A partifecske fészkelési szokásai különös tekintettel a védelmére

Az MME Országos Partifecske Védelmi Programja keretében évente számos telefonos, e-mail és személyes megkeresés történik, amely során a veszélyeztetett helyen lévő telepek fészkelési állapotával kapcsolatos információkra van szükség.

Az alábbiakban az MME RIPARIA Ökológiai Kutatócsoportja által 2003 és 2004 során a Felső-Tisza mentén végzett vizsgálatok alapján adjuk meg a szükséges információkat.

Az üreg kiásásának megkezdése után hány nap múlva tekinthető lakott fészeknek?

Az üreg ásásától eltelt 5. naptól már mind fészekanyag mind tojás lehet az üregben, amely annak lakottságát jelzi, így az ilyen korú üregeknél a párbaálló, kotló madarak, illetve tojások sérülése/pusztulása lehetséges egy esetleges beavatkozás következményeként

– Indokolt esetben csak olyan partfalakon lehetséges a partifecskék fészkelésének megakadályozása, ahol az első üregek ásása a tervezett tevékenységet megelőző 4. napon belül kezdődtek meg, ellenkező esetben az eltelt napok növekedésével növekszik a természetvédelmi károkozás mértéke. Az üregek megjelenésétől számított 15 nap után már az adott partifecske telepen a párok közel 80%-ka megkezdi a tojásrakást, amely miatt a telep ezen időszakban való zavarása már mindenképpen elkerülendő.

Részletes adatok:

2004-ben részletes, napi intenzitású felmérést végeztünk a Tiszán Gávavencsellő térségében lévő 281 üreges partifecske telepen az üregek kiásásának megkezdése és a fészekanyag megjelenése (9.ábra), valamint az első tojás lerakása között eltelt napok (1.ábra) számának megállapítására. Ezen időszak ismerte fontos, hisz amikor a madarak már a fészekanyagot hordják a fészekbe, akkor már a pár kialakult és a nap jelentős részében az üregben tartózkodnak, amely miatt a partfal megsemmisülése mindkét egyed pusztulását okozhatja. A tojásrakás megkezdése esetén főként a 3-4. tojás lerakásáig mindkét madár rendszeresen benttartózkodik, így a fészek, a tojások pusztulása mellett a költő madarak pusztulása is várható. A fészekalj (átlagosan 5 tojás) kialakulása után a 13. napon várható kikelésig az egyik szülő, egymást váltva 5-20 percenként, állandóan az üregben tartózkodik.

9.ábra. Az üregásás megkezdése és a fészekanyagnak az üregben való megjelenése között eltelt napjának gyakorisága a Tiszán Gávavencsellő térségében lévő 281 üreges partifecske telepen 2004-ben.

1.ábra. Az üregásás megkezdése és az első tojásnak a fészekben való megjelenése között eltelt napjának gyakorisága a Tiszán Gávavencsellő térségében lévő 281 üreges partifecske telepen 2004-ben.

 

 

Meddig tekinthető lakottnak egy partifecske telep Magyarországon?

A közel 20 éve a Tiszán folyó felmérőmunkánk rámutatott arra, hogy a fiókák kikelése és az attól számított 20-22 napos korban való kirepülése alapján a partifecske telepeken a fészkek fiókák általi használata augusztus közepéig tarthat

– A partifecskék által lakott partfalak megszüntetése (homokbányászat, építési munka befejezése,…stb.) leghamarabb augusztus közepe után (augusztus 20. után) végezhető el természetvédelmi károkozás nélkül, azonban ez az időpont évenként eltérhet ami miatt szükséges az adott évi költési időszak ismerete.

Részletes adatok:

2003 során 975 partifecske üreg megjelenését és a benne zajló fészkelést követtük figyelemmel 16 telepen, teleprészleten a Tisza Tokaj-Tiszatelek közötti szakaszán heti két alkalommal való bejárás (motorcsónakkal) alapján. A részletesen vizsgált üregek alapján az alábbi időbeli mintázatot állapítottuk meg:

Partifecskék érkezése a fészkelő területre az üregek megjelenése alapján (2.ábra) főként az április vége és június eleje közötti időszakban való érkezést mutatott, május 1. és 6. közötti intenzív érkezési periódus mutatva.

2.ábra. Partifecskék fészkelőterületre való megérkezése 2003-ban a vizsgált 975 üreg kiásának megkezdése alapján.

A tojásrakás kezdete a vizsgált üregekben 2003-ban (3.ábra) azt mutatja, hogy a május eleje és június eleje közötti fő (első költési) időszak mellett június közepe és július eleje között jelentős másod, illetve pótköltési periódus volt, amely időszakban a madarak mind korábbi üregeiket, mind a mások által elhagyott üregeket használták.

