Szófajtan és alaktan tételsor

Szófajtan

1. A szófajok kialakulása; a szófaj fogalma; lexikai, aktuális, grammatikai szófajúság

2. A szófaji felosztás szempontjai, problémái; az ún. hagyományos szófaji felosztások (MMNyR., MMNy.)

3. A Magyar grammatika szófaji felosztása (lényegesebb eltérések a hagyományos felosztástól)

4. Az alapszófajok általános jellemzői

5. A viszonyszók általános jellemzői

6. A mondatszók általános jellemzői

7. Az átmeneti szófajúság, többszófajúság. A szófajváltás.

8. Az ige (jelentése, csoportosítási szempontjai, az igenemek jellemzése stb.), helye a szófaji felosztásokban

9. A főnév (jelentése, csoportjai, azok jellemzése), helye a szófaji felosztásokban

10. A melléknév (és a számnév): helyük a szófaji rendszerekben, a felosztás problémái

11. A határozószók (jelentése, osztályozása), helye a szófaji rendszerekben, a felosztás problémái

12. Az igenevek jellemzése, a szófajba sorolás problémái

13. A névmások (általános kérdések: helye a különböző szófaji rendszerekben, a rendszerezés problémái a névmások funkció és helyettesített szófaj szerinti csoportosítása)

14. A személyes (birtokos), visszaható és kölcsönös névmás

15. A főnévi, melléknévi (számnévi) és határozószói mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan és általános névmások

16. A viszonyszók I. (segédige, segédigenév, névutó, névutómelléknév, igekötő)

17. A viszonyszók II. (kötőszó, partikula, névelő, tagadószó)

18. A módosítószók (helye a különböző szófaji felosztásokban, a szófajba sorolás problémái, fajtái a hagyományos felosztásokban, megkülönböztetése a partikulától)

19. A mondatszók (az indulatszó, az interakciós mondatszók, hangutánzó mondatszók)

Alaktan

1. A nyelvi szintek általános jellemzése

2. A morfémaszint; a morfológia helye és jellemzői

3. A morféma fogalma, csoportosítása I. (funkció szerint)

4. A morfémák csoportosítása II. (alak; alak és jelentés szerint)

5. A morfémaalternáció

6. A morfémaszerkezet; a toldalékmorfémák általános jellemzése (képzők, jelek, ragok). A toldalékmorfémák kapcsolódási szabályai.

7. Az ún. kötőhangzó-probléma

8. Az igetövek típusai

9. A névszótövek

9. Az igemódok

10. Az igeidők

11. Az igeragozás

12. A névszók jelei

13. A névszói személyragozás I. A birtokos személyragozás/jelezés

14. A névszói személyragozás II. A főnévi igenév személyragozása; Az igei–igenévi ragozás. A határozószók személyragozása. A névmások és a számnevek személyragozása

15. A névszói viszonyragozás

16. A deverbális verbumképzők

17. A deverbális nomenképzők

18. A denominális nomenképzők

19. A denominális verbumképzők

20. A szóalkotás II. A szóösszetétel. Az alárendelő összetett szavak

21. A mellérendelő összetett szavak

22. A szintaktikailag pontosan nem elemezhető szavak. A ritkább szóalkotási módok.

Nyíregyháza, 2010. január 21.                                                           Pállné dr. Lakatos Ilona

                                                                                                                   főiskolai tanár