korszakai. Főbb nyelvemlékeink
7. A magyar szókészlet eredete és alakulása. A magyar szókincs eredetbeli rétegei, ezek arányai nyelvünkben. Az idegen eredetű szavak meghonosodásának általános jellegzetességei
8. Magyar hang- és szótörténet, morféma- és mondattan az ősmagyar, az ómagyar és a középmagyar korban
9. A szövegtan fogalma, kialakulása, vizsgálati módszerei, a különböző szövegelméletek
10. A szöveg szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szintje. A szövegösszetartó erő. A szöveg szerkezete
11. A stílus fogalma, a stilisztika mint határtudomány. Stíluselmélet, strukturalista, cselekvéselméleti, szövegrelációs és kognitív interakciós elméletek. A trópusok rendszere
12. A nyelv általános varianciája a hangzás, a jelentés és a szintaktikai szerkezetek tartományában. A stílusérték és a stílushatás egymásba épülése
13. Kommunikációs rendszerek és folyamatok. A kommunikációelmélet fogalomrendszere. A verbális és nemverbális kommunikáció
14. A szóbeli és az írásbeli kommunikáció összetevői. A szövegalkotás és a szövegbefogadás tényezői. Szóbeli és írásos szövegműfajok, szövegtipológia
15. A beszédművelés és a szövegalkotás ismeretrendszere. A szövegmeghangosítás akusztikus tényezői. A hatékony közlés ismérvei. Kommunikációs közegek, információáramlás
16. A nyelvtudomány tárgya, vizsgálati területei, helye a tudományok rendszerében, segédtudományai, határterületei. Az elméleti és az alkalmazott nyelvészet fő területei. A főbb nyelvészeti iskolák áttekintése. A nyelvelméletek, a nyelvleírás módjai
17. Nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás összefüggése. A nyelv eredete, a nyelvek osztályozása, nyelvtipológia, nyelvrokonság, nyelvi univerzálék
18. A nyelv, mint jelrendszer. A szemiotika mint a nyelvtudomány része. A nyelvpolitika időszerű kérdései. A számítógépes nyelvészet és a korpusznyelvészet
19. A szociolingvisztika kutatási területe, elméleti kérdései és gyakorlati alkalmazása. A nyelvváltozatok rendszere, a nyelvi norma több szempontú megközelítése.
20. A szociolingvisztika és dialektológia aktuális kérdései (kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi jogok stb.). A nyelvi babonák és sztereotípiák.
MA zárószigorlati tételek irodalomból:
1. Az értelmezés és értékközvetítés tevékenységformái, metódusai: irodalomesztétika, irodalomelmélet, irodalomtörténet, textológia, filológia és egyéb tudományterületek mibenléte és használata az irodalmi műalkotás megértésében
2. Az irodalomelmélet irányzatai
3. Régi és az új retorikák, műfaji és stiláris kutatások, a narratológia és a lehetséges világok elmélete
4. A főbb filozófiai áramlatok hatása a művelődési folyamatra (sztoicizmus, skolasztika, reneszánsz újplatonizmus, felvilágosodás korabeli eszmeáramlatok, modern világképi alternatívák stb.), valamint ezeknek poétikai és esztétikai konzekvenciái
5. A magyar középkor latin nyelvű egyházi irodalma. A magyar nyelvű egyházi irodalom kezdetei
6. A humanizmus kezdetei Magyarországon. Szellemi áramlatok a reneszánszban
7. A magyarországi barokk jelentősebb képviselői
8. A felvilágosodás és magyarországi programja (elnevezése, fogalma, stílusmodelljei, tudományágai és tudósai, vonulatai, eszméi)
9. Érzékenység és szentimentalizmus. Rokokó és népiesség XVIII. századi irodalmunkban
10. A romantika és magyarországi jellegzetességei (elnevezése; fogalma; eszméi; stílusjegyei). Műfaji törekvések a romantika korában
11. A XIX. század második felének irodalma. Főbb irányzatok és törekvések a korszak irodalmában (népnemzeti, nemesi-liberális irányzat), lírai útkeresések
12. A Nyugat nagy nemzedéke, a magyar szellemi és kulturális élet társadalmi háttere. A két háború közötti korszak eszmei és művészeti tendenciái
13. A kisebbségi magyar irodalmak kialakulása, fejlődése, értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői
14. A magyar irodalom új jelenségei és problémái a II. világháború utáni évtizedekben, az 1970-es évekig. A korszak történeti és esztétikai jellemzése
15. A kortárs magyar irodalom. A magyar irodalom új jelenségeinek áttekintése az 1970-es évek elejétől napjainkig
16. A klasszikus görög-római irodalom
17. A reneszánsz főbb képviselői az irodalomban és a társművészetekben (képzőművészet, zene, építészet). A reformáció paradigmaváltása az európai gondolkodásban
18. A XIX. század világirodalmának stílusváltozatai. Európai romantika és realizmus. Szimbolista törekvések
19. A szaktudományi és pedagógiai ismeretek integrálása, beleértve az irodalomtudomány legszélesebb értelemben vett társtudományait (történeti, művelődéstörténeti, társadalomtudományi, nyelvészeti és egyéb műveltségterületek)
20. Az irodalmi és oktatási kánon összefüggései, szempontok az oktatott szövegek megválasztásában
Nyíregyháza, 2009. 03. 04.
Dr. Szabó G. Ferenc CSc
főiskolai tanár
szakképzettség-felelős