dr. Simon László (szerk.): Talajszennyeződés, talajtisztítás

Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató KGMT-5

Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest 1999

ELŐSZÓ

Hazánk legjelentősebb természeti erőforrása a talaj, mely a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, értéke a nemzeti vagyon 20 %-a. Az elmúlt évtizedekben termőtalajainkat számos forrásból, elsősorban emberi tevékenységből származó negatív környezeti hatás és szennyezés érte. A talajszennyeződés igen nehezen és költségesen számolható fel, sok esetben visszafordíthatatlan folyamatok játszódnak le, és a talaj elveszti termékenységét. A termőföld termékenységének megőrzése a jövő generációi számára mindannyiunk feladata, melyen belül felelősségteljes szerep hárul a hazai szakemberekre.

     A könyv első fejezeteiben a talajszennyeződés fogalmának meghatározása után áttekintjük a legfontosabb szennyezőanyagok (nehézfémek, radioaktív izotópok, egyéb szervetlen anyagok, kőolaj és kőolajszármazékok, növényvédő szerek, szerves mikroszennyezők stb.) környezetbe kerülésének forrásait, a talajra és az élővilágra gyakorolt hatását. Ezután a talajszennyezettség felmérésének folyamatát követjük nyomon, ezen belül foglalkozunk az adatgyűjtéssel, a környezetvédelmi célú talajmintavétellel, a környezetvédelmi analitikai eljárásokkal és a talaj-határértékekkel. A következő fejezet a szennyezett talajú területek lehatárolásának módszereit foglalja össze.  A vegyi anyagok környezeti kockázata mellett az emberi egészségkockázat becslésével is foglalkozunk. A talajremediáció fogalmának tisztázása után áttekintjük a remediációs technológiákat, majd részletesen ismertetünk néhány már bevált illetve ígéretes eljárást. A talajremediáció alkalmazásának hazai tapasztalatait néhány esettanulmány kapcsán mutatjuk be. Végül pedig a hazánkban is örvendetes módon elindult Kármentesítési Program céljait és feladatait ismertetjük. A könyvben előforduló kevésbé ismert idegen szavak illetve speciális szakkifejezések (melyeket a szövegben *-gal jelöltünk) magyarázata szakszótárban található, a témával kapcsolatos fontosabb törvények, szabványok és műszaki irányelvek jegyzékét  mellékletben tüntettük fel. A könyv használatát tárgymutató segíti.

     Ez a könyv tehát azzal a céllal született, hogy minél szélesebb körben segítsen megérteni a talajszennyeződések okait és veszélyeit, és hogy felhívja a figyelmet az elszennyezett területek megtisztításának (remediációjának) fontosságára. Szeretnénk azonban kihangsúlyozni, hogy jelenleg egyetlen ismert talajremediációs technika sem jelent teljes körű környezetvédelmi megoldást, és valamennyi eljárás rendkívül költséges. Ezért sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a talajszennyeződések megelőzésére, a szennyezőanyag emisszió csökkentésére. A szennyezőanyagokat már a keletkezési helyükön vissza kellene tartani (forrás-kontroll), és meg kell akadályozni, hogy azok a talajokba vagy a környezetbe kerüljenek.

     „Talajszennyeződés, talajtisztítás“ címmel főiskolai jegyzet jelent meg 1998-ban a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán Nyíregyházán a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felsőoktatási Programfinanszírozási Pályázata és az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért támogatásával. A fenti jegyzet átdolgozott, kibővített 2. kiadását tartja kezében az olvasó.