A tantárgypedagógia alapvető szerepe a földrajztanárképzésben
Különös tekintettel a földrajz komplex, összetett jellegére – nélkülözhetetlenek a jól képzett szaktanárok, akik meghatározó szerepet töltenek be a felnövekvő nemzedék földrajzi műveltségének szintjében, melynek pozitív hatása a társadalmi-, gazdasági-, tudományos életben vitathatatlan.
Figyelembe véve korunk kihívásait és a földrajztanítás célkitűzéseit, a tanárjelölteknek nemcsak a geotudományok, pedagógia-, politológia tudományok stb. területén, hanem a földrajztanítás módszertanában, iskolai munkában is megfelelő jártasságot, képzettséget kell szerezniük.
A színvonalas, korszerű tanárképzés érdekében állandóan fejleszteniük kell:
Ismereteiket, hogy megértsék
- a földrajztudomány fejlődését (eredményeit, tárgyköreit, alkalmazásait);
- az oktatáspolitika korszerű irányelveit
- a nevelés és oktatás összefüggéseit;
- a tanulók eltérő adottságait, igényeit, érdeklődését, jogait, kötelességeit;
- a tanulás lélektanát (annak értelmi, érzelmi és motivációs elemeit);
- a tantervi alapelveket, követelményrendszereket.
Jártasságot az alábbi területeken:
- tanár tervező munkájában (óravázlat, tematikus tervek, tanmenetek, tantervek, munka- és ellenőrző lapok, kirándulási- és üzemlátogatási tervek);
- az iskolai gyakorlati munkában (tanóra tervezése, vezetése, irányítása, értékelése);
- megfelelő ellenőrzési, értékelési módszerek alkalmazásában;
- változatos oktatási-nevelési módszerek (szóbeli közlés, szemléltetés stb.) alkalmazása;
- progresszív, alternatív, innovatív pedagógiai eljárások, módszerek, technikák elsajátításában, alkalmazásában;
- a különböző munkaformák (frontális-, önálló-, csoport-, páros munka) alkalmazásában;
- a tanulás megtanításában;
- az önművelő képesség fejlesztésében
- megfelelő szak- és metodikai forrásművek kiválasztásában;
- az alkalmazott tantárgypedagógiai kutatásban (a földrajzoktatás gyakorlatának fejlesztése érdekében).
Az értékek és attitüdök tekintetében:
- a tanítási-tanulási folyamatban megnyilvánuló hivatástudat;
- elkötelezettség a földrajz révén elérhető műveltség és személyiségfejlődés megvalósítása;
- elkötelezettség a minden diák számára hatékony földrajztanítás ügye iránt.
Természetismeret c. általános iskolai tantárgy
tanításából adódó feladatok a földrajz metodikában
A 2001/2002-es tanévtől bevezetésre került kerettanterv tantárgyi struktúrája szerint az általános iskolában földrajzi alapismereteket nyolc tanévben a következő tantárgyak keretében; Környezetismeret (1-4. osztály), Természetismeret (5-6. osztály), Földrajz (7-8. osztály) tanulnak. Míg a Környezetismeret c. tárgy tanításának hosszú múlta visszatekintő hagyományai vannak, addig a Természetismeret új, integrált tantárgyként szerepel a kerettantervben.
A Természetismeret c. tantárgy tartalmában és szellemében szervesen épül az 1-4. évfolyam Környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot.
Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll.
A természetismeret tanulása során elsajátított ismeretek, valamint a gondolkodási képességek képezzenek biztonságos alapot a későbbi természettudományos tárgyak – a fizikai, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához.
A Természetismeret c. tantárgyak az 5-6. évfolyamon heti 2-2 órában kell tanítanunk. Erre azonban néhány esettől eltekintve a tanárjelöltek, de még a működő tanárok sem készültek fel. Éppen ezért tartjuk kiemelt feladatnak, hogy a földrajztanárképzés folyamatában, a módszertani oktatás keretében feltárjuk, kidolgozzuk azokat az oktatási-, képzési- és nevelési eljárásokat, módszereket, tevékenységi formákat, amelyek a természetismeret tantervi anyagának feldolgozását, elsajátítását hatékonyan támogatják.
A Természetismeret a földrajztanárképzésben
Célok, feladatok
A természetismeret oktatásának elméleti és gyakorlati kérdésköreivel a Földrajztanítás módszertana c. Stúdium keretében foglalkozunk. A Természetismeret oktatásának célja, hogy korszerű módszertani kultúra, szemlélet és irányultság kialakítása, ami képessé teszi a hallgatókat 5-6. évfolyamos tanulók természettudományos oktatására és nevelésére, környezettudatos magatartásuk formálására.
A földrajztanár pedagógiai feladata, hogy ismertesse meg a hallgatókkal az 5-6. évfolyam természettudományos oktatás és nevelés helyét és szerepét a földrajzoktatás folyamatában.
Ismertesse meg, hogy a Környezetismeret-, a Természetismeret-, és a Földrajz tantervi anyaga – az életkori adottságokra tekintettel – egymásra épül, szervesen kapcsolódnak. A tananyag elrendezésében főképpen a lineáris, kisebb mértékben a koncentrikus mód érvényesül.
Legyen képes a tanulók pszichológiai sajátosságaihoz és a helyi körülményekhez igazodva az ismeretanyag megválasztására, rendezésére és feldolgozására, képes az alternatív lehetőségek közötti választásra.
Biztosítva mindazoknak a munkaformáknak, módszereknek és eszközöknek a megismerését, amelyek lehetővé teszik az aktív tanulói tevékenységet a tanítási-tanulási folyamatban, ezáltal a tanulói képességek fejlesztését.
Ismertesse meg a tantárgy dokumentumait, a különböző programokat, tanterveket, tegye képessé a hallgatókat helyi tanterv, tanmenet, tematikus terv összeállításában.
Ismertesse meg az erdei iskolák szerepét a természettudományos környezeti nevelésben.
Az iskolai gyakorlatok
A tanítási gyakorlatokra a VII-VIII. félévben kerül sor a gyakorló- és a bázisiskolákban. A hallgatók elsősorban itt szerzik meg a szakismereteknek az iskolai tanításban való alkalmazás képességét, a szaktudományi-, módszertani-, valamint a pedagógiai-, pszichológiai képzés összhangjának és érvényesítését a korszerű oktatási, nevelési eljárásokat, módszereket. A tanárjelölteknek a gyakorlat során biztosítani kell a feltételeket természetismereti órák tervezéséhez, vezetéséhez, a tanítási feladatok megoldásához.