Valószínű, hogy ezen időszakban (június közepe és július eleje) az első költő madarak esetleg a folyótól távoli mesterséges fészkelőhelyeket (építési árkok, gödrök) is használhatják!

3.ábra. A tojásrakás megkezdése a Tiszán 2003-ban a vizsgált fészkekben.

A fiókák kikelése alapján (4.ábra) látható, hogy május közepétől július közepéig egy nagyobb (első költés) és egy kisebb (másod/pótköltés) hullámban keltek a fiókák, amelyek átlagosan 20-22 napos korukban repülnek ki a fészekből. Megállapítható, hogy azon telepeken ahol másod/pótköltés volt, 2003-ban augusztus közepéig lakott üregekkel számolhatunk.

4.ábra. Fiókák kikelése a Tiszán 2003-ban a vizsgált fészkekben.

2004 során 1584 partifecske üreg megjelenését és a benne zajló fészkelést követtük figyelemmel 22 telepen, teleprészleten a Tisza Tokaj-Tiszatelek közötti szakaszán heti két alkalommal való bejárás (motorcsónakkal) alapján. A részletesen vizsgált üregek alapján az alábbi időbeli mintázatot állapítottuk meg:

2004-ben a 2003 évihez hasonló időszakban zajlott le a madaraknak a fészkelőhelyre való visszaérkezése (5.ábra). 2004 sajátossága volt ugyanakkor, hogy az azt megelőző évihez képest több új üreg ásása zajlott le a másod/pótköltési időszakban, június vége és július közepe között. Valószínű, hogy ezen időszakban a megelőző évhez képest több új telep képződése történhetett a homokbányákban is.

5.ábra. Partifecskék fészkelőterületre való megérkezése 2004-ben a vizsgált 1584 üreg kiásásának megkezdése alapján.

2004-ben a tojásrakás időbeli lezajlása (6.ábra) elért a 2003 évitől, elsősorban az első és a másod/pótköltések közötti időszak jelentősebb átfedése és a másod/pótköltések időszakában való intenzívebb fészkelési aktivitás miatt. Változás hátterében a csapadékos, hűvös és szeles májusi időjárás állhat, amely sok elsőköltést meghiúsíthatott, amely miatt a madarak nagy része próbálkozott pótköltéssel június-július során.

6.ábra. A tojásrakás megkezdése a Tiszán 2004-ben a vizsgált fészkekben.

2004-ben a fiókák kikelése és 20-22 napos korban való kirepülése a 2003 évihez képest lényegesebben, mintegy 2 héttel hosszabb időszakban zajlott le (7.ábra). Ennek hátterében a 2004 évi kedvezőtlen időjárás miatti nagyobb számú és időben hosszabban szétnyúló másod/pótköltések állhatnak.

7.ábra. Fiókák kikelése a Tiszán 2004-ben a vizsgált fészkekben. 

Miért fészkelnek a frissen omlott, kiásott partfalban ?

A frissen képződött partfalakon lényegesen kevesebb parazita van. A partifecske parazitái az előző évi fészkekben telelnek át és mivel a frissen kialakult falakról eltűnnek a régi fészkek, lényegesen kevesebb parazita lárva tudja megfertőzni a költőmadarakat és fiókáikat.

A partifecske fészkelési sikerét döntő részben befolyásolja a fészekben lévő élősködők (paraziták) száma. Különösen egy, csak partifecske fészkekben előforduló kullancs faj (Ixodes lividus) nagy száma okozhatja a fiókák kondíciójának csökkenését, pusztulását. A legtöbb parazita, így az említett kullancsfaj is a petéket a partifecske fészekben rakja le, amely peték ott telelnek át. Azokon a partfalakon, amelyeken előző évi partifecske fészkek vannak, lényegesen több parazita támadja meg a fészkelő madarakat és fiókáikat. A partifecske, amennyiben arra lehetősége van, elkerüli az ilyen partfalakat és előnyben részesíti a frissen omlott vagy kiásott új partfalakat.

Miért fészkelnek építési árkokban, gödrökbe vagy éppen ház alapnak kiásott gödrökben?

Különösen június közepe és július közepe között gyakran előfordul, hogy a partifecskék befészkelnek építési árkokba, gödrökbe. Ez főként akkor fordul elő, ha az adott terület kb. 5km körzetében a partifecskék rendszeresen fészkelnek és a tradicionális fészkelőhelyük (folyó partfalában, homokbányában,..stb) megszünt, illetve a fészkelésre alkalmas függőleges partfal mérete nem elegendő a fészkelni kívánó madarak számára. A friss partfal önmagában vonzó a számukra, azonban ha az alkalmas fészkelőhelyek száma és minősége rossz, akkor bizonyosan lehet a megjelenésükre számítani. Az olyan helyeken, ahol ilyen betelepüléssel lehet számolni, ott az építési árkot, gödröt a munka befejeztével be kell takarni pl. fóliával akkor, amikor 1 napnál tovább nem folyik semmilyen tevékenység a területen. Amennyiben a partifecskék beköltöztek a partfalba úgy a természetvédelmi törvények alapján, a tulajdonos kizárólag a területileg illetékes természetvédelmi hatóság előírásai alapján végezheti a munkákat a madarak távozásáig.

