dr. Simon László (szerk.): Talajszennyeződés, talajtisztítás
Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató KGMT-5
Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest 1999
TARTALOMJEGYZÉK
1. TALAJSZENNYEZŐDÉS (Simon László)
2. A TALAJ SZENNYEZŐDÉSE SZERVETLEN ANYAGOKKAL (Simon László)
2.1. A talaj szennyeződése nehézfémekkel
2.1.1. Arzén a talajokban és a növényekben
2.1.2. Cink a talajokban és a növényekben
2.1.3. Higany a talajokban és a növényekben
2.1.4. Kadmium a talajokban és a növényekben
2.1.5. Kobalt a talajokban és a növényekben
2.1.6. Króm a talajokban és a növényekben
2.1.7. Nikkel a talajokban és a növényekben
2.1.8. Mangán a talajokban és a növényekben
2.1.9. Molibdén a talajokban és a növényekben
2.1.10. Réz a talajokban és a növényekben
2.1.11. Ólom a talajokban és a növényekben
2.1.12. Szelén a talajokban és a növényekben
2.1.13. Vanádium a talajokban és a növényekben
2.1.14. Egyes nehézfémek hatása az állati és emberi szervezetre
2.2. A talaj szennyeződése radioaktív izotópokkal
2.3. A talaj szennyeződése egyéb szervetlen anyagokkal
3. A TALAJ SZENNYEZŐDÉSE SZERVES ANYAGOKKAL (Anton Attila – Simon László)
3.1. A talaj szennyeződése kőolajjal és kőolajszármazékokkal
3.2. A talaj szennyeződése szerves anyagokkal a szennyvíz- és szennyvíziszap-elhelyezés, hulladéklerakás során
3.3. A talaj szennyeződése szerves mikroszennyezőkkel
3.4. A talaj szennyeződése kémiai növényvédő szerekkel (peszticidekkel)
3.5. A szerves mikroszennyezők, peszticidek sorsa a talajban
4. A TALAJSZENNYEZETTSÉG FELMÉRÉSE
4.1. Adatgyűjtés (Szabó Péter)
4.1.1. A környezeti felmérések osztályozása a probléma feltárás mélysége szerint
4.1.2. A környezeti állapotfelmérés szakaszai
4.2. Környezetvédelmi talajmintavétel (Kádár Imre – Horváth Amanda)
4.2.1. A mintavétel mélysége és a minta mennyisége, a talajminták száma
4.2.2. A mintavételhez szükséges eszközök, a minták szállítása és tárolása
4.2.3. Mintavételi terület kijelölése
4.2.4. Szisztematikus hálós mintavételi rendszerek
4.2.5. Mezőgazdasági táblák, diffúz szennyezett területek mintázása
4.2.6. Mintavétel a talaj mikrobiológiai vizsgálatához
4.2.7. Talajvíz mintavétel kémiai vizsgálatokhoz
4.3. Környezetvédelmi analitikai eljárások (Simon László)
4.4. Talajhigiénés normák és talaj-határértékek (Horváth Amanda)
4.4.1. Talajhigiénés normák
4.4.2. Kombinált talajhigiénés normák
4.4.3. Talaj-határértékek
4.4.4. Biológiai talaj-határértékek
5. SZENNYEZETT TALAJÚ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSÁNAK MÓDSZEREI (Nagy Géza)
5. 1. Fúrás- és kútvizsgálatok
5. 2. Mérnökgeofizikai vizsgálati módszerek
5.2.1. Szeizmikus mérési módszerek
5.2.2. Geoelektromos vizsgálati módszerek
5.2.3. Geotermikus vizsgálatok
5.3. Geokémiai módszerek - talajmetallometria
6. VEGYI ANYAGOK KÖRNYEZETI KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE (Gruiz Katalin)
6.1. Vegyi anyagok környezeti kockázata és a kockázat nagysága
6.2. Kockázati tényező
6.2.1. A környezeti koncentráció (PEC), azaz a kitettség meghatározásának lépései talajszennyeződés esetén
6.2.2. A vegyi anyagok hatásának becslése, a PNEC érték meghatározása talajszennyeződés esetén
6.3. Szennyezett területek kockázatának kvalitatív jellemzése és kvantitatív felmérése
6.4. A környezeti kockázatfelmérés eredményeinek hasznosítása
7. AZ EMBERI EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE (Dura Gyula – Horváth Amanda)
7.1. A kockázat meghatározása
7.2. A kockázat eredete
7.3. A környezeti kockázatok jelentőségének megítélése
7.4. Az egészséget befolyásoló tényezők és a kockázati tényezők közötti összefüggés
7.5. A környezeti és az egészségi állapot mutatói közötti összefüggések
7.6. A vegyi szennyezettségből eredő egészségkockázat becslés általános elvei
7.7. Az emberi egészségkockázat becslés összetevői
7.8. A talaj vegyi szennyezettségéből eredő egészségkockázat becslés sajátosságai
7.9. A kockázatbecslés dokumentálandó lépései az ellenőrizhetőség és a reprodukálhatóság biztosítása érdekében
8. SZENNYEZETT TALAJOK REMEDIÁLÁSA (Gruiz Katalin)
8.1. A talajszennyeződés és kockázatának csökkentése
8.2. Talajremediálás
8.2.1. Mit tehetünk egy szennyezett területtel, hogy csökkentsük a környezeti kockázatát ?
8.2.2. A beavatkozás sürgőssége
8.3. A talajszennyező vegyi anyagok jellemzői
8.4. Milyen feladatokat kell elvégezni a talaj remediálása előtt ?
8. 5. A remediálási módszerek általános bemutatása
8.5.1. Ex situ talajkezelési technológiák
8.5.2. In situ remediálási technológiák
8.6. A talajremediálási technológiák általános áttekintése
9. NÉHÁNY TALAJREMEDIÁCIÓS ELJÁRÁS RÉSZLETES ISMERTETÉSE (Simon László)
9.1. Talajégetés, talajüvegesítés
9.2. Talajmosás és talajextrakció
9.3. Talajszellőztetés
9.4. Elektrokémiai talajkezelés
9.5. Talajstabilizálás, talajszilárdítás
9.6. Bioremediáció
9.7. Fitoremediáció
10. TALAJREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK HAZAI TAPASZTALATAI (Szabó Péter)
10.1. Szervetlen mikroszennyezőkkel szennyezett talajok remediációja
10.1.1. Veszélyes hulladék lerakó telepen történő ártalmatlanítás (ex situ off site)
10.1.2. Helyszíni stabilizálás (ex situ on site)
10.2. Szerves szennyezőkkel szennyezett talajok remediációja
10.2.1. Ártalmatlanítás külső ártalmatlanító telepen (ex situ off site)
10.2.2. Ártalmatlanítás a helyszínen bioágyakon (ex situ on site)
10.2.3. Kitermelés nélküli (in situ) bioremediáció (Gruiz Katalin)
11. KÁRMENTESÍTÉS, KÁRELHÁRÍTÁS MAGYARORSZÁGON (Kiss Ernő)
11.1. Előzmények
11.2. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program kezdete és szakaszai
11.3. A Kármentesítési Program feladatainak csoportosítása, ezek eredményei
11.4. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretein kívüli kármentesítések
12. MELLÉKLET
13. SZAKSZÓTÁR
14. SZERZŐK
15. TÁRGYMUTATÓ
16. SUMMARY