1.ábra. A partifecske állomány nagysága a Felső-Tiszán (Tokaj-Tuzsér) 1986-2015, valamint a Tisza magyar szakaszán (Szeged-Tiszabecs) 1986-2015 között (Dr. Szép Tibor felmérése alapján). Zöldárak (május-június során bekövetkezett áradások) jelölve. Az 1986-ban a Tisza Tokaj-Tuzsér szakaszán megkezdett, 1990 óta a teljes magyar szakaszra kiterjedő immáron 30 éve folyó felmérések alapján drámai kép rajzolódik ki a partifecske állomány helyzetéről (1. ábra). Az 1990-es években még 30 ezer fészkelőpáros állomány az utóbbi évekre 3 ezerre zsugorodott, 90%-al csökkent!
1.ábra. A partifecske állomány nagysága a Felső-Tiszán (Tokaj-Tuzsér) 1986-2015, valamint a Tisza magyar szakaszán (Szeged-Tiszabecs) 1986-2015 között (Dr. Szép Tibor felmérése alapján). Zöldárak (május-június során bekövetkezett áradások) jelölve. A csökkenés nagyrésze a folyó középső és alsó szakaszán fészkelő állomány minimálisra való zsugorodásával magyarázható a XX végéig, azonban az utóbbi évtizedben már a felső szakasz állománya is a felére csökkent (2.ábra). A csökkenés hátterében jelentős szerepe van a klímaváltozással kapcsolatos kedvezőtlen hatásoknak a fészkelő, vonuló és telelő helyeken, de a fészkelő helyek nagyságának csökkenése is fontos tényező a folyó középső és alsó szakaszán.
2.ábra. Partifecske telepek helyei és nagysága (párok száma) 1990, 1997, 2007 és 2015-ben a Tisza magyar szakaszán (Dr. Szép Tibor adatai alapján).
Dr. Szép Tibor
2016.04.04