A fészkelési időszakban (május-július) a nagy fészkelő állománnyal rendelkező folyókon (Tisza, Dráva,...stb) jelentkező tartósan magas vízállás esetén a partifecskék betelepülése várható szinte mindenütt a folyók több tíz kilométeres körzetében.

Lehet-e befolyásolni, hogy hol fészkeljenek ?

A partifecskék preferálják a frissen omlott, régi üregektől mentes, minimum 1.5 m magas, függőleges partfalakat, amelyek felett nincsenek fák. Április és május során különösen fontosak a számukra keletnek, délnek néző partfalak, mert ott hideg időben is kedvező mikroklíma van ez időszakban.

Fontos, hogy a partfal ne legyen túl magas sem, mert jelentős eső után a fészkekkel teli partfal leszakadhat. Homokos talajnál a 2-2.5 m-nél magasabb, függőleges résszel rendelkező partfalaknál már megnövekszik az esélye annak, hogy a fészkelési időszakban leomolhat a fal, jelentős pusztulást okozva. Kötöttebb talajok esetén ez a magasság nagyobb is lehet.

Azokban a homokbányákban, ahol rendszeresen fészkelnek partifecskék, a természetvédelmi jogszabályok betartásának érdekében hasznos, ha a fecskék által az előző évben használt partfalakon új, friss partfalat hoznak létre április 15-ig, a madarak tavaszi érkezéséig. Egy ilyen típusú előkészítés mellett a művelésben lévő partfalak munka utáni letakarása pl. fóliával, már módot adhat a kitermelés természetvédelmi károkozás nélküli folytatásához a fészkelési időszakban. Ehhez a tevékenységhez lehet, sőt szükséges is a régi üregekkel teli partfal lebányászása.

Miként állapítható meg, hogy egy telep milyen stádiumban van ?

Azt, hogy egy partifecske telepen a fészkek milyen stádiumban vannak endoszkópos vizsgálattal lehet pontosan megállapítani. Sajnos ilyen eszközök az esetek többségében nem állnak rendelkezésre, így a főbb stádiumokat az alábbi jegyek alapján lehet megbecsülni egy adott teleprészlet esetén:

I. Párválasztási-tojásrakási időszak, ekkor a madarak már több kevesebb ideig bent tartózkodnak az üregben, a tojásrakás, illetve az azt megelező 3-4 napban a pár már bent éjszakáznak az üregben

Jellemző jegyek:
Intenzív üregásás, a partfal alján frissen ásott föld, az üregek több, mint felénél frissen ásott föld van az üreg bejárati részénél, a partfalon és a partfal előtt madarak intenzív mozgása, 2-8 szorosan együtt repülő partifecske alkotta csoportok a telep környékén (párőrzési, követési magatartás), friss tojások a földön, fészekanyagot (fűszál) szállító madarak


II. Kotlási időszak, a pár egyik tagja folyamatosan az üregben kotlik a tojásokon

Jellemző jegyek:
A telepen csak kisszámban láthatóak madarak, látszólag elhagyottnak tűnik a telep, az üregek több, mint 50%-nál a bejárati részen friss ásott föld nem található, az üregek száraz poros alján a madarak lábnyomai láthatóak, fal alatt már nincsenek üregásásra utaló nyomok (friss föld), tollat szállító madarak főként az időszak vége felé


III. Kikelési időszak, kikelt fiókák a fészekben és a fiókák 1-5 napos koráig a pár egyik tagja is

Jellemző jegyek:
Kikelt tojások maradványai a partfal alatt

IV. Fiókaetetési időszak

Jellemző jegyek:
Fiókák hangja az üregből etetéskor, illetve ha az üreg bejáratát kezünkkel rövid idore eltakarjuk, elpusztult és fészekbol kidobott fiókák a földön, a telep előtt a földön nagyszámú ürülék "csomag", amelyet a pár hord ki a fiókáktól


V. Kirepülési időszak

Jellemző jegyek:
Fiókák az üregek bejáratánál várják az etető madarakat, ürüléknyomok az üregek környékén a partfalon


Másodköltések során, június közepe- augusztus eleje között, gyakran egyidőben láthatóak a I. Párválasztási-tojásrakási és a V. Kirepülési időszak jellemzői, magatartásai!

Dr. Szép Tibor 2006-05